Girão (fok)

Egyesek szerint nem találó a „fok” szó használata erre az óceán fölé függőlegesen magasodó sziklafalra. Ha megnézzük Madeira térképét, nem látunk ott olyan kiugrást vagy földnyelvet, amely indokolná ezt az elnevezést. Ez még világosabb, ha végighajózunk a part mentén, vagy akár a sziklafal legmagasabb, leginkább kiugró pontjáról tekintünk végig rajta. Úgy tűnik, Frutuoso a „fok” szóval az első tengeri felderítőút első szakaszának végét akarta jelölni, a „Girão” nevet pedig azért adta neki, mert ott ért véget az út első napjának köre. A krónikás az elnevezés indoklására egy lentebb kinyúló földnyelvet is említ. Ez azonban a szemlélőnek szinte fel sem tűnik, és semmiképpen sem nevezhető foknak. A Saudades da Terra így ír: „…megláttak egy közvetlenül ott emelkedő, igen magas sziklát, és látták, amint a tenger a szikla alatt kinyúló földnyelvnek csapódik. Ez lett felfedezőútjuk határa és végpontja; a Cabo de Gyrão nevet adták neki, mert azon az alkalmon ez volt útjuk körének utolsó része és vége.”

Több szerző szerint ez a tenger fölé magasodó sziklafal a világ legmagasabb és legmeredekebb sziklafalai közé tartozik. A hatalmas sziklafal néhány magasabb, kiugró pontjáról körülbelül 600 méterrel lejjebb látható, amint az óceán hullámai a meredek fal tövében megtörnek. Ezért számos hazai és külföldi mű gyakran említi Cabo Girão sziklafalait, amelyek a kutatónak és a turistának egyaránt bőséges okot adnak a figyelmes, hosszas szemlélődésre. A sziklafal legmagasabb pontjait jó út híján nem könnyű és nem is kényelmes megközelíteni. Egy 800 méter hosszú bekötőút építését tervezik, amely ezeket a pontokat a Quinta Grande (’nagy birtok’) és Campanário (’harangtorony’) egyházközségein áthaladó országúttal kötné össze. (1921)

1935 körül vagy valamivel később összekötötték az utat Cabo Girão sziklafalának tetejével, és ott szép kilátót építettek, amelyet azóta sok portugál és külföldi látogatott meg. Innen tágas, meglepő panoráma tárul fel: a tekintet elragadtatva kalandozhat Funchal gyönyörű amfiteátrumszerű vidékétől egészen Ponta do Sol (’Nap-fok’) község (concelho) egyházközségeiig.

A madeirai kerületi közmunkák egykori igazgatójának jelentésében érdekes beszámolót találtunk tengerpartunk e jól ismert pontjáról. Az alábbiakban részleteket közlünk belőle, mert olvasóink egy része számára érdekes lehet.

“

„Cabo Girãónál a tenger fölött függőlegesen 633 méteres a szintkülönbség. Ez rendkívüli magasság, amelyhez foghatót nem könnyű találni a világ más tájain. Amikor a Funchalból São Vicentébe vezető királyi út nyomvonalát vizsgálva Cabo Girão felső részén jártam, szintezéssel megerősítettem, hogy valóban ekkora a magassága. Meg akartam tapasztalni, milyen érzés ilyen magasból körülnézni, mert csodálkozva hallottam, hogy az angol turisták ott leülnek egy kiugró földnyelvre, és lábukat a szakadék fölé lógatják. Félénken közeledtem a sziklafal széléhez, de a roppant magasság látványa semmilyen benyomást nem tett rám! Az ok egyszerű volt: odalent a tenger… a beláthatatlan tenger, egy hatalmas síkság, amelyen nem volt viszonyítási pont, hogy érzékelhessem, milyen magasan állok. Munkatársaim kételkedtek abban, hogy valóban ekkora a magasság, amikor egy véletlen esemény lehetőséget adott rá, hogy bebizonyítsam: nem tévesztettem meg őket. Pontosan alattunk, a tengerben egy csónakból halásztak a part közelében. A csónakot láttuk: nagyon kicsinek és teljesen üresnek tűnt. Megtaláltam a viszonyítási pontot. Voltak emberek a csónakban, de nem lehetett látni őket, mert 633 méteres függőleges távolságból nehéz, ha nem lehetetlen szabad szemmel észrevenni egy ember vízszintes vetületét, amely alig nagyobb egy kalap felületénél…