Egyházmegye (létrehozása) 1Az egyházmegye létrejöttének előzményei és megalapítása
Egyházmegye (létrehozása)
Eredeti cím: Diocese (Criação da)
Beszámoló a funchali egyházmegye 1514-es megalapításáról, amelyre I. Mánuel király kérésére X. Leó pápa intézkedése nyomán került sor. Ez volt Portugália tengerentúli területeinek első egyházmegyéje. A szócikk az alapításáról rendelkező pápai bullákat is ismerteti.
1Az egyházmegye létrejöttének előzményei és megalapítása
Hódításaink és felfedezéseink területein elsőként a funchali egyházmegyét hozták létre. A 15. század eleje óta folyamatosan bővülő gyarmati és tengeri terjeszkedésünk, valamint a felfedezett földek benépesítése és kiaknázása nyomán több püspökséget alapítottak az anyaországon kívül. Ezek közül az elsőt a madeirai szigetvilágban hozták létre. Amikor később megalapították Angra, a Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Goa püspökségét, a funchali püspökséget érsekségi rangra emelték. Egy egyháztartomány székhelye lett, az említett egyházmegyék pedig alárendelt püspökségei voltak. (Lásd: Érsekség.)
A népesség folyamatos növekedése és Funchal mind jelentősebbé válása késztette V. Alfonzot arra, hogy 1451 körül mezővárosi (vila) rangra emelje a települést. Később I. Mánuel egy 1508. augusztus 21-i királyi rendelettel (alvará) városi jogokat adományozott neki.
A szigetvilág egyházi viszonyait is megfelelőbben kellett rendezni. Madeira ugyanis a Tomarban székelő Krisztus-rendhez (Ordem de Cristo) tartozott, így az egyházi joghatóság ügyeinek felügyelete a rendre hárult. E feladattal a Calhau-i Szűzanya-templom (Nossa Senhora do Calhau) plébánosát (vigário) bízta meg: ő irányította a sziget valamennyi vallási ügyét. Ezért önálló egyházmegyét kellett létrehozni, élén olyan főpappal, aki minden szertartást elvégezhet, és szabadon felügyelheti az egyházi fegyelem valamennyi ügyét. I. Mánuel király felismerte ezt, és kérte a funchali egyházmegye megalapítását. X. Leó pápa 1514. június 12-i bullájával létrehozta az egyházmegyét, és az új püspökséget kivonta a Krisztus-rend nagymesteri tisztségének joghatósága alól.
Az egyházmegye első püspöke Dom Diogo Pinheiro volt, aki magas tisztséget viselt a Krisztus-rendben; Madeira egyházi szempontból ehhez a rendhez tartozott. Róla külön szócikkben írunk. Az egyházmegye létrehozásának fő célja az volt, hogy a szigetvilág vallási ügyeinek személyes és közvetlen irányítását olyan főpapra bízzák, aki a püspököket megillető valamennyi szertartást elvégezheti, és gyakorolhatja az egyházi hierarchiában a püspököknek fenntartott kánonjogi joghatóságot. Ez azonban nem így történt. A funchali egyházmegye megalapítása után csak ötvenkét évvel érkezett meg személyesen a negyedik püspök, Dom Jorge de Lemos, hogy elfoglalja hivatalát. Tisztségét néhány évig töltötte be.
2Az alapító bullák
A „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) 568. oldalán egy bulla latin szövege olvasható, amelyről a mű azt állítja, hogy ez hozta létre az egyházmegyét. Ez nem pontos. A funchali püspökséget a Pro excellenti praeeminentia kezdetű pápai okirat alapította meg; ezen a címen több helyen is hivatkoznak rá. Teljes szövege a Rebêlo da Silva szerkesztésében 1862-ben megjelent Corpo Diplomatico Portuguez 1. kötetének 257. oldalán található, de korábban már más, régebbi művekben is közölték, legalábbis részben. Rebêlo da Silva közlése közvetlenül a Torre do Tombo nemzeti levéltárban őrzött példányról készült másolat; az eredeti okirat és hiteles bejegyzése a bullák iratcsomójában, a 34. szám alatt található. Ezt a meglehetősen terjedelmes dokumentumot Ricardo Augusto de Sequeira atya, gimnáziumunk (liceu) kiváló tanára évekkel ezelőtt portugálra fordította; fordítása a Correio do Funchal (’Funchali Futár’) több 1897. novemberi számában jelent meg.
A már említett Corpo diplomático ugyanezen kötetének 261. oldalán egy másik, Gratiae divinae praemium kezdetű bulla található. Ez I. Mánuel királynak szól, és hivatalosan értesíti a funchali egyházmegye létrehozásáról, valamint Dom Diogo Pinheiro püspökké kinevezéséről. A „Vágyódás a szülőföld után” műben átírt bulla Madeira híveihez és papságához szól. Mindegyik kelte 1514. június 12. A régi funchali püspöki palota (Paço Episcopal do Funchal) főtermének egyik falán bekeretezve függött egy pergamen: a püspökség létrehozásával kapcsolatos bulla eredeti példánya. Úgy véljük, ez az a bulla, amelynek szövege a „Vágyódás a szülőföld után” jegyzeteiben olvasható.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 05-
V. Alfonz mezővárosi rangra emelte Funchalt; valószínűleg nagyjából ugyanekkor lett mezőváros és község Machico és Baleira (Porto Santo) is.
-
I. Mánuel királyi oklevéllel városi rangra emelte Funchalt, Portugália tengerentúli birtokainak első városát.
-
X. Leó pápa Pro excellenti praeeminentia kezdetű bullája létrehozta a funchali egyházmegyét, véget vetve a Krisztus-rend lelki főhatóságának; a templom székesegyház lett, első püspökké Dom Diogo Pinheirót, első dékánná Frei Nuno Cãót nevezték ki.
