Csillagos Boldogasszony-kápolna

“

„És ott nyomban, ugyanezen leányának (Beatriz Gonçalves) egy másik lombadáján (két völgy közötti hosszú hegyháton), egy magas helyen, ahonnan jó kilátás nyílt a tengerre és a szárazföldre, maga a kapitány (Zarco) saját kezűleg rajzolta meg egy Csillagos Boldogasszony-templom (Nossa Senhora da Estrela) tervét. Azt mondta, hogy e templom megépítését nagyon a gyermekei lelkére köti, mert már régóta vágyott arra, hogy kedvére való helyen építse fel.” Így írja le Gaspar Frutuoso e kápolna alapításának eredetét. A felfedező kívánságát Diogo Cabral (lásd: Cabral) teljesítette, aki Dom Beatriz Gonçalves da Câmara, João Gonçalves Zarco lányának férje volt. Ő építtette meg a kápolnát, amely az általa alapított hitbizomány (morgadio) központja lett. Diogo Cabral 1486. december 15-én halt meg, és az általa alapított kápolnában temették el. Amikor a kápolna már előrehaladott állapotban romosodott, a Diogo Cabral földi maradványait fedő sírkövet néhány évtizeddel ezelőtt átvitték az egyházközségi temetőbe, és egy tetszőleges sírra helyezték. Ekkor a sírkövön levő sírfeliratot és Cabral címereit vagy áthúzták, vagy a követ fordítva helyezték el, így a feliratot a látogatók nem láthatták. Az alapító csontjai azonban a kápolna romjai között maradtak; maguknak a romoknak ma már nyomuk sincs.

A nem éppen kis méretű Csillagos Boldogasszony-kápolnában hozták létre a plébánia székhelyét annak megalapításakor, és az sok éven át ott működött. Egy helyütt azt olvastuk, hogy a kápolna 1479-ben épült, és 1560-ban Rui de Sousa, az alapító Diogo Cabral dédunokája építette újjá.

A Calhau-i Szűzanya-templom (Nossa Senhora do Calhau) régi vizitációs határozatok könyvéből (livro de provimentos), amely megmenekült az 1803-as pusztító árvíztől (aluvião), tudjuk, hogy 1632-ben abban a plébániában is állt egy Csillagos Boldogasszony-kápolna. Azt azonban nem tudjuk, hol állt.