Keresztelő Szent János-kápolnák 1São João da Ribeira, Funchal
Keresztelő Szent János-kápolnák
Eredeti cím: São João Baptista (Capelas de)
Szócikk a Madeirán Keresztelő Szent Jánosnak szentelt kápolnákról. Elsősorban a 15. századi, funchali São João da Ribeira-kápolnával foglalkozik, amely a ferencesek első székhelye volt; rövidebb ismertetést ad az azonos védőszentű kápolnákról Ponta do Solban, Câmara de Lobosban, Calhetában, Campanárióban és Santanában.
Külföldön
1São João da Ribeira, Funchal
A Funchal legnyugatibb patakjának jobb partján álló kápolnát közismertebb nevén Keresztelő Szent János-kápolnának (São João da Ribeira) hívják. A patakot az idők során Santa Catarina, São Paulo, São Lázaro, Santo António és São João patakjának is nevezték; ma az utóbbi nevet viseli. Egyesek João Gonçalves Zarcónak tulajdonítják a kápolna alapítását. Kétségtelenül az egyházmegye legrégebbi kápolnái közé tartozik, és egyike a 15. századból fennmaradt keveseknek, bár eredeti épületéből semmi sem maradt meg. A felfedezővel a szigetre érkező ferences szerzetesek kis rendházat építettek a kápolna mellé, és ott maradtak, amíg a Funchal akkori mezővárosában (vila) fel nem épült a Szent Ferenc-kolostor (São Francisco). Frutuoso szerint „a hely elhagyatott volt, és egy szerzetes ott… felakasztotta magát, ezért ezek a szerzetesek lejjebb rendeztek be egy házat…”
Ettől eltérően számol be az eseményekről a „Szigettörténet” (Historia Insulana) jegyzetírója. Szerinte a ferencesek „remeték módjára éltek… és tizenegy évvel a felfedezés után, amikor megnövekedett a számuk… közösségbe tömörültek a São João-i menházban (hospício) és kápolnában, amelyeket 1432-ben kezdtek építeni némi alamizsnából és saját kezük munkájával, anélkül hogy Zarco alapította volna a kápolnát…; 1459-ben a szerzetesek elhagyták a São João-i menházat, és Portugáliába indultak…; tizenöt év múlva Frei Rodrigo da Arruda érkezett a szigetre…, és ugyanebben a menházban újraszervezte a közösséget… 1476 körül a szerzetesek São Franciscóban telepedtek le”. Gonçalves de Andrade székesegyházi dékán (a káptalan első méltósága) ezeket az adatokat a ferences krónikákból merítette, és António Cordeiro atya állításainak cáfolatául közölte. Úgy véljük, az ő adatai a legpontosabbak.
A 18. század elején a patak heves áradása elpusztította a kápolnát és a mellette álló menház egy részét. Az Államkincstár (Fazenda Nacional) 1720-ban újjáépíttette a kápolnát. Az 1803-as pusztító árvíz (aluvião) mindkét épületben jelentős károkat okozott.
1762-ben Dom Gaspar Afonso da Costa Brandão megyéspüspök Keresztelő Szent János vallásos társulatát alapította meg ebben a kápolnában az ottani szertartások fenntartására; úgy véljük azonban, a társulat nem működött sokáig. A 19. század közepe táján António Ferreira Nogueira és Manuel Fernandes Jardim saját költségén jelentős javításokat végeztetett az épületen, és a kápolnát ismét alkalmassá tették az istentiszteletekre. Régebben népes búcsú központja volt: a sziget minden részéről érkeztek ide zarándokok. Ma a védőszent tiszteletére tartott kilencedet és ünnepet figyelemre méltó pompával rendezik meg, a városból és környékéről érkezők nagy részvételével. A helyről, a kápolnáról, az arraialról (egyházi ünnephez kapcsolódó szabadtéri népünnepély), valamint az egykor ott tartott Szentlélek-ünnepségekről a Serões részletes, érdekes cikket közölt João dos Reis Gomes madeirai író tollából.
2Más Szent János-kápolnák
Ponta do Sol (’Nap-fok’) egyházközségében (freguesia), a Lombo de São João (’Szent János gerince’) településrészen (sítio) áll egy ugyanezen titulusú kápolna. Építésének idejét nem ismerjük. São João vikomtjáé volt.
1700-ban António Correia Henriques és felesége, Dona Maria da Câmara alapította a São João Baptista-kápolnát Câmara de Lobos (’fókák barlangja’) egyházközségének Serrado da Adega (’a borpince kertje’) településrészén. Fenntartási alapítványáról az ugyanazon év június 17-i közjegyzői okiratban rendelkeztek.
A Ribeira da Calheta (’kis öböl’) mellett romokban áll a São João Baptista-kápolna. A Quinta de São João birtokon épült, amely a Manuel de Figueiroa kapitány által létrehozott hitbizomány (vínculo) székhelye volt. A kápolnát is ő alapította 1651-ben. Mivel az épület nagyon rossz állapotba került, João Albuquerque e Freitas özvegye, Dona Guiomar Quiteria Betencourt de Atouguia 1770-ben újjáépíttette. Megáldására ugyanazon év augusztus 19-én adtak engedélyt.