-
Megjelent a Corpo Diplomatico Portuguez 1. kötete, amely a funchali egyházmegyét alapító bullát is tartalmazza.
-
A Correio do Funchal közzétette a funchali egyházmegyét alapító pápai bulla portugál fordítását (a különböző bejegyzések 1897 novemberére, illetve 1898 márciusára datálják).
Hely
Említett helyek · 09
Külföldön
- Angra
Portugal. Később Funchal alárendelt egyházmegyéje lett.
Azori-szigeteki püspöki székhely, amelyet Funchal alá rendeltek, amikor Funchal 1533-ban érsekség lett. Luís de Figueiredo e Lemos előbb esperes, majd általános helynök volt ott; később Januário Vicente Camacho vezette az egyházmegyét.
- Calhau-i Szűzanya-templom
Funchal. Plébánosa az egyházmegye létrehozása előtt a sziget egyházi ügyeit irányította.
A Nossa Senhora do Calhau-templom Funchal első plébániatemploma volt; építését 1438 körül kezdték meg a parton, a Ribeira de João Gomes bal partján. Árvizek többször megrongálták, majd az 1803-as nagy árvíz elpusztította. Szentélyét az árvíz emlékére megőrizték, mígnem a romokat 1835-ben lebontották egy piac építése miatt.
- Funchal
Az egyházmegye székhelye; 1451 körül mezővárosi, 1508-ban városi rangra emelték.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Funchali püspöki palota
Funchal. Itt függött bekeretezve egy eredeti, pergamenre írt bulla.
A funchali püspöki palota Dom Frei João do Nascimento irányításával épült 1748 és 1751 között; főbejárata a Largo do Visconde do Ribeiro Realra néz. A helyszínen a 17. században pusztító tűz elpusztította az egyházmegye levéltárát. A palotában németalföldi festmények találhatók, köztük egy Szent Jeromos-ábrázolás; egy eredeti, pergamenre írt pápai bulla is függött itt bekeretezve. A palota a kápolnájával együtt közérdekű védettséget élvez.
- Goa
India. Később Funchal alárendelt egyházmegyéje lett.
Goába, az indiai portugál kormányzat székhelyére João de Abreu 1513-ban, António de Abreu pedig 1527-ben jutott el. Az Elucidário feljegyzi, hogy egyházmegyéjét a funchali érsekség alá rendelték, és hogy Jaime Moniz képviselőként képviselte Goát.
- São Tomé
São Tomé and Príncipe. Később Funchal alárendelt egyházmegyéje lett.
São Tomé egy Madeirán kívüli sziget, amelynek egyházmegyéje a funchali püspöki szék alá került. Tristão Vaz Teixeirát oda száműzték, dr. José Júlio Rodrigues 1885-ben a kinin tanulmányozása céljából járt ott, dr. Júlio Augusto Henriques tudományos utazást tett oda, dr. Fernando Tolentino da Costa pedig orvosként dolgozott a szigeten.
- Tomar
Portugal. A Madeira fölött egyházi joghatóságot gyakorló Krisztus-rend székhelye.
Portugál város, a Krisztus-rend székhelye; a rend egyházi joghatóságot gyakorolt Madeira felett. Dom Diogo Pinheiro itt volt perjel, itt halt meg és itt temették el. Zargo lehetséges szülőhelyeként is felmerül; családjának birtokai voltak itt. A rendi gyűlés 1619-ben itt ülésezett, a város vízimalma szolgált mintául Madeira első vízimalmához, Dom João Frederico da Câmara Leme pedig 1878-ban itt halt meg.
- Torre do Tombo nemzeti levéltár
Portugal. Az alapító bulla eredeti példányát őrző országos levéltár.
A Torre do Tombo a lisszaboni országos levéltár, amely számos Madeirával kapcsolatos iratot őriz. Az Elucidário szerint itt található az egyházmegye alapításáról szóló eredeti pápai bulla, az 1469-es pápai bréve és az 1535-ös jegyzék azokról a helyekről, amelyek követeket küldtek a rendi gyűlésre; a spanyol uralom idejéből származó büntetőeljárások iratai azonban nem találhatók meg itt.
- Zöld-foki-szigetek
Cape Verde. Később Funchal alárendelt egyházmegyéje lett.
A Zöld-foki-szigetek szigetcsoport és portugál gyarmat, amely madeiraiak száműzetésének és deportálásának helyszínéül szolgált. Közéjük tartoztak az 1820-as évek liberálisai, a tejtermékekre vonatkozó rendeletek ellen tiltakozók és az 1936-os zavargások résztvevői. Richard Thomas Lowe 1864-ben és 1866-ban járt ott. Egy virágos növényfaja Madeirán is előfordul.
Személyek
Említett személyek · 07- D. Diogo Pinheiromegh. 1526
Funchal első püspöke, korábban a Krisztus-rend magas rangú tisztségviselője.
- D. Fr. Jorge de Lemosmegh. 1569
Funchal negyedik püspöke; az egyházmegye létrehozása után 52 évvel elsőként vette személyesen birtokba a püspöki széket.
-
Portugália királya, aki 1508-ban városi rangra emelte Funchalt, és kérte az egyházmegye létrehozását.
-
Az alapító bullát közlő Corpo Diplomatico Portuguez (1862) szerkesztője.
-
Pap és a funchali líceum tanára, aki 1897-ben portugálra fordította az alapító bullát.
-
Portugália királya, aki 1451 körül mezővárosi rangra emelte Funchalt.
-
A pápa, aki 1514. június 12-i bullájával létrehozta a funchali egyházmegyét.