Nemesi könyvek

Több genealógiai kutatás is foglalkozik a legrégebbi és legelőkelőbb madeirai családokkal, de átfogó tanulmánnyal nem rendelkezünk a témáról. Ma türelmes és szorgalmas kutatók sokasága műveli ezt a területet, amely kétségkívül értékes forrás egy vidék történetéhez, és egy ország általános története szempontjából is igen jelentős.

Az e tanulmányokkal kiemelkedő módon foglalkozó madeiraiak közül – akik a szigetcsoport családjait választották kutatásuk tárgyául – meg kell említenünk Henrique Henriques de Noronhát, João Agostinho Pereira de Agrelát és José Bettencourt da Câmarát. Az elsőt egyik legtekintélyesebb genealógusunknak tartják. José Bettencourt da Câmaráról, akivel már foglalkoztunk (I. köt., 204. o.), hozzá kell tennünk, hogy legértékesebb genealógiai írásai, amelyeket kiadásra készített elő, sajnálatos módon elvesztek egy váratlan baleset következtében, amelyért senkit sem terhel felelősség. Azt állítják, hogy a nálunk készült legterjedelmesebb és legteljesebb ilyen munka a másodikként említett genealógusé volt (lásd I. köt., 20. o.). A Dicionário Popular szerint „öt kötetből álló genealógiai emlékirat-gyűjteményt írt, amely kiadatlanul örökösei birtokában van”. Nemrég őszinte örömmel értesültünk róla, hogy ezt az értékes kéziratot a kiváló azori Ernesto do Canto megvásárolta, majd Ponta Delgada (’keskeny fok’) városi közkönyvtárának adományozta, ahol jelenleg is található. A mű kiadása kiváló szolgálatot tenne e szigetcsoport történetének, és értékes segítséget nyújtana azoknak, akik nálunk bizonyos történeti kutatásokkal foglalkoznak. Ehhez előbb megfelelően ki kellene javítani a benne lévő hibákat és hiányosságokat, naprakésszé kellene tenni, és a szöveget több magyarázó jegyzettel kellene gazdagítani.

A „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) 514–533. és 846–851. oldalán található anyagon, a kizárólag egyetlen madeirai családdal foglalkozó Attestado Genealogico dos ascendentes de José Francisco de Sant’Anna de Vasconcellos Moniz de Bettencourt... (1857) című munkán, valamint a Noticia das cousas da ilha da Madeira desde o seu segundo descobrimento pelo Zargo című íráson kívül nem ismerünk más nyomtatásban megjelent művet a madeirai genealógiáról. Az utóbbi írás végén a felfedező leszármazása szerepel; 1905 decemberétől 1906 januárjáig közölte a régi Heraldo da Madeira (’Madeirai Hírnök’).

Eduardo Campos (Carcavelos) érdekes, Bibliographia Nobiliarchica Portugueza című műve röviden ismerteti szinte az összes olyan, e szigetcsoportra vonatkozó genealógiai munkát, amelyről tudomásunk van, valamint azokat is, amelyeket a Saudades jegyzetírója említ. Némelyikükről korábban nem tudtunk, és dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo jegyzeteiben sem szerepelnek. Eduardo Campos munkájának bibliográfiai adatait szó szerint közöljük egy, a témáról szóló rövid tanulmány adalékaként. Ez talán érdekelhet olyan kíváