Történelmi dátumok

1418 – Porto Santo szigetének felfedezése? Lásd: A szigetcsoport felfedezése. 1419 – Madeira szigetének felfedezése? 1430 – Létrejön Câmara de Lobos (’fókák barlangja’) és Calheta (’kis öböl’) egyházközsége (freguesia). 1433 – Duarte király Tengerész Henriknek adományozza a madeirai szigetcsoportot. 1433 – Duarte király az egyházi ügyek tekintetében a Krisztus-rendnek (Ordem de Cristo) adományozza a szigetcsoportot. 1440 – Tristão Vaz Teixeira megkapja Machico kapitányságát. 1440 – Létrejön Caniço (’nád’) és Ribeira Brava (’vad patak’) plébániája. 1445 – Alvise Cadamosto hajós (lásd ott) ellátogat Madeirára és Porto Santóra. 1446 – Bartolomeu Perestrelo megkapja Porto Santo kapitányságát. 1449 – V. Alfonz megerősíti Duarte király Tengerész Henriknek tett adományát. 1450 – Létrejön Machico egyházközsége. 1451 – João Gonçalves Zarco megkapja Funchal kapitányságát. 1451 – Funchal mezővárosi (vila) rangot kap. 1454 – João Gonçalves földeket adományoz São Paulóban az első kórház alapítására. 1467 – Funchalban meghal az első donatárius kapitány (capitão-donatário), João Gonçalves Zarco. 1477 – Létrejön a funchali vámhivatal. 1493 – Igen fontos intézkedéseket hoznak a víz, a faanyag, az állatállomány, a mezőgazdasági ügyek stb. tárgyában. 1497 – I. Mánuel koronabirtokká (realengo) teszi a madeirai szigetcsoportot, és visszajuttatja a koronának. 1497 – Megalapítják a Szent Klára-kolostort (Santa Clara). 1501 – Létrejön Ponta do Sol (’Nap-fok’) mezővárosa. 1501 – Funchalban meghal a 2. donatárius kapitány, João Gonçalves da Câmara. 1502 – Létrejön Vila da Calheta (’Calheta mezőváros’). 1505 – A Câmara de Lobos egyházközségében álló Szent Bernardin-kolostorban (São Bernardino) szentség hírében meghal Frei Pedro da Guarda, akit Isten szent szolgájaként ismertek. 1508 – Funchal mezővárosa városi rangot kap. 1508 – Dom João Lobo püspök Madeirára érkezik, hogy püspöki feladatokat lásson el. Ő az első főpap, aki a szigeten járt; mintegy két évet tölt itt. 1514 – Létrejön a funchali egyházmegye. 1515 – Santa Cruz (’Szent Kereszt’) települése mezővárosi rangot kap. 1516 – Felszentelik a funchali székesegyházat (Sé Catedral do Funchal). 1517 – Létrejön São Jorge egyházközsége. 1523 – Funchal népe és városi tanácsa fogadalmat tesz Szent Jakabnak, akit Madeira „fő védőszentjévé” választanak. 1526 – A portugál szárazföldön meghal Funchal első püspöke, Dom Diogo Pinheiro. 1530 – A Porto közelében fekvő Matozinhosban meghal Funchal 3. donatárius kapitánya, Simão Gonçalves da Câmara. 1533 – Fernão Bravo és Filipa Nunes próféták esete Porto Santo szigetén. 1533 – Létrejön a funchali érsekség. 1536 – Funchalban meghal a 4. donatárius kapitány, João Gonçalves da Câmara. 1540 – Meghal Machico donatárius kapitánya, Diogo Teixeira; kapitánysága visszaszáll a koronára. 1550 – Létrejön Faial egyházközsége. 1551 – Megszűnik a funchali érsekség, az egyházmegye illetékessége pedig kiterjed Arguin szigetcsoportra. 1552 – Létrejön Santana egyházközsége. 1553 – Létrejön Seixal (’kavicsos part’) egyházközsége. 1557 – Létrejön Sé és Santa Maria Maior (’Szent Mária’) egyházközsége. 1558 – Létrejön Gaula egyházközsége. 1560 – Létrejön Água de Pena egyházközsége. 1561 – Létrejön Caniçal (’nádas’) egyházközsége. 1565 – Létrejön Monte és São Gonçalo egyházközsége. 1566 – Francia kalózok rettenetes pusztítást végeznek Funchal városában. 1566 – Megalapítják a funchali szemináriumot. 1566 – Létrejön São Pedro egyházközsége. 1568 – Létrejön Tabua (’gyékény’) egyházközsége. 1569 – Lamegóban meghal a kiváló madeirai származású főpap, Dom Manuel de Noronha, Funchal 3. donatárius kapitánya, a Nagyszerűnek nevezett Simão Gonçalves da Câmara fia. 1570 – A jezsuiták letelepednek Madeirán. 1571 – Létrejön Fajã da Ovelha (’a juh partsíkja’) egyházközsége. 1572 – Létrejön Arco da Calheta (’calhetai ív’) egyházközsége. 1575 – Meghal a kiváló madeirai származású pap, Luís Gonçalves da Câmara, Sebestyén király híres nevelője. 1577 – Létrejön Canhas és Porto da Cruz egyházközsége. 1579 – Megszüntetik São Pedro egyházközségét; 1587-ben újból létrehozzák. 1579 – Létrejön São Roque és São Martinho egyházközsége. 1580 – Meghal Funchal 5. és 6. donatárius kapitánya, Simão Gonçalves da Câmara és João Gonçalves da Câmara. 1581 – Madeirát általános kormányzók kezdik igazgatni. Az első João Leitão főtörvényszéki bíró (desembargador), a Fülöp-párti kormány képviselője. 1582 – Létrejön Madalena do Mar (’tengerparti Magdolna’) plébániája. 1583 – Évorában meghal a jeles nyelvtudós és kiváló madeirai származású pap, Manuel Álvares. 1588 – A kiváló madeirai származású Dom Sebastião de Morais, Japán első püspöke Mozambikban hal meg, miközben püspöksége felé tart. 1590 – Dr. Gaspar Frutuoso megírja híres „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) című művét; a következő évben São Miguel szigetén meghal. 1593 – A szigeten fellép az „égi tűz” néven ismert légköri izzás: elpusztítja az egész növényzetet, sőt néhány házat is felgyújt. 1595 – Meghal a kiváló madeirai származású jogtudós, dr. António da Gama Pereira. 1608 – Funchalban meghal Luís de Figueiredo e Lemos megyés püspök; a székesegyházban temetik el. 1624 – Meghal Madeira kormányzója és főkapitánya, Dom Francisco Henriques; a kollégium templomában temetik el. 1626 – Meghal a szigetcsoport kormányzója és főkapitánya, Fernão de Saldanha. 1641 – Madeirán IV. János kikiáltásával (aclamação, az új király ünnepélyes nyilvános kihirdetése) kihirdetik Portugália függetlenségének helyreállítását. 1650 – Henrique Calaça de Viveiros kanonok megalapítja az Incarnação-kolostort. 1654 – Madeira képviseletet kap a régi Cortesben (a portugál országgyűlésben). 1655 – Simão Gonçalves Cidrão főesperes megalapítja a Jó Jézus-menedékházat (Recolhimento do Bom Jesus). 1656 – IV. János leányának, Katalin királynénak adományozza a madeirai szigetcsoportot. 1665 – Meghal Manuel Tomaz, a „Szigeteposz” (Insulana) című költemény szerzője. 1668 – Nagy népfelkelés tör ki Funchalban: megfosztják hivatalától Francisco de Mascarenhas kormányzót és főkapitányt, és más erőszakos cselekményeket is elkövetnek. 1674 – Funchalban meghal Dom Gabriel de Almeida megyés püspök; a székesegyházban temetik el. 1676 – Létrejön Arco de São Jorge, Camacha, Santa Luzia, Serra de Água és Paul do Mar plébániája. 1681 – A brazíliai Olindában meghal és ott is nyugszik a kiváló madeirai származású João Fernandes Vieira, Pernambuco felszabadítója. 1682 – E városban meghal António Teles da Silva megyés főpásztor; a székesegyházban temetik el. 1690 – Két kalózhajó kifosztja Porto Santo szigetét, és felgyújtja a templomot meg más épületeket. 1691 – Meghal a kiváló madeirai származású kanonok, António Veloso de Lira. 1699 – Nagy tűz pusztít a São Lourenço (’Szent Lőrinc’) erődben: megsemmisülnek a szigetcsoport kormányzóinak és főkapitányainak lakóhelyei. 1704 – Funchalban meghal a szigetcsoport kormányzója és főkapitánya, João da Costa de Ataíde e Azevedo. 1708 – Francia kalózok kifosztják Porto Santo szigetét. 1724 – Nagy pusztító árvíz (aluvião) jelentős károkat okoz. 1729 – Meghal a kiváló madeirai költő, Troilo de Vasconcelos da Cunha. 1730 – Meghal Henrique Henriques de Noronha madeirai író és jeles családfakutató. 1733 – Létrejön Boaventura, Ribeira da Janela és Prazeres lelkészsége (curato). 1734 – Létrejön Jardim do Mar (’tengerparti kert’) lelkészsége. 