Funchal kikötője

A funchali öböl a szigetcsoport legnagyobb öble. Keleten a Ponta do Garajau (’csér-fok’), nyugaton a Ponta da Cruz (’kereszt-fok’) határolja. A két földnyelv között nagyjából szabályos ívben húzódik, és a dél-délkeletitől a délen át a dél-délnyugatiig terjedő szelek kivételével minden irányból védett. Kiterjedése révén tágas horgonyzóhely, a partra jutni azonban csak a partvidék könnyebben megközelíthető szakaszán lehet viszonylag egyszerűen. Ez a nyugati Ilhéu da Pontinha (’kis fok szigete’) sziklaszigettől a keleti Fortaleza de São Tiago (idősebb Szent Jakab-erőd) közeléig tart; a két végpont mintegy kétezer méterre van egymástól. A kikötő teljes forgalma e határok között zajlik. Partját mély vizű, görgetegköves strand alkotja, a megközelítést akadályozó zátonyok és víz alatti sziklák nélkül. A dagály tetőzése, vagyis a kikötői dagályidő (a dagálycsúcs ideje újholdkor és teliholdkor) A. P. de Azevedo tábornok Madeira-térképe szerint 12 óra 48 perckor következik be, a vízszint pedig 2,28 métert emelkedik. Mariano F. Faria e Maia mérnök szerint ugyanakkor az árapály ingadozása a 2,80 métert is eléri. Funchal kikötőjéről és Madeira partvidékének árapályáról Adolfo Loureiro, a kiváló mérnök azt írja, „hogy keveset tudunk a Holdnak a szökőár és a vakár jelenségére gyakorolt hatásáról, az árapály terjedéséről, sebességéről és megfigyelhető irányáról, a hullámok magasságáról és erejéről a szél irányától függően, a szél hatásáról, időtartamáról stb. A tengervíz hőmérséklete és felszíni eloszlása, időszakos mozgásai és körülményei – amelyek látszólag állandó törvényt követnek – igen érdekes óceanográfiai vizsgálatok tárgyául szolgálhattak volna. Ilyeneket sajnos soha nem végeztek.”

Lisszabon és Funchal kikötője között 520 mérföld a távolság. Funchal kikötője a Cantin-foktól (Cabo Cantim) (lásd ott) hozzávetőleg 350, Plymouthtól 1220, Southamptontól 1330, Liverpooltól pedig 1430 mérföldre fekszik.

Valóban érdekes és kétségtelenül hasznos részletes adatokat közölnünk Funchal kikötőjének utóbbi évekbeli forgalmáról. Ezek nemcsak az itteni kereskedelem és idegenforgalom fejlődésének megítélését segítik, hanem a védett kikötőnk területén a közeljövőben esetleg még megvalósítandó fejlesztések tanulmányozásához is alapul szolgálhatnak.

A Movimento do Porto című szócikkben (II-409) az 1901 és 1943 közötti kikötői forgalomról találhatók adatok, amelyek kiegészítik az itt leírtakat.

Meg kell jegyeznünk, hogy Funchal kikötőjének forgalma 1914-től jelentősen visszaesett a nagy európai háború miatt, amely számottevő hajóforgalmat vont el Madeirától. A forgalom ezután fokozatosan emelkedett, míg 1937-ben elérte az 1438 hajót. A közelmúlt világháborúja idején a visszaesés még nagyobb lett: 1940-ben 389, 1941-ben 234, 1942-ben 190, 1943-ban pedig 187 hajó futott be.

A Funchal kikötőjéről alább közölt érdekes és értékes információk a tekintélyes Jornal do Comercio e das Colonias című lapból, dr. C. Dias de Carvalho tollából származnak.

“

„A Szomszédos Szigetek (Ilhas Adjacentes) kikötői jelentőségük szerint a következő sorrendbe állíthatók: Funchal, Ponta Delgada, Horta és Angra. Előbb azonban érdemes áttekintenünk együttes forgalmukat.

Ezekben a kikötőkben 1936-ban mintegy 251 ezer tonna árut rakodtak be és ki, hozzávetőleg 132 ezer conto értékben.