Campanário (’harangtorony’) egyházközségében is állt egy Keresztelő Szent Jánosnak szentelt kápolna, amelyet João Betencourt da Câmara atya alapított 1728-ban. 1813-ban Luís Sauvayre hitbizományos igazgatta.
Santana (’Szent Anna’) egyházközségében is volt egy ugyanezen titulusú kápolna, amelyet Domingos Gonçalves de Alvarenga kanonok emeltetett 1660-ban.
Úgy tűnik, Calheta egyházközségében, a ma is létező Lombo do Atouguia (’Atouguia gerince’) területén egy másik São João-kápolna is állt, amelyet ma S. Pedro de Alcantara néven ismernek. Lehetséges, hogy eredetileg két titulusa volt; ez nem lett volna egyedülálló eset a szigeten.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 12-
A ferencesek megkezdték a funchali São João-rendház és -remetelak építését.
-
Az első ferences szerzetesek elhagyták a funchali São João-menedékházat, és a Lisszabon melletti Xabregasba távoztak.
-
Frei Rodrigo de Arruda vezetésével ferencesek érkeztek Funchalba; pápai brévé engedélyezte a közösséget, és a szerzetesek São Joãóból a San Francisco-kolostorba költöztek.
-
Manuel de Figueiroa kapitány megalapította a São João Baptista-kápolnát a calhetai Quinta de São Jõaóban.
-
Domingos Gonçalves de Alvarenga kanonok felépíttette a santanai São João Baptista-kápolnát.
-
A Câmara de Lobos-i Szent János-kápolnát közokirattal javadalmazták.
-
Az állam újjáépítette az árvíz által elpusztított São João da Ribeira-kápolnát.
-
João Betencourt da Câmara atya megalapította a campanárói Keresztelő Szent János-kápolnát.
-
Gaspar Afonso da Costa Brandão püspök Keresztelő Szent János-társulatot alapított a kápolnánál.
-
Engedélyt adtak a calhetai újjáépített São João Baptista-kápolna megáldására.
-
Az 1803. október 9-i nagy árvíz, amelyet Madeira legnagyobb csapásának tartanak, elpusztította Funchalt és a sziget más részeit: mintegy 600 ember halt meg, és romba dőlt a Calhau-templom, a patakok partfalai, hidak, valamint kápolnák Machicóban, Santa Cruzban és máshol. Nyomán került sor Oudinot küldetésére és a város terjeszkedésére.
-
A campanárói São João Baptista-kápolnát Luís Sauvayre igazgatta.
Hely
Említett helyek · 16- Keresztelő Szent János-kápolna · Tárgy
Calheta
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnák Madeirán. Közülük a legjelentősebb a 15. századi funchali São João da Ribeira-kápolna, a ferencesek egyik korai székhelye. Az Elucidário rövidebben ismerteti a Ponta do Solban, Câmara de Lobosban, Calhetában, Campanárióban és Santanában álló, azonos védőszentű kápolnákat is.
- Calheta
Egyházközség, ahol talán egy további Szent János-kápolna is állt.
Calheta mezőváros, egyházközség és község Madeira délnyugati partján, a sziget egyik legrégebbi települése. Az Elucidário ismerteti nevének eredetét, korai telepeseit – köztük Pedro Berenguert –, templomát és számos kápolnáját, köztük egy egykori ferences kolostor kápolnáját, valamint az 1834-es zavargást.
- Câmara de Lobos
A Serrado da Adega-i kápolna egyházközsége.
Funchaltól nyugatra fekvő egyházközség. Az Elucidário nevét Zarco felfedezőútjára vezeti vissza, és bemutatja templomait, kápolnáit és káptalanját, korai telepeseit, halászközösségét és híres szőlőültetvényeit. Felsorolja továbbá az egyházközség településrészeit, határait és levadáit, valamint ismerteti népességét.
- Campanário
Ribeira Brava. Egyházközség, ahol egy 1728-ban alapított Szent János-kápolna állt.
Campanário madeirai egyházközség, amely korábban Câmara de Loboshoz tartozott, később pedig Ribeira Brava községhez csatlakozott. Területén a Ribeira do Campanário, más néven Ribeira da Lapa folyik át. Az Elucidário beszámol kikötőhelyéről, zenekaráról, katonai kapitányságáról, a jezsuitáknak fizetett tizedeiről, egy 1728-ban alapított, egykori Szent János-kápolnáról, valamint az 1823-as különbíróság által elítélt vikáriusáról. Itt született Dom Manuel Joaquim Gonçalves de Andrade püspök és Francisco Justino Gonçalves de Andrade jogász is.
- Funchal
A város, ahol a legjelentősebb kápolna áll.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lombo de São João
Ponta do Sol. Egy Szent János-kápolna helye.
Lombo de São João Ponta do Sol településrésze, Keresztelő Szent János kápolnájával. Valószínűleg itt feküdtek Rodrigo Anes Coelho birtokai.