1743 – São Vicente (’Szent Vince’) mezővárosi rangot kap. 1748 – Erős földrengés jelentős károkat okoz és néhány áldozatot követel. 1753 – Funchalban meghal Dom João do Nascimento megyés püspök. 1755 – Dr. Julião Fernandes da Silva megírja a Carta critica sobre o methodo curativo dos medicos funchalenses című érdekes és figyelemre méltó könyvet. 1756 – Elrendelik egy menedékkikötő építését Funchalban. 1760 – A jezsuitákat kiűzik Madeiráról. 1765 – Nagy pusztító árvíz óriási károkat okoz. 1767 – Az igazságszolgáltatási reform véglegesen corregedort (királyi kerületi bírót) és juiz de forát (a korona által kinevezett, kívülről érkező bírót) állít Madeirára. 1770 – Kiadják a Porto Santo szigetére vonatkozó fontos intézkedéseket tartalmazó, az ötödök és nyolcadok törvényeként (lei dos Quintos e Oitavos) ismert híres királyi rendeletet (alvará). 1772 – Madeirán több elemi iskolát, három latin-, egy filozófia- és egy retorikaórát hoznak létre. 1775 – Létrejön a szigetcsoport Pénzügyi Tanácsa (Junta da Fazenda). 1777 – Madeira jeles kormányzója, João António de Sá Pereira elhagyja a szigetet: az anyaország kormánya hazahívja, hogy tisztázza magát az ellene felhozott vádak alól. 1784 – E városban meghal Dom Gaspar Afonso da Costa Brandão megyés püspök. 1786 – Heves esőzés és viharos szél sok kárt okoz. 1787 – A jezsuiták kollégiumát és templomát átengedik a megyés püspöknek a szeminárium elhelyezésére. 1790 – Létrejön Curral das Freiras (’apácák karámja’) egyházközsége. 1792 – Súlyos események követik a szabadkőműves páholyok tagjainak a kormányzó és a megyés püspök általi üldözését. 1798 – Véglegesen létrehozzák a postaszolgálatot Madeirán. 1798 – Funchalban meghal a szigetcsoport kiváló kormányzója és főkapitánya, Dom Diogo Pereira Forjaz Coutinho. 1801 – Brit csapatok megszállják Madeirát. 1803 – Hatalmas pusztító árvíz rendkívül nagy károkat okoz, és több száz ember életét követeli. 1806 – Lisszabonban meghal Francisco Álvares de Nóbrega madeirai költő, akit „Kis Camões” néven ismertek. 1807 – Funchalban meghal Reinaldo Oudinot dandártábornok, aki az 1803-as nagy árvíz után a funchali patakok mederszabályozását és partfalaik építését irányította. 1807 – Brit csapatok másodszor is megszállják Madeirát. 1810 – Funchalban meghal Dom Luís Rodrigues de Vilares megyés püspök. 1810 – Létrejön a Madeira és Porto Santo mezőgazdaságának fejlesztéséért felelős tanács. 1814 – Funchalban meghal Madeira kormányzója és főkapitánya, Luís Baltrão de Gouveia e Almeida. 1815 – Napóleon áthalad Madeirán. 1815 – Nagy pusztító árvíz súlyos károkat okoz. 1821 – Madeirán kihirdetik az alkotmányt. 1821 – Megjelenik az O Patriota Funchalense (’A Funchali Hazafi’), Madeira első újságja. 1822 – Nagy ünnepélyességgel leteszik annak az emlékműnek az alapkövét, amely a madeirai alkotmánykihirdetés emlékét hivatott megőrizni. 1823 – Hat bíróból álló rendkívüli bírói bizottság (alçada) érkezik a szigetre, hogy ítélkezzen az abszolutista kormánnyal szemben állóként fellépők felett, és megbüntesse őket. 1828 – Két főtörvényszéki bíró érkezik, hogy szigorú bírósági vizsgálatot (devassa) folytasson politikai események ügyében. Több mint kétszáz személy ellen emelnek vádat; többségüket különféle büntetésekre, főként a tengerentúli tartományokba való száműzetésre ítélik. 1828 – A miguelista (az abszolutista Mihály király híveiből álló) hajóraj bombázza Machico mezővárosát. A csapatok ott partra szállnak, majd a város felé vonulnak, amelyet elfoglalnak; ezután kihirdetik az abszolutista kormányzást. 1829 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású dr. João Francisco de Oliveira. 1832 – Az Azori-szigetekről érkező, Luís Mousinho vezette alkotmányos csapatok elfoglalják Porto Santo szigetét. 