Népesség

A Népesség betelepítése és a gyarmatosítás című szócikkben röviden beszámolunk arról, miként növekedett nálunk a népesség a madeirai betelepítés kezdeti, fáradságos munkálatai idején.

A régi krónikák igen kevés adatot hagytak ránk erről a betelepítésről, különösen az első telepesek számáról, társadalmi helyzetéről, személyes tulajdonságairól és származási helyéről.

Annyit tudunk róluk, hogy voltak köztük nemesi származásúak, a nép egyszerű soraiból érkezők, kézművesek és földművelők, valamint börtönbüntetésüket töltő bűnözők is. Gaspar Frutuoso szerint João Gonçalves Zarco „nem volt hajlandó magával hozni azokat, akik a hit ellen vétkeztek, hazaárulást követtek el vagy loptak”.

Nem ismerjük e személyek hozzávetőleges számát, sem azt, hogy a különböző társadalmi rétegek milyen arányban képviseltették magukat a telepesek első csoportjaiban. Jó okkal feltételezhető, hogy nem voltak kevesen; számuk hamar és gyorsan nőtt az újabb telepesek gyakori érkezésével, különösen pedig a mór és fekete rabszolgák hatalmas sokaságával, amely rövid idő alatt tekintélyes tömeggé duzzadt. Az addig műveletlen földek feltörése kiterjedt és nehéz munkát követelt, a szorgos földművelőket pedig a talaj rendkívüli termékenysége és az éghajlat kivételes enyhesége ösztönözte.

A betelepítés a 15. század második felében vett nagyobb lendületet. Portugália szárazföldi részéről érkező telepesek és számtalan afrikai rabszolga mellett különböző európai országokból sok külföldi is jött; némelyikük régi családból származott, és ezen az új ígéret földjén kereste azt, amit hazája nem adhatott meg neki.

Nagy érdeklődésre tarthatna számot egy népességi statisztika összeállítása erről a szigetcsoportról a betelepítés kezdetétől napjainkig, ám ehhez kevés adat áll rendelkezésünkre, különösen a 15. század és a 16. század első fele tekintetében. A 16. század közepétől azonban már nem volna lehetetlen a valóságot szorosan megközelítő statisztikát készíteni a plébániatemplomok levéltárainak felhasználásával. Valamennyiben vagy csaknem valamennyiben rendszeresen feljegyezték az ott történt kereszteléseket, házasságkötéseket és haláleseteket az említett század harmadik negyedétől kezdve. Az egyes egyházközségek (freguesia) adatait nem volna különösebben nehéz feldolgozni, és ezután az egész szigetcsoportra vonatkozó statisztikát is könnyű volna elkészíteni. A járványoktól és más közösségi csapásoktól eltekintve ezekben a korokban általában állandó arány állt fenn egy-egy helység lakóinak száma, valamint az ottani születések és halálesetek száma között. Így rendszeres népességi statisztika állítható össze.

Gomes Eanes de Zurara beszámolója szerint „a mű megírásának idején” Madeirán „C L lakos” élt, „nem számítva az ott lévő más embereket, így a kereskedőket, a nőtlen férfiakat, a hajadon nőket és a fiatalokat”.

Porto Santóról (’szent kikötő’) a Saudades da Terra jegyzetírója azt mondja, hogy a szigetnek 1529-ben több mint 800 lakosa volt. Frutuoso szerint 1590-ben mintegy 400 háztartás (fogos, szó szerint „tűzhely”) élt ott, tehát körülbelül 1600 lakos. Frutuoso állításáról dr. Álvaro de Azevedo ezt írja: „Bár ez túlzásnak tűnhet, mivel az Annais da Ilha do Porto Santo szerint 1850-ben 1799 fő, vagyis mintegy 450 háztartás alkotta a népességet, az 1864-ben végzett népszámlálás szerint pedig 363 háztartásban 1425 lakos élt, úgy véljük, Frutuoso közlése helytálló. Porto Santo a felfedezését követő első százötven évben fejlődött csupán; azután a természeti termelési lehetőségek szűkössége, a kalózok gyakori betörései és az a magára hagyatottság, amelyben a donatáriusok, a sziget leggazdagabb lakói, sőt a kormányok is – Pombal márki kivételével – tartották, arra a hanyatló állapotra kárhoztatták, amelyben mindmáig sínylődik.”

Madeira és Porto Santo különböző korszakokra becsült népességét az alábbi táblázat mutatja. Összeállításához a Dicionario Portuguez Ilustrado Madeira című tanulmányának adatait, különböző újságokban megjelent cikkeket és a legutóbbi népszámlálásokat használtuk fel. Évek – lakosok.

