Ugrás a tartalomhoz
Elucidário Madeirense Kezdőlap
Pontinha hullámtörő gátja 1A hullámtörő építése és költsége
Szócikk 2407 Rakpart, móló vagy világítótorony Funchal Köt. II · o. 726–727 2 perc olvasás

Pontinha hullámtörő gátja

Eredeti cím: Molhe da Pontinha

A funchali kikötő Pontinha-hullámtörőjének története: francia kivitelezők építették 1885–1889 között, majd az 1892-es viharok után újjáépítették. A leírás a kikötőgát korábbi, 18. és 19. századi terveit is bemutatja.

Pontinha hullámtörő gátja
Térkép: Madeira (4)

1A hullámtörő építése és költsége

A Pontinha (’kis fok’) hullámtörő gátjának megépítésére szóló vállalkozási szerződést Combemale, Michelon és Maury francia mérnökök nyerték el az 1885. június 30-i szerződéssel. A munkálatok 1889-ig tartottak, a gát ideiglenes átvételét pedig az 1890. augusztus 16-i miniszteri rendelet (portaria) engedélyezte. A tervet Mariano Augusto de Faria e Maia mérnök készítette, de később módosították: egyes változtatásokat az említett vállalkozók javasoltak, másokat a Közmunkák és Bányák Tanácsadó Főtanácsa (Junta Consultiva de Obras Publicas e Minas) írt elő.

Az építmény 447 256 855 réisbe (régi portugál számolópénz; 1$000 = 1000 réis, 1:000$000 = egy conto = 1 000 000 réis) került. Miután azonban az 1892. február 28-i viharok nagy részét elpusztították, a kormány további 90 000 000 réist volt kénytelen fordítani az újjáépítésére, amely 1895-ben fejeződött be. Ha ehhez a két összeghez hozzáadjuk a munkálatok felügyeletére költött 2 502 960 réist, látható, hogy a Pontinha hullámtörő gátjának építési költségei tekintélyes, 539 759 815 réisre rúgtak.

2Korábbi tervek és a Pontinha-fal

Érdemes megjegyezni, hogy Funchalban már 1823-ban hullámtörő gát építését tervezték. A kormányzó és főkapitány a tanács véleményét is kikérte a tervről. A következő év szeptember 13-án királyi levelet (carta régia) adtak ki, amely Francisco António Raposo dandártábornokot Madeirára rendelte, hogy elvégezze az építkezéshez szükséges felméréseket. A dandártábornok a Fortaleza de São Tiago közelében fekvő sekély részen kívánt hullámtörő gátat és rakpartot létesíteni. A kövek fejtésére és megmunkálására tetemes összeget, 37 contót költöttek, a kövek nagy részét azonban veszni hagyták.

A funchali városi tanács (Câmara Municipal do Funchal) 1824. november 26-i ülésén a kormányzó és főkapitány felolvasott egy királyi levelet a tanács, a nemesség, valamint a hazai és külföldi kereskedők testülete előtt. A levél a város kikötőhelyén tervezett rakpartra és hullámtörő gátra vonatkozott. A juiz de fora (a korona által kinevezett, kívülről érkező bíró) arra kérte a kormányzót, hogy tolmácsolja őfelségének a madeiraiak háláját a várható jótéteményért.

A Pontinha sziklaszigetét a szárazfölddel összekötő fal építését 1757-ben kezdték meg, de csak sok évvel később fejezték be. Tervét és modelljét Francisco Tossi Columbino mérnök készítette annak az 1756. május 22-én Manuel Saldanha de Albuquerque kormányzóhoz intézett királyi levélnek az alapján, amely Funchalban védett kikötőhely építését rendelte el. Az 1757. november 4-én kikötőnkben tomboló szélvihar jelentős károkat okozott az akkor már folyó falépítésben.

A néhai Adolfo Loureiro Os Portos Maritimos de Portugal e Ilhas Adjacentes című műve részletes ismertetést tartalmaz a Pontinha mai hullámtörő gátjáról és Funchal rakpartjairól.

Ebben a szócikkben

Idő

Említett évek · 08
  1. Egy királyi levél elrendelte egy menedékkikötő építését Funchalban.

  2. Falakat építettek, amelyek a belső Pontinha kis szigetet a funchali parthoz kötötték: ez volt a Pontinha-móló első szakasza.

  3. Egy vihar megrongálta a nemrég elkezdett funchali Pontinha-falat.

  4. Először merült fel egy móló építése a funchali kikötő számára, és kikérték a tanács véleményét.

  5. Az 1824. szeptember 13-i királyi levél alapján Francisco António Raposo dandártábornokot Funchalba küldték egy móló tanulmányozására; Sant’Ana őrnaggyal a Baixas de São Tiagót választották ki, a levelet november 26-án felolvasták a tanácsban, de bár 37 contót költöttek anyagokra, a munkálatok sosem kezdődtek meg.

  6. A funchali Pontinha-hullámtörő szerződését 1885. június 30-án francia mérnököknek ítélték oda, az építkezés 1889-ig tartott.

  7. Elkészült a pontinhai hullámtörő, amely véglegesen összekötötte a kis szigetet a funchali parttal; egy 1890. augusztus 16-i rendelet engedélyezte ideiglenes átvételét.

  8. Viharok elpusztították a funchali Pontinha-hullámtörő nagy részét.

  9. Befejezettnek nyilvánították az Estrada da Pontinhát, és elkészült a Pontinha-hullámtörő újjáépítése.

Hely

Említett helyek · 04
  1. Molhe da Pontinha · Tárgy

    Funchal

  2. Funchal

    Város, amelynek kikötőjét a hullámtörő védi.

  3. Pontinha

    Machico. A szárazfölddel fallal összekötött kis sziget, a hullámtörő helyszíne.

  4. São Tiago-erőd

    Funchal. Azoknak a zátonyoknak a közelében áll, amelyeknél Raposo 1824-ben kikötőgátat és rakpartot tervezett.

Személyek

Említett személyek · 08
  1. Adolfo Loureiromegh. 1911

    Az Os Portos Maritimos de Portugal e Ilhas Adjacentes szerzője; művében részletesen bemutatta a Pontinha-hullámtörőt.

  2. Francia mérnök, a Pontinha-hullámtörőt 1885-től építő kivitelezők egyike.

  3. Dandártábornok, akit egy 1824-es királyi levél küldött Madeirára, hogy megvizsgálja a São Tiago-erőd közelébe tervezett kikötőgát lehetőségét; a tervet nagyrészt elvetették.

  4. Mérnök, aki megtervezte a Pontinha-szigetet a szárazfölddel összekötő, 1757-ben megkezdett falat.

  5. Madeira kormányzója, aki megkapta a funchali menedékkikötő létesítését elrendelő 1756-os királyi levelet.

  6. Mérnök, aki elkészítette a Pontinha-hullámtörő eredeti tervét.

  7. Francia mérnök, a Pontinha-hullámtörőt 1885-től építő kivitelezők egyike.

  8. Francia mérnök, a Pontinha-hullámtörőt 1885-től építő kivitelezők egyike.

A lapon M

Legutóbb megtekintett

    Az elolvasott oldalak itt jelennek meg.