1832 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású író, Manuel Caetano Pimenta de Aguiar. 1835 – Megkezdik a Rabaçal levadáinak (öntözőcsatornáinak) építését. 1836 – Létrejön a funchali gimnázium (liceu), amely a következő évben kezdi meg működését. 1836 – Megalapítják a Funchali Kereskedelmi Egyesületet (Associação Comercial do Funchal). 1837 – Létrehozzák és megnyitják a funchali Orvos-sebészeti Iskolát (Escola Médico-Cirúrgica). 1838 – Berendezik és megnyitják a közönség előtt a funchali városi tanács könyvtárát. 1838 – Ünnepélyesen megáldják és felavatják az Angústias temetőt. 1840 – Elkészül és megnyílik a közönség előtt a São Pedro-i piac. 1840 – Madeirára érkezik a nagy költő, António Feliciano de Castilho. 1842 – Heves viharok és sok kárt okozó pusztító árvíz sújtják a szigetet. 1846 – José Silvestre Ribeirót e kerület polgári kormányzójává (governador civil) nevezik ki. 1846 – José Silvestre Ribeiro kormányzó megkezdi Funchal nagy közvilágítási munkálatait. 1846 – A híres protestáns hittérítőt, dr. Roberto Kalleyt erőszakkal Madeira elhagyására kényszerítik; ekkor több zavargás is kitör. 1847 – Madeirára érkezik Adelheid angol királyné, és néhány hónapot tölt itt. 1847 – Felállítják a kormányzó testületet (junta governativa): a Portói Tanács által az országban elindított események Madeirán is éreztetik hatásukat. 1847 – Ezt az évet az éhínség éveként ismerik, mert a szigetcsoport rettenetes élelmezési válságon megy át. 1847 – José Silvestre Ribeiro kezdeményezésére létrejön a funchali menhely, amely ma is az ő nevét viseli. 1848 – Létrejön Ribeira da Janela, Achadas da Cruz és São Roque do Faial egyházközsége; ezek korábban már önálló lelkészségek voltak. Ugyanebben az évben létrejön Quinta Grande egyházközsége is. 1848 – Megépítik a Ribeiro Seco hídját, és megkezdik az onnan Câmara de Lobosba vezető út építését. 1849 – Elrendelik egy Lazareto (’vesztegzár-kórház’) építését a Ribeira de Gonçalo Aires (’Gonçalo Aires patakja’) torkolatánál. 1850 – Porto Santo strandján hajótörést szenved egy, a szigetről való hajó; tizenöt ember meghal. 1850 – José Silvestre Ribeiro polgári kormányzó kezdeményezésére természettudományi múzeumot létesítenek a São Lourenço-palotában. 1852 – A szőlőben terjedni kezd a mangra (a szőlő lisztharmata, oídium) néven ismert betegség, amely rendkívüli pusztítást végez, és Madeira történetének egyik legsúlyosabb válságát idézi elő. 1853 – Funchalban meghal Mária Amália hercegnő, IV. Péter leánya. 1853 – Leánya emlékére Amália császárné megalapítja a Hospício da Princesa D. Maria Améliát. Az intézmény ideiglenesen a Rua do Castanheiro egyik házában kap helyet; 1862-ben véglegesen beköltözik abba a pompás épületbe, amelyet a császárné e célra építtetett, és amelynek szabályos működéséhez szükséges pénzalapot is biztosította. 1856 – Madeirát történetének egyik legsúlyosabb csapása, a kolerajárvány sújtja: mintegy tízezer lakosa hal meg. 1856 – Ez év májusában a szigetcsoport több egyházközségében több mint húsz, mindkét nem számára nyitott iskolát hoznak létre. 1857 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású dr. Lourenço José Moniz. 1858 – Dom Luís herceg, a későbbi portugál király először látogat el a szigetre. 1860 – Erzsébet osztrák császárné Madeirára látogat, és néhány hónapig itt marad. 1861 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású Jervis de Atouguia vikomtja. 1862 – Megalapítják a Funchali Jótékonysági Egyesületet; mai neve „1862. szeptember 4.” Kölcsönös Segélyegylet. 1865 – Coimbrában meghal a kiváló egyetemi tanár és jeles madeirai származású dr. Justino António de Freitas. 