Madeira (szigetcsoport)

A szigetcsoport jelentőségét tömören, mégis szemléletesen mutatják be dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo, a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) tudós jegyzetírójának mértékadó sorai: „E szigetcsoportot külföldi és hazai természettudósok egyaránt tanulmányozták. Különösen Madeira szigete híres termékeny talajáról, kiváló borairól, tájának lenyűgöző szépségéről és egészséges éghajlatáról. Történelmi jelentőségét az adja, hogy ez volt a portugálok első felfedezése a 15. században. Később, egészen a 16. század végéig tengerentúli birtokaink világi és egyházi központja, valamint gyarmati hajózásunk és kereskedelmünk központja volt. Ezért a madeirai levéltárakban – különösen a funchali városi tanács (Câmara Municipal) levéltárában, a machicói levéltárban, a hajdani, azóta megszűnt Pénzügyi Tanács (Junta da Fazenda) iratai között és a funchali polgári kormányzóság (Governo Civil, kerületi közigazgatás) levéltárában – értékes iratok és adatok találhatók tengerentúli birtokaink intézményeinek és kormányzásának történetéhez, amelyek talán sehol másutt nem lelhetők fel.”

A Madeira-szigetcsoport Madeira szigetéből (lásd: Madeira szigete), Porto Santóból (lásd ott) és a Kopár-szigetek csoportjából (1-357) áll. Ez utóbbihoz Deserta Grande (1-356), Ilhéu Chão (1-269) és Bugio (1 - 176) tartozik. Mivel a szigetcsoport viszonylag közel fekszik az európai kontinenshez, és egy európai ország „Szomszédos Szigetei” (Ilhas Adjacentes) közé sorolják, egyes földrajztudósok Madeirát Európa részének tekintették. Ezt a nézetet azonban ma egyetlen tekintélyes szerző sem követi vagy fogadja el.

A szigetcsoport földrajzi helyzetének meghatározásában voltak nézeteltérések. Dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo alaposan tanulmányozta a kérdést, több térképet összevetett, és a következő földrajzi koordinátákat fogadta el a legmegbízhatóbbnak: a szigetcsoport az északi szélesség 33° 7'50'' és 32° 22'20", valamint a nyugati hosszúság 16° 16'30'' és 17° 16' 38'' között fekszik (Greenwichtől számítva).

A szigetcsoporttól északkeletre Nyugat-Európa, kelet–délkelet felé Nyugat-Afrika marokkói partvidéke, északnyugatra az Azori-szigetek, délre pedig a Kanári-szigetek találhatók. A Madeira-szigetcsoporthoz a marokkói nyugati parton a Cantin-fok (Cabo Cantim) esik a legközelebb. Nagyjából Madeirával azonos szélességi fokon fekszik, és megközelítőleg 60 mérföldre van az északra fekvő Mazagão, illetve a délre fekvő Mogadouro városától. A szigetcsoport a portugál szárazföldtől körülbelül 500 mérföldre, az afrikai nyugati parton fekvő Cantin-foktól pedig 350 mérföldre található.

Madeira, Porto Santo (’szent kikötő’) és a Kopár-szigetek egymáshoz viszonyított helyzete egy szabálytalan háromszöget rajzol ki. Legrövidebb oldala a Madeira keleti végén fekvő Ilhéu de Fora (Ponta de São Lourenço) és az Ilhéu Chão (Kopár-szigetek) közelében található Prego do Mar (’tengeri szög’), más néven Ilhéu do Navio közötti csatorna. A következő oldal az említett Ilhéu de Fora (Ponta de São Lourenço) és az Ilhéu de Baixo, más néven Ilhéu da Cal (Porto Santo) közötti, Travessának nevezett csatorna. A leghosszabb oldal a már említett Ilhéu de Baixo, más néven Ilhéu da Cal (Porto Santo) és a Prego do Mar, más néven Ilhéu Chão (Kopár-szigetek) közötti csatorna. A három csatorna hossza rendre 11, 27 és 32 mérföld; ekkora távolság választja el egymástól Madeirát, Porto Santót és a Kopár-szigeteket.

