Szigettörténet

A mű teljes címe „Szigettörténet” (Historia Insulana das Ilhas a Portugal sugeitas no Oceano Occidental). Szerzője António Cordeiro atya (lásd ott); a könyv 1717-ben és 1866-ban két kiadásban jelent meg. A madeirai szigetcsoport története iránt érdeklődők 1873-ig jól ismerték és nagyra becsülték. Miután azonban abban az évben megjelent a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) a hozzá fűzött rendkívül értékes jegyzetekkel, Cordeiro atya műve jóval kisebb jelentőségűvé vált: lényegében dr. Gaspar Frutuoso részletes kéziratának összefoglalása, amely nem mindig mentes a hibáktól. Néhány krónikás Madeirának szentelt rövid írásán kívül addig semmi más nem jelent meg nyomtatásban a témáról, ezért António Cordeiro atya könyvének megjelenése valódi érdeklődést keltett. Ahogy dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo a „Vágyódás a szülőföld után” előszavában megjegyzi, a „Szigettörténet” nem pótolja Frutuoso munkáját, és semmiben sem múlja felül. Cordeiro műve ugyanis a „Vágyódás a szülőföld után” összefoglalása, és nem tárgyal az 1590-es éven túl semmit – ekkor írták a „Vágyódás a szülőföld után” szövegét –, noha a „Szigettörténet” csak 1717-ben jelent meg. Míg a „Vágyódás a szülőföld után” II. könyve 300 nyomtatott oldalt foglal el, a „Szigettörténet” Madeirával foglalkozó III. könyvének szövege a mű második kiadásában nem haladja meg a 44 oldalt.

A „Szigettörténet” kilenc könyvből áll. Az első a régi Lusitania területén élt különféle népekkel, a második a Kanári-szigetekkel és a Zöld-foki-szigetekkel, a harmadik Porto Santóval (’szent kikötő’) és Madeirával foglalkozik. A fennmaradó hat könyvet Cordeiro az Azori-szigeteknek szenteli: művének ez a legterjedelmesebb része. A „Szigettörténet” már rég elfogyott, és meglehetősen ritkává vált, amikor 1866-ban megjelent a második kiadása. Ez mindenben megegyezett az elsővel, egy Algumas notas e adições á História Insulana do padre Antonio Cordeiro na parte relativa á ilha da Madeira című kiegészítést kivéve, amelyet A. J. G. A. jegyzett. Rövid bevezetőjében a jegyzetek szerzője Gaspar Frutuoso terjedelmes munkájáról – kissé túlzóan – így ír: „Ez a mű kritika nélkül összegyűjtött anyagokat és halomba hordott genealógiákat tartalmazott – szerzőjük ezekben igen jártas volt –, amelyeket minden rend nélkül vetett papírra. Olyan ember kellett volna hozzájuk, akiben több az erő, és aki összefüggő történetet tud írni, mentesen attól a sok hibától, amelyet talán maga Gaspar Frutuoso is elkerült volna, ha tovább él. Cordeiro atya nem ilyen ember volt! Nem vállalkozott erre a munkára, és elődje beszámolóinak tényeit sem igyekezett ellenőrizni. Beérte azzal, hogy lemásolja őket, ahogyan Iustinus tette Trogus Pompeius történeti művével; így eredetijének hibáit is átvette, a Historia Insulana pedig még mindig távol áll a tökéletességtől.”

Pinheiro Chagas a Historia de Portugal harmadik kiadásának II. kötetében tévesen Guião írónak tulajdonítja ezeket a jegyzeteket. Kétségtelen azonban, hogy szerzőjük a kiváló madeirai António Joaquim Gonçalves de Andrade (lásd ott), a funchali székesegyház (Sé do Funchal) székesegyházi dékánja (a káptalan első méltósága) volt. Lisszabonban élt, amikor a „Szigeteposz” (Insulana) második kiadása megjelent. A mindössze harminc oldalnyi jegyzet igen érdekes és értékes; arról tanúskodik, hogy szerzőjük alaposan ismerte e szigetcsoport történetét.