Lobo (Dom João)

Ő volt az első püspök, aki Madeira szigetére érkezett. A szigetcsoport betelepítése több mint 80 éve megkezdődött, de addig még egyetlen főpap sem látta el itt a püspöki feladatokat. A tomari vikárius (vigário de Tomar, a Krisztus-rend tengerentúli egyházi joghatóságának feje), pontosabban a Krisztus-rend (Ordem de Cristo) mesteri tisztségének képviselője – amelyhez Madeira egyházi tekintetben tartozott – 1508-ban a szigetre küldte João Lobo püspököt. Ő felkereste a sziget valamennyi templomát és fontosabb kápolnáját. A funchali püspökséget csak 1514-ben hozták létre, így João Lobo vallási küldetése kizárólag a főpapi feladatokra korlátozódott: bérmált, papokat szentelt, megáldotta az egyházi díszruhákat és a liturgikus edényeket, templomokat szentelt fel stb. Az egyházi ügyek igazgatásába, a kánoni fegyelem megtartatásába és a visszaélések megtorlásába nem avatkozott bele. Ezek a feladatok csak az egyházmegye püspökét illették volna meg, ilyen azonban még nem volt; így akkor a Krisztus-rend képviselőjére, a rendtestvér (freire) Nuno Cãóra hárultak (lásd: I-243). A szigeten elsőként a Ponta do Sol-i (’Nap-fok’) egyházközség (freguesia) Lombada do Esmeraldo-i kápolnáját szentelték fel – felszentelt templomból egyébként kevés van, a legtöbbet csak megáldották. Az épület egyik belső falán ma is olvasható a következő felirat: „Ezt a templomot João Lobo, Taiere püspöke szentelte fel 1508. augusztus 27-én.” A főpap valamivel több mint egy évet töltött a szigeten, majd visszatért Portugáliába. Látogatása után még világosabbá vált, hogy a szigetcsoportnak saját egyházmegyére van szüksége. Mint fentebb említettük, ezt csak 1514-ben hozták létre. Vieira Guimarães 1901-ben megjelent, kiváló A Ordem de Cristo című könyvében ezt olvassuk: „A tomari vikárius már 1508-ban elküldte hozzájuk João Lobo címzetes püspököt (bispo de anel), hogy eleget tegyen e kérelmezők kívánságának [a funchali püspökség létrehozására vonatkozóan]. A szigeten Frei Nuno Cão mester az egész papsággal együtt várta, és nagy ünnepségeket rendeztek a tiszteletére.”