A szigetcsoport szélső pontjait általában így határozzák meg: északon a Rocha do Nordeste, más néven Ilhéu de Fora (Porto Santo); délen a Ponta da Agulha, más néven Ponta do Sul, Bugio déli végén (Kopár-szigetek); keleten az Ilhéu de Cima, más néven Ilhéu dos Dragoeiros (Porto Santo); nyugaton pedig a Ponta do Pargo (Madeira).

Eltérő számítások születtek a teljes szigetcsoport, különösen pedig az egyes szigetek területéről. Dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo, aki a Dic. Univ. Port. II. kötetében megjelent figyelemre méltó cikkében részletesebben foglalkozott a kérdéssel, azt írja, hogy egyes szerzők a szigetcsoport összterületét több mint ezer négyzetkilométerre becsülik. Később mintegy 800 négyzetkilométeres területet fogadtak el. Végül azt állítja, hogy a legújabb, általa a valósághoz legközelebbinek tartott számítások szerint a teljes szigetcsoport területe 560 négyzetkilométer: ebből Madeira szigetéé 500, Porto Santóé 50, a Kopár-szigetek kis csoportjáé pedig 10 négyzetkilométer.

Több hivatalos jellegű dokumentum, valamint a nemrég, 1934-ben megjelent Censo da População is azt közli, hogy Madeira szigetének területe 740,k62 négyzetkilométer, Porto Santóé pedig 42,k217 négyzetkilométer.

Lisszabon és Porto városát leszámítva hazánkban a Madeira-szigetcsoport népsűrűsége a legnagyobb: a már idézett Censo a jelenlegi időszakra négyzetkilométerenként 270 lakost ad meg. A Népesség című szócikk községenként (concelho) és egyházközségenként részletesen ismerteti majd a népesség alakulását a teljes szigetcsoportban. Itt egyelőre annyit mondunk el, hogy az 1940-ben végzett népszámlálás szerint szigetcsoportunknak összesen 251 798 lakosa volt: Madeirának 249 097, Porto Santónak 2701.

A Madeira-szigetcsoport és a Selvagens-szigetek (’vad szigetek’) kis csoportja (lásd: Selvagens-szigetek) alkotja a Funchali közigazgatási kerületet, amelynek székhelye az azonos nevű város. (Lásd a Funchali kerületről (distrito), bírósági kerületről (comarca), községről, városról és egyházmegyéről szóló szócikkeket; ezek röviden ismertetik az ott székelő különféle polgári, egyházi és katonai közszolgálatok szervezetét.)

A Szomszédos Szigetek Hidrográfiai Missziója (Missão Hidrográfica das Ilhas Adjacentes) néhány éve végzett munkája alapján látható, hogy a szigetcsoport szigeteinek területére vonatkozó adatok részben eltérnek az eddig ismertektől. A felmérés körülményei teljes bizalomra adnak okot, ezért itt is rögzítjük a misszió néhány új adatát, a „Zargo szigetei” (Ilhas de Zargo) című mű első kötetéből átvéve őket.

Madeira szigetének területe 728 négyzetkilométer, Porto Santóé 49, Deserta Grandéé 10, Bugióé 3, Ilhéu Chãóé pedig 380 négyzetméter.

Ugyanebből a forrásból származnak a Madeira tengerpartjának hosszára vonatkozó adatok: Ponta do Barlaventótól Ponta da Cruzig 37 200 méter, Ponta da Cruztól Ponta do Pargóig 40 950 méter, Ponta do Pargótól Ponta do Tristãóig 7575 méter, Ponta do Tristãótól Ponta de São Jorgéig 32 400 méter, Ponta de São Jorgétől Ponta do Barlaventóig pedig 33 225 méter. Ez összesen 151 350 méter. Porto Santo szigetének partvonala 37 800 méter, Deserta Grandéé 26 700, Bugióé 17 000, Ilhéu Chãóé pedig 3700 méter.

A legnagyobb hosszúságot a következőképpen adják meg: Ponta de São Lourençótól Ponta do Pargóig 57 000 méter, Ponta de São Lourençótól Ponta do Tristãóig 52 650 méter. Ponta da Cruz és Ponta de São Jorge között a szélesség 22 900 méter. Porto Santo 11 600 méter hosszú és 5000 méter széles, Deserta Grande 11 000 méter hosszú és 1900 méter széles, Bugio 7500 méter hosszú és 700 méter széles, Ilhéu Chão pedig 1600 méter hosszú és 500 méter széles.