1500	16 000
1572	19 172
1580	21 800
1590	29 548
1614	28 345
1679	40 000
1750	59 143
1754	51 143
1767	64 624
1779	70 000
1781	70 443
1794	83 115
1797	97 390
1805	84 364
1813	92 382
1818	96 297
1819	96 752
1825	102 000
1835	113 828
1839	114 147
1843	117 372
1849	108 274
1851	110 340
1854	107 088
1858	98 620
1864	110 349
1871	116 706
1878	130 473
1890	132 088
1900	148 263
1911	167 783
1920	179 002
1930	211 601
1940	249 771

A szigetcsoport tizenegy községének népessége a három legutóbbi népszámlálás adatai szerint a következő:

1920 1930 1940

Funchal	51 996	68 630	87 140
Câmara de Lobos	17 535	21 806	24 500
Ribeira Brava	14 149	16 394	19 382
Ponta do Sol	11 519	13 290	14 911
Calheta	19 760	21 990	23 996
Porto Moniz	4552	5062	8170
São Vicente	9146	9684	11 549
Santana	9778	10 908	14 074
Machico	17 286	17 936	19 749
Santa Cruz	21 038	24 852	26 076
Porto Santo	2243	2490	2701

A kerület (distrito) ötven egyházközségének népességváltozása ugyanezen időszakban, a már ismert statisztikai adatok alapján, a következő:

1920 1930 1941

Sé	2767	3127	3888
São Pedro	8212	10 594	13 220
Santa Maria Maior	7592	10 147	12 833
Santa Luzia	5667	7484	9617
São Martinho	6198	9439	11 631
Santo António	9915	11 688	13 567
São Roque	3241	4104	5576
Nossa Senhora do Monte	4085	5397	7467
São Gonçalo	4319	6023	9341
Câmara de Lobos	8749	11 116	11 692
Curral das Freiras	1476	1919	2168
Estreito de Câmara de Lobos	6248	7294	8575
Quinta Grande	1062	1485	1615
Campanário	4048	4852	5856
Ribeira Brava	5830	6959	8346
Serra de Água	1783	1867	2097
Tábua	2488	2665	3083
Ponta do Sol	6190	7153	7789
Canhas	5329	6037	1386
Madalena do Mar
Arco da Calheta	4951	5765	5824
Calheta	3894	4380	5067
Estreito da Calheta
Jardim do Mar	4343	4925	481
Prazeres
Paul do Mar	1483	1723	2143
Fajã da Ovelha	2562	2459	2581
Ponta do Pargo	2527	2708	3054
Achadas da Cruz	430	500	528
Porto Moniz	2410	2812	3412
Ribeira da Janela	571	748	911
Seixal	1141	1148	1319
São Vicente	5426	5444	6383
Ponta Delgada	1521	1792	2033
Boaventura	2199	2427	3133
Arco de São Jorge	651	667	870
São Jorge	2240	2522	3441
Santana	3123	3424	4517
Faial	2844	3235	3809
São Roque do Faial	920	1062	1410
Porto da Cruz	5814	4388	4944
Caniçal	657	824	996
Machico	8619	9884	10 820
Santo da Serra	2301	2378	3111
Água de Pena	1242	1416	1613
Santa Cruz	7472	8856	8511
Gaula	3335	3629	3753
Camacha	3965	4530	5066
Caniço	4899	6265	7011

1864	17 677
1878	19 752
1890	18 778
1909	20 844
1910	24 687
1920	24 238
1930	31 352

A Madeirán jelenleg tapasztalható túlnépesedés nem kizárólag napjaink jelensége. A népességtöbblet különböző korokban is jelentkezett, és más súlyos, időszakos körülményekkel együtt fenyegető válságokat idézett elő, amelyek miatt az emberek kivándorlásra kényszerültek. Hasznos és érdekes volna részletes tanulmányt készíteni e válságok okairól, a leküzdésükre alkalmazott eszközökről és azok kedvező hatásairól. Nem kétséges, hogy az önkéntes kivándorlás a vele járó hátrányok ellenére általában jótékony következményekkel jár. Különösen a Brit Guyanába irányuló, nagyarányú kivándorlást kell kiemelni a 19. század közepéről: ez számottevően hozzájárult a sziget gyarapodásához. Lásd: Kivándorlás.

Különösen érdekes a Tengerészeti és Tengerentúli Levéltár (Archivo da Marinha e Ultramar) 1762-re vonatkozó híradása. Eszerint José Correia de Sá, az akkori kormányzó és főkapitány (capitão-general, Madeira katonai kormányzója) az év július 23-án arról tájékoztatta az anyaország kormányát, hogy „különböző személyek indultak Lisszabonba, akik a túlnépesedés miatt nem találtak megélhetést”.

Ez pusztán egy olyan jelenség említése, amely nálunk az idők során változó erősséggel újra és újra jelentkezett. A baj napról napra súlyosbodik, és a legriasztóbb méreteket ölti. A helyi sajtóban ezért jól irányzott kampány indult, amelynek „a kormányzók és a kormányzottak” legkomolyabb figyelmét kell felkeltenie.