Funchal (öböl)

A funchali öböl a szigetcsoport legnagyobb öble. Keleten a Ponta do Garajau (’csér-fok’), nyugaton a Ponta da Cruz (’kereszt-fok’) határolja. A két földnyelv között nagyjából egyenletes ívben húzódik, és minden irányból védett a szelektől, kivéve a dél-délkelet és dél-délnyugat közötti irányokból, délen át fújó szelet. Kiterjedése miatt tágas horgonyzóhely, a szárazfölddel azonban csak a part könnyebben megközelíthető szakaszán lehet viszonylag egyszerűen kapcsolatot teremteni. Ez a nyugati Ilhéu da Pontinha (’kis fok szigete’) sziklaszigettől a keleti Fortaleza de São Tiago (idősebb Szent Jakab-erőd) közeléig húzódik; a két végpont mintegy kétezer méterre van egymástól. A kikötőhely teljes forgalma ezen a szakaszon zajlik. Partját görgetegköves strand alkotja; a víz itt mély, és nincsenek a megközelítést nehezítő zátonyok vagy víz alatti sziklák. A. P. de Azevedo tábornok Madeira-térképe szerint a dagály, vagyis a kikötői dagályidő (a dagálycsúcs ideje újholdkor és teliholdkor) 12 óra 48 perckor van, az árapály vízszintkülönbsége pedig 2,28 méter. Mariano F. Faria e Maia mérnök szerint azonban ez a különbség a 2,80 métert is eléri. A Porto do Funchalról (’funchali kikötő’) és Madeira partvidékének árapályáról Adolfo Loureiro, a kiváló mérnök azt írja, hogy keveset tudunk a Holdnak a szökőár és a vakár kialakulására gyakorolt hatásáról, valamint az árapály terjedéséről, sebességéről és irányáról. Ugyancsak kevéssé ismerjük a hullámok magasságát és erejét a szél irányától, lendületétől és időtartamától függően, stb. A víz hőmérséklete és felszíni eloszlása, valamint időszakos mozgásai és ezek feltételei – amelyek látszólag állandó törvényszerűséget követnek – igen érdekes oceanográfiai vizsgálatok tárgyai lehetnének. Ilyen vizsgálatokat sajnos soha nem végeztek.