E forgalom szinte egésze Funchal kikötőjére jutott: a teljes árumennyiség 88,63%-a és az összérték 82,76%-a. Ponta Delgada következett a mennyiség 6,97%-ával és az érték 11,52%-ával. Mennyiség szerint ezután Horta állt 4,21%-kal, érték szerint pedig Angra 3,56%-kal. Végül Angrára a teljes árumennyiség 0,19%-a, Hortára pedig az összérték 2,16%-a jutott.

Miután röviden áttekintettük, milyen helyet foglalnak el ezek a kikötők a rakpartjaikon kezelt áru mennyisége alapján, vizsgáljuk meg őket egyenként, részletesebben.

Már említettük, hogy ez a Szomszédos Szigetek legjelentősebb kikötője. A szárazföld és a szigetek kikötőinek összesített rangsorában a negyedik, közvetlenül Setúbal után.

Forgalma meghaladta Leixões kikötőjéét, az importált áru mennyiségét tekintve pedig Funchal kikötője még Setúbal kikötőjét is megelőzte.

Madeira szigetének ebben a kikötőjében 1943-ban 222 258 tonna importált és exportált árut kezeltek, 109 203 000,00 escudo értékben.

Lássuk, mit mutatnak az import- és exportkereskedelem adatai.

Import. Funchal kikötőjén át 1936-ban összesen 95 096 tonna árut importáltak, 58 652 conto értékben. Az alábbiakban vámtarifa-kategóriák szerint részletezzük a mennyiségeket és az értékeket. Élő állatok – Az import mennyiségét a szöveg nem adja meg tonnában; értéke 28 conto volt.

Nyersanyagok – Ebbe a kategóriába tartozott a legnagyobb árumennyiség: különféle termékekből 73 963 tonnát importáltak, 16 665 conto értékben.

Fonalak és szövetek – Ezekből az árukból 565 tonnát rakodtak ki Funchal kikötőjében. Értékük azonban 17 096 conto volt, így az importkategóriák közül ez képviselte a legnagyobb értéket.

Élelmiszerek – Az ebbe a kategóriába tartozó termékek mennyiség szerint a második helyen álltak 19 216 tonnával, érték szerint pedig a harmadikon 14 664 contóval.

Gépek, készülékek stb. – Ezekből az eszközökből már kevesebbet importáltak: mindössze 410 tonnát, 5400 conto értékben.

Különféle iparcikkek – Az importált késztermékek mennyisége is viszonylag csekély volt: 891 tonna, 4790 conto értékben. A sziget kiterjedését és lakosságának szükségleteit azonban figyelembe kell vennünk, hogy ne becsüljük alá ezeket az adatokat.

Érték szerint már más a sorrend, amint az idézett adatokból könnyen megállapítható.

Export – Vizsgáljuk meg most az 1936. évi exportforgalmat: 127 162 tonna terméket vittek ki, 50 551 conto értékben.

Az importnál alkalmazott módszert követve ezt a forgalmat is az áruk vámtarifa szerinti besorolása alapján értékeljük.

Nyersanyagok – Az ebbe a kategóriába sorolt áruk exportja adta Funchal kikötőjének legnagyobb árumennyiségét: 118 649 tonnát. Értékük 10 469 conto volt.

Fonalak és szövetek – Ebbe a kategóriába sorolják Madeira világhírű, figyelemre méltó hímzéseit. Nem meglepő tehát, hogy az exportban e kategória képviselte a legnagyobb értéket: 238 000 kilogramm termékét 25 004 contóra becsülték.

Élelmiszerek – Az élelmiszerek az exportban mennyiség szerint is a második helyen álltak 8207 tonnával, és érték szerint is 14 891 contóval. Közéjük tartoztak a híres madeirai borok, a banán stb.

A fennmaradó két kategóriából – a gépek, készülékek stb., valamint a különféle iparcikkek közül – rendre 3 és 65 tonnát exportáltak, 24, illetve 163 conto értékben.

A témához részletes adataik miatt különösen fontosak a Cais, Funchal (Praia do), Junta Autónoma das Obras do Porto, Madeira (Aspectos hydrográficos), Marés, Movimento do Porto, Naufragios, Navegação Aérea és Pontinha című szócikkek; felhívjuk rájuk az olvasók figyelmét.