Direita (utca)

A város, amelyben az utca található.

A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.

Funchal. Az utca egyik végén található tér.

A Largo do Pelourinho funchali tér, amelyet már 1508-ban fák szegélyeztek; ezen keresztül lehetett bejutni a Forte de São Filipe erődbe. A tanács 1838-tól egy itteni házban működött, amelyet az 1842-es árvíz megrongált. Itt állt a Procissão dos Passos körmenet egyik stációja, és itt volt a Talia társaság székhelye; Francisco Rodrigues Jardimot pedig itt akasztották fel képmásában.

Funchal. Az utca egykor a bal partja mentén húzódott.

A Ribeira de Santa Luzia a Funchalt átszelő három patak egyike; a bal partján álló Santa Luzia-kápolnáról kapta a nevét. Partjai valószínűleg az első levadákkal öntözött földek közé tartoztak, és a 17. század végén négy cukormalom állt mellettük. A Santa Luzia-, a Moinhos- és a D. Isabel-levadát táplálja; jobb partján állt a jezsuiták fundoai rezidenciája.

Funchal. A korábban Rua da Princesa néven ismert utca, amelyhez a Rua Direita csatlakozik.

A funchali Rua 31 de Janeiro a korábbi Rua da Princesa mai neve; az utcát a köznyelv Rua das Árvores néven emlegette. A Rua Direita ide torkollik, az utca pedig a Rua do Monteirónál ér véget. Az Associação Funchalense itt építette fel a Lancaster-iskola állandó épületét.

Funchal. Az egyházközség, amelyben az utca található.

Sé Funchal központi városi egyházközsége, amely teljes egészében a városon belül fekszik. 1557-ben vált ki Santa Maria Maiorból, temploma a székesegyház; a város kereskedelmi, közigazgatási és hivatali központja. Az Elucidário bemutatja templomait, nevezetes épületeit, a keleti bírósági körzet kiindulópontjaként betöltött szerepét és több ott született nevezetes személyt. Megjegyzi azt is, hogy Bugio közigazgatásilag hozzá tartozik.

Funchal. A templom és a hozzá tartozó szálláshely egykor ebben az utcában állt.

A São Bartolomeu-templom egykori templom volt a korai Funchal Rua Direita nevű utcájában. Gonçalo Eanes de Velosa alapította, és szegény papok számára fenntartott menedékház tartozott hozzá. 1566-tól a jezsuitáknak adott otthont, második ideiglenes szálláshelyükként, és a 19. században lebontották.

Funchal. A régi utca csaknem eddig a pontig húzódott.

Torreão kis tér és híd Funchalban, a Montéba vezető régi zarándokúton. A hidat Diogo Forjaz Coutinho kormányzó 1787-ben kőből építtette újjá. A közelben állt Hinton cukorgyára, a sziget legfontosabb ipari üzeme, valamint a második amerikai szőlőfaiskola.