Frutuoso (Gaspar doktor)

Gaspar Frutuoso, a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) híres szerzője 1522-ben született São Miguel szigetének fővárosában. Nemesi származású, jómódú szülei minden lehetőséget megadtak neki, hogy alapos és széles körű műveltséget szerezzen.

Fiatalon Salamancába ment, ahol elvégezte az ottani híres egyetemre való beiratkozáshoz szükséges előkészítő tanulmányokat. Az egyetem teológiai karán doktorált; kiváló diákként kitűnt rendkívüli értelmével. Doktori fokozatának megszerzése után a bragai egyházmegyébe ment, de csak rövid ideig maradt ott: rokonai, barátai és tisztelői ismételt sürgetésére visszatért szülővárosába. Lisszabonon átutazva nyomatékosan kérték, hogy fogadjon el egy püspöki mitrát, ám ezt határozottan visszautasította, ahogy élete későbbi alkalmaival is tette.

Érdemeinek és erényeinek híre már megérkezése előtt eljutott Ponta Delgadába (’keskeny fok’). Dr. Gaspar Frutuoso ezért magától értetődő jelölt volt egyházmegyéje legmagasabb tisztségeire, de ezek alól mindig igyekezett kitérni. Megelégedett azzal, hogy Ribeira Grande mezőváros (vila) egyházközségében (freguesia) lássa el a lelkipásztori szolgálatot. Ott élt hosszú éveken át, ott halt meg, és ott is temették el.

Valóban figyelemre méltó szerénység és egyszerűség jellemezte: „a munkának és a tanulásnak szentelt, visszavonult és nyugodt életet többre becsülte azoknál a fényes és látványos tisztségeknél, amelyekre tehetsége, széles körű műveltsége és kivételes erényei kétségkívül feljogosították.

Ribeira Grande mezővárosában halt meg 1591. augusztus 24-én, 69 éves korában. A helyi plébániatemplomban temették el; sírkövén a következő felirat volt olvasható: Itt nyugszik Gaspar Frutuoso doktor, e templom plébánosa (vigário) és prédikátora, valóban apostoli férfiú, kiváló tudású és erényes ember.

Ribeira Grande-i plébániaházának csendes visszavonultságában írta meg terjedelmes művét, a „Vágyódás a szülőföld után” címűt. Ezt a Saudades do Céo követte, amelyet, úgy tűnik, nem fejezett be.

1922-ben volt dr. Gaspar Frutuoso születésének ötszázadik évfordulója. Ponta Delgada városában bizottság alakult, hogy méltóképpen megemlékezzen róla, és kellő figyelmet irányítson azokra a kiváló prózaírói, történészi és humanista képességeire, amelyek a São Miguel szigetéről származó jeles férfit ismertté tették. A centenáriumi ünnepség szervezőbizottsága úgy vélte – és ezt mindenki a legnagyobb lelkesedéssel fogadta –, hogy a „Vágyódás a szülőföld után” szerzője előtt műve teljes kiadásával tiszteleghetne a legméltóbban. Így emléke az idők során megerősödne és fennmaradna, a kortársak és az utókor pedig megismerhetnék az Azori-szigetek keleti csoportjának 15. és 16. századi történetét. Nyomós okokból a bizottság nem valósíthatta meg eredeti tervét, de ki tudta adni a „Vágyódás a szülőföld után” harmadik és negyedik könyvét. Ezek São Miguel és Santa Maria szigetének történetét tárgyalják; a két sziget alkotja Ponta Delgada közigazgatási kerületét.

A kiadás négy nagy kötetből áll. Értékét és érdekességét tovább növeli a szigetek történetírójáról szóló részletes tanulmány, amely a témát minden szempontból kimeríti, bárhonnan is próbáljuk megítélni és értékelni őt. João Simas úr tudós Noticia Bibliográfica das Saudades da Terra című írása, különösen pedig Rodrigo Rodrigues úr életrajzi és értékelő tanulmánya Gaspar Frutuosóról és művéről nemcsak türelmes és lelkiismeretes történeti kutatásról, valamint kifinomult és szigorú kritikai érzékről tanúskodik. Arról is, hogy szerzőik mélyrehatóan ismerik azokat az adottságokat és erényeket, amelyeknek egy író, tudós és történész munkáját jellemezniük kell, figyelembe véve a mű keletkezésének korát, közegét és egyéb sajátos körülményeit. R. Rodrigues úr mesteri tanulmányából ki kell emelnünk a III., O Humanista, o Historiador, e o Valor da sua Obra című fejezetet (XXXIX–LV. o.). Minden túlzás nélkül egy sorba állítható Dona Carolina Michaelis, Teófilo Braga, Mendes dos Remédios és Fidelino de Figueiredo hasonló munkáival: ők hazánk irodalomtörténet-írásának legnagyobb tekintélyű mesterei.

1866-ban dr. Gaspar Frutuoso földi maradványait Ribeira Grande mezőváros (vila) plébániatemplomából ugyanennek a mezővárosnak a községi temetőjébe szállították át. Ott abban a szerény mauzóleumban temették el, amelyet a helyi községi tanács (Câmara Municipal) emeltetett a szigetek jeles történetírójának emlékére.