Madeira a Torre do Tombóban

Köztudott, hogy a Torre do Tombo nemzeti levéltár (Torre do Tombo) hazánk leggazdagabb és legnagyobb eredeti kéziratos dokumentumgyűjteménye. Ezért a portugál szárazföldre, valamint Portugália egykori afrikai, ázsiai és amerikai tengerentúli birtokaira vonatkozó történeti kutatások számára is ez a legmegbízhatóbb és legbőségesebb forrás.

Madeira szigetvilágára vonatkozóan is bőséges, értékes dokumentumanyag található ebben a levéltárban. Igen hasznos volna megismertetni azokkal, akik különösen Madeira történetének tanulmányozásával foglalkoznak. Nem hagyjuk figyelmen kívül, milyen nehézségekkel járna ez a vállalkozás: a Torre do Tombo nemzeti levéltárban őrzött dokumentumok túlnyomó többsége nincs katalogizálva, az aprólékos és hosszadalmas kutatáshoz megfelelően képzett munkatársak alkalmazása pedig jelentős kiadást igényelne.

Valamit azonban lehetne és kellene is tenni. Szolgáljon példaként és ösztönzésül az Azori-szigetek esete. Amikor 1878-ban a São Miguel szigetéről származó jeles dr. Ernesto do Canto megkezdte az Archivo dos Açores kiadását, megbízta José Torres újságírót, hogy végezzen – ha csak felületesen is – kutatást abban a hatalmas levéltárban. Ennek eredményeként értékes dokumentumok kerültek elő, amelyeket a fontos kiadvány több kötetében is közöltek. Madeira esetében hasonlóképpen kellene eljárni: a kutatás első szakaszát a már katalogizált dokumentumokra korlátozni, és rögtön megkezdeni a szigetek története szempontjából fontos iratanyag lehetőség szerint teljes jegyzékének összeállítását. A jegyzék elkészítése és közzététele után gondos válogatással, fokozatosan lehetne kiadni a leghasznosabb és legszükségesebb kéziratokat, ahogyan azt az adott körülmények indokolják. Lisszabonban, sőt akár Madeirán is bizonyára akadna elismerten feddhetetlen és hozzáértő személy, akire ezt a nehéz munkát rá lehetne bízni. Talán azonban nem akad olyan közigazgatási testület vagy hivatalos szerv, amely kezdeményezné e hasznos és dicséretes terv megvalósítását.

Nagy örömmel látjuk, hogy az Arquivo Historico da Madeira néhány számában megjelent a Torre do Tombo értékes „Corpo Chronologico” gyűjteményéhez tartozó, e szigetre vonatkozó dokumentumok jegyzéke. Feltételezhető, hogy a gyűjteményt alkotó nyolcvanháromezer dokumentum között további ilyen iratok is vannak; ezek felkutatásához szerencsére rendelkezésre áll a már említett „Corpo Chronologico” tizenkétkötetes mutatója. Az is ismert, hogy az Ilhas, a Misticos, az Ementas és a Confirmações Gerais köteteiben, különösen pedig a második dinasztia valamennyi királyának kancelláriai köteteiben és iratcsomóiban, valamint más gyűjteményekben is bőséges és értékes, e szigetvilágra vonatkozó dokumentumanyag található.

Mint fentebb írtuk, a Torre do Tombo nemzeti levéltár gyűjteményeiben őrzött, Madeirára vonatkozó iratok kutatását az ott található katalógusok és leltárkönyvek alapos vizsgálatával kellene kezdeni. Különösen az alábbiakat volna érdemes átnézni, amelyeket a levéltárról szóló rövid történeti és leíró tanulmány is felsorol: „Funchal, vámhivatal: cédulakatalógus; a székesegyház székeskáptalana (Cabido): cédulakatalógus; a Szent Klára-kolostor (Santa Clara) és a Convento da Encarnação (Megtestesülés-kolostor): füzetes katalógus; a vámhivatal levéltárában található könyvek jegyzéke: füzetes katalógus; a székesegyház székeskáptalanának levéltárában található könyvek jegyzéke: füzetes katalógus; a kerület (distrito) pénzügyi hivatalában (Repartição de Fazenda) található könyvek jegyzéke: füzetes katalógus.” Ugyanebben a tanulmányban azt is olvassuk, hogy a „könyvtárteremben” a következő iratok találhatók: „A fellebbviteli bíróság építési munkálatainak bevételei és kiadásai, valamint a funchali, az azemmouri és a hormuzi vámhivatal iratai, 10 iratköteg; a Madeira szigetén termelt cukorra kivetett ötödök (quintos, a cukorra kivetett egyötödös adó) hozama, egyetlen iratköteg; az algarvei, funchali és marvãói vámhivatalok bevételei, 7. iratköteg; valamint a funchali székesegyházhoz (Sé) tartozó nyilvántartás, egyetlen kötet.” A már említett tanulmány szerint az „A terem – Királysági Minisztérium” a következőket őrzi: „Funchali vámhivatal, 255 kötet, 18. és 19. polc; Santa Clara, 16 iratköteg, 74. polc, és 128 kötet, 74. polc; Encarnação, 46 kötet, 75. polc; a székesegyház székeskáptalana, 23 iratköteg és 44 kötet, 74. polc.”

A fent említett vámhivatali könyvek között vannak az egykori királyi kincstári hivatal (Provedoria) könyvei is. Ez a hivatal a vámhivatal mellett működött, és 1775-ös megszüntetéséig felügyelte annak tevékenységét. A központi hatalomnak a különféle járulékok és adók beszedéséről, tisztségek létrehozásáról és betöltőik kinevezéséről, épületek építéséről és javításáról, több közszolgálat átszervezéséről stb., stb. kiadott rendeleteit a Királyi Kincstári Hivatalnak (Provedoria da Real Fazenda) címezték. A hivatal megőrizte és nyilvántartásba vette ezeket, részben pedig végre is hajtotta őket. Nyilvántartókönyvei ezért nagy érdeklődésre tarthatnak számot, és értékes forrásai vidékünk történetének. Ezen iratok jelentőségét az itt, a városban őrzött, terjedelmes fóliókötet, az Index da antiga Provedoria da Real Fazenda. . . is mutatja. Ezt évekkel ezelőtt részben közölte a Heraldo da Madeira (’Madeirai Hírnök’). Módszeresen rendezett, rövid jegyzéket ad a huszonnégy kötetbe bejegyzett rendeletekről, amelyek az 1566-tól 1775-ig terjedő hosszú időszakot ölelik fel. A mutatót valamelyik újságban vagy folyóiratban újra közzé kellene tenni, mert az első közlésbe sok nyomdahiba került. Az új kiadást rövid, a szöveget megvilágító jegyzetekkel is ki lehetne egészíteni.

Az elmondottakból és az idézett részletekből látható, hogy nem volna túl nehéz jelentős mennyiségű adatot összegyűjteni a Madeirára vonatkozó iratok jegyzékének vagy katalógusának összeállításához. Ehhez fel lehetne használni a már meglévő leltárakat és mutatókat, és idővel további kutatásokat is célszerű volna végezni.

Mintegy hatvan éve Roberto Augusto da Costa Campos madeirai származású férfi, a Torre do Tombo nemzeti levéltár kiváló tisztviselője felkereste Funchal néhány közhivatalának levéltárát. Felettesei felhatalmazásával több száz kötetet gyűjtött össze, hogy a Nemzeti Levéltárba szállítsák őket. Ott találhatók ma is, türelmes kutatókra várva, akik megismertetik ezeket az értékes kódexeket azokkal, akiknek szükségük van rájuk.