- Lombo do Atouguia
Calheta. Egy ma São Pedro de Alcântara néven ismert kápolna helye, amelyet korábban talán Szent János tiszteletére szenteltek.
Lombo do Atouguia lakott településrész Calheta egyházközségében. Nevét Luís de Atouguia telepesről és családja birtokairól kapta. Több 17. és 18. századi kápolna található itt, köztük a São Pedro de Alcântara kápolna, amelyet egykor talán Szent Jánosnak szenteltek.
- Ponta do Sol
Egyházközség, amelyhez Lombo de São João tartozik.
A déli parton fekvő egyházközség és község, ahol 1440 körül Rodrigo Enes „o Coxo” vezetésével kezdődött a letelepedés. Nossa Senhora da Luz-templomában egy háromrészes oltárkép található. Az Elucidário feljegyzi az 1848-ban, a tanács költségén épült rakpartot és az 1858-as királyi látogatást is.
- Portugália
Portugal. Az ország, ahová a szerzetesek 1459-ben távoztak.
Portugália, Madeira anyaországa. Az Elucidário megjegyzi, hogy 1877 előtt a szárazföldről tüzérségi különítményeket küldtek Madeira helyőrségébe, 1874-ben pedig távírókábellel kötötték össze Madeirát Portugáliával. Régebben festőcsülleng és ajándékba szánt méz is érkezett a szigetről Portugáliába. A szárazföldi narancsot és olajbogyót kedvezően hasonlítja össze a madeirai és Porto Santó-i terméssel.
- Quinta de São João
Calheta. Manuel de Figueiroa hitbizományának központja és az 1651-ben alapított kápolna helye.
A Quinta de São João volt Manuel de Figueiroa hitbizományának központja, és itt állt egy 1651-ben épült kápolna. A Rua das Maravilhason álló birtokot São João hitbizományos urainak egykori udvarházaként írják le.
- Ribeira da Calheta
Calheta. A Quinta de São João birtokon álló romos kápolna helye.
A madeirai Calheta-patak. A Cabeço da Levadinhánál (Lombo do Salão) ered, és a Cutileiro és a Convento patak ömlik bele.
- Ribeira de São João
Calheta. Funchal legnyugatibb patakja, amely korábban több más nevet is viselt, és amely mellett a kápolna áll.
A Ribeira de São João a Funchalon áthaladó három nagy patak közül a legnyugatibb. Santo Antónióban ered, São Lázarónál éri el a tengert, és korábban több más néven is ismert volt. Ez jelölte a régi Funchal és a tervezett városfalak nyugati határát; jobb partján állt az első település, hordaléka pedig feltölti a Pontinha-öblöt. A feljegyzések szerint Fajã da Ovelha egyházközségén is áthalad egy ugyanilyen nevű patak.
Személyek
Említett személyek · 18- António Cordeiro1641–1722
A Historia Insulana szerzője; a kápolnával kapcsolatos állításait művének jegyzetírója cáfolta.
-
A 19. század közepén ő fizette a São João da Ribeira-kápolna jelentős javítási munkálatait.
-
Feleségével együtt alapította 1700-ban a Serrado da Adegában, Câmara de Lobosban álló Szent János-kápolnát.
- D. Gaspar Afonso da Costa Brandãomegh. 1784
Funchal püspöke, aki 1762-ben Keresztelő Szent János tiszteletére testvérületet alapított a kápolnánál.
-
Kanonok, aki 1660-ban felépíttette a santanai Szent János-kápolnát.
- Gaspar Frutuoso1522–1591
Krónikás, akit a kápolna melletti korai ferences rendház kapcsán idéznek.
-
Özvegyasszony, aki 1770-ben újjáépíttette a romos calhetai kápolnát.
-
Dona Guiomar Quitéria Betencourt de Atouguia néhai férje.
-
1728-ban megalapította a campanáriói Szent János-kápolnát.
- João dos Reis Gomesszül. 1869
Madeirai író, aki a Serões című folyóiratban cikket közölt a kápolnáról és ünnepségeiről.
+ 8 további
- João Gonçalves Zarcomegh. 1467
Madeira felfedezője, akinek egyesek a São João da Ribeira-kápolna alapítását tulajdonítják.
-
A campanáriói kápolna gondnoka 1813-ban.
-
1651-ben alapította a Szent János-kápolnát a calhetai Quinta de São João birtokon, hitbizománya központjában.
-
Részt vállalt a kápolna 19. század közepi javításainak finanszírozásában, amelyek után ismét tarthattak benne istentiszteletet.
- Manuel Joaquim Gonçalves de Andrade1767–1847
A Historia Insulana magyarázatokkal ellátó dékán, akinek a ferencesekről szóló beszámolóját az Elucidário a legpontosabbnak tartja.
-
Férjével együtt 1700-ban megalapította a Câmara de Lobos-i kápolnát.
-
Ferences szerzetes, aki 1459 után mintegy tizenöt évvel újraszervezte a közösséget a São João-i rendházban.
-
A Ponta do Sol-i Lombo de São João Szent János-kápolnájának egykori tulajdonosa.