1866 – Funchalban meghal a kiváló madeirai származású és nagy tudású tanár, Marceliano Ribeiro de Mendonça. 1868 – Súlyos események történnek a város strandján: halottak és sebesültek vannak, amikor a nép megakadályozza a kiváló madeirai származású Jacinto de Sant’Ana e Vasconcelos partraszállását. Ő azért érkezett a szigetre, hogy képviselőjelöltségével foglalkozzon. 1869 – Először érkezik a szigetre a jeles regényíró, Júlio Dinis, aki megírta kitűnő Os Fidalgos da Casa Mourisca című könyvét. 1870 – Meghal a nagy tudású orvos és kiváló madeirai származású dr. António da Luz Pita. 1870 – Machicóban súlyos események történnek a választások idején: több helybéli a fegyveres erők golyóitól hal meg, miután azok erőszak alkalmazására kényszerülnek. 1872 – Nagy himlőjárvány pusztít, mintegy ezer ember hal meg. 1873 – Megalakul a Madeirai Cukorgyártó Társaság (Companhia Fabril de Açucar Madeirense), amely felépítteti a nagy São João-i gyárat. 1873 – A kiváló tanár és ügyvéd, dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo kiadja dr. Gaspar Frutuoso híres, „Vágyódás a szülőföld után” című művének Madeirával foglalkozó részét, és terjedelmes, tudós jegyzetekkel gazdagítja. 1874 – Tengeralatti kábel köti össze Madeirát a portugál szárazfölddel. 1874 – Angra do Heroísmóban meghal a kiváló madeirai származású dr. Nicolau Anastácio de Bettencourt. 1875 – Létrejön Santa Cruz, Ponta do Sol és São Vicente bírósági kerülete. 1875 – E városban megalapítják a Banco Comercial da Madeirát. 1876 – Heves viharok néhány hajót Funchal strandjára vetnek. 1876 – Megjelenik a Diário de Notícias, az első itt kiadott napilap. 1876 – Funchalban meghal a kiváló költő és jeles madeirai származású José António Monteiro Teixeira. 1877 – A funchali szemináriumban előkészítő tanfolyamot hoznak létre; néhány évvel később a vidék természettudományi tárgyait bemutató múzeumot rendeznek be. 1878 – Nagyarányú kivándorlás indul a Sandwich-szigetekre. 1879 – Madeirán megtiltják a külföldi pénzek forgalmát, amelyeket addig szabadon használtak. 1880 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású Aires de Ornelas e Vasconcelos, Goa érseke. 1884 – Súlyos események történnek Ribeira Brava egyházközségében a képviselőválasztás idején; több helybéli meghal. 1887 – Madeira számos egyházközségében súlyos zavargások törnek ki az egyházközségi tanácsok felállításának megakadályozására. A népi mozgalomnak igen súlyos következményei vannak; a nép Parreca néven ismeri. 1888 – Felavatják a funchali önkéntes tűzoltótestületet. 1888 – Megnyílik a „Manuel de Arriaga” színház, amelyet eredetileg Dona Maria Piáról neveztek el. 1889 – Felállítják a városi orvosi rendelőt. 1889 – Létrejön a funchali ipari iskola (Escola Industrial do Funchal). 1889 – Dom João de Alarcão kormányzó kezdeményezésére megalapítják a Szegényeket Pártoló Egyesületet (Associação Protectora dos Pobres), amelyet Sopa Económica néven ismernek. 1890 – Funchalban meggyilkolják a kiskorú Francisco José de Ornelast; az eset mélyen megrendíti Madeira lakosságát. 1892 – Felüti fejét a veszettség: több embert megtámad, és néhányan belehalnak a rettenetes betegségbe. 1892 – Megépül az Entrada da Cidade (’a város bejárata’) rakpartja; a munkálatok 1889-ben kezdődtek. 1893 – Felavatják a Monte-i vasút (Caminho de Ferro do Monte) első szakaszát. 1897 – Bevezetik az elektromos világítást Funchalban. 1897 – Befejezettnek nyilvánítják a Pontinha (’kis fok’) hullámtörő gátjának átépítését és bővítését; az eredeti munkálatok 1886-ban kezdődtek. 1899 – Lisszabonban meghal kiváló honfitársunk, dr. Luís da Câmara Pestana. 1900 – Létrejön az elemi iskolai tanítóképző. 1901 – A kerület (distrito) közigazgatási autonómiát kap. Az ezzel járó jogköröket és feladatokat egy nép által választott testület, a kerület főtanácsa (Junta Geral) gyakorolja. 1901 – I. Károly és Amália királyné, Portugália uralkodói meglátogatják a szigetet. 1902 – Funchalban meghal a kiváló madeirai származású Canavial grófja. 1902 – Létrejön az Auxílio Maternal. 1905 – Nagy ünnepélyességgel leteszik a Marmeleiros (’birsalmafák’) szanatórium épületének alapkövét, miután a portugál kormány korábban engedélyt adott erre Frederico Hohenlohe hercegnek. 1906 – Megalapítják a Monte Pio Madeirensét. 1906 – Megkezdi működését a Câmara Pestana elmegyógyintézet. 1906 – Helybeliek egy csoportja megtámadja a Lazareto épületét, ahol a Madeirán pusztító pestisjárvány számos betegét ápolják. Lerombolják a létesítményeket, és szabadon engedik a betegeket, akiket a fennálló körülmények kényszerítő ereje juttatott oda. 1907 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású José Vicente Barbosa du Bocage, tudós zoológus és jeles államférfi. 1908 – Tűz pusztítja el Ponta Delgada (’keskeny fok’) egyházközségének szép templomát. 1908 – A funchali városi tanács felhatalmazást kap arra, hogy kizárólag a csatornázásra és az ivóvízellátásra fordítandó kölcsönt vegyen fel. 1910 – Az év végén kolera jelenik meg e városban. Szinte az egész szigeten elterjed, és mintegy 550 áldozatot követel. A központi kormány emiatt Madeirára küldi dr. Alfredo de Magalhãest a köztársaság főbiztosaként és dr. Carlos Françát az összes orvosi és közegészségügyi szolgálat vezetőjeként. 1911 – Funchalban meghal a kiváló megyés főpásztor, Dom Manuel Agostinho Barreto. 1911 – Funchalban kiépítik a telefonhálózatot. 1911 – Létrejön a Madeirai Mezőgazdasági Tanács; 1919-ben megszüntetik. 1913 – Létrejön a Funchali Kikötő Munkálatainak Autonóm Tanácsa. 1914 – Létrejön Ribeira Brava községe (concelho). 1916 – Felavatják a Funchalból São Vicente Encumeadájáig (’hegynyereg’) vezető utat. 1916 – Egy német tengeralattjáró bombázza Funchal városát; a támadás a következő évben megismétlődik. 1917 – Lisszabonban meghal a kiváló madeirai származású Jaime Moniz. 1921 – Megjelenik az Elucidário Madeirense első kötete. 1922 – Nagyszabású ünnepségekkel és impozáns történelmi felvonulással emlékeznek meg a madeirai szigetcsoport felfedezésének ötszázadik évfordulójáról. 1922 – Brazíliából visszatérőben Funchalban megáll a köztársasági elnök, dr. António José de Almeida. 1925 – Dr. António Oliveira Salazar és dr. Mário de Figueiredo Funchalban járnak, és előadásokat tartanak a Katolikus Egyesület termeiben. 1929 – São Vicente egyházközség Estreito da Vargem (’a rét szorosa’) településrészében (sítio) nagy áradás 32 ember halálát okozza. 1930 – A Santa Casa da Misericórdia kórháza a Monte egyházközségében álló Marmeleiros szanatóriumba költözik. 1930 – A Câmara de Lobos egyházközségében, a Ribeira do Vigário (’a vikárius patakja’) torkolatánál hatalmas földcsuszamlás (quebrada) következik be. A visszaáramló víz 20 embert sodor a tengerbe; mindannyian életüket vesztik. 1931 – Létrejön a Funchali Kerületi Levéltár. 1931 – Katonai felkelés tör ki, amelyet a portugál szárazföldről érkező szárazföldi és tengeri erők levernek. A felkelés madeirai forradalomként válik ismertté. 1933 – Felavatják az Entrada da Cidade rakpartjának meghosszabbítását. 1936 – Több egyházközségben súlyos közrendzavarások támadnak a Tejtermékügyi Tanács és a hozzá tartozó szolgálatok létrehozása miatt. A lázadó mozgalom leverésére két hadihajó és katonai alakulatok érkeznek. 1938 – Óscar Carmona tábornok, köztársasági elnök Madeirára érkezik, ahol lelkes fogadtatásban részesül. 1939 – Felavatják az Avenida do Mart (’tengerparti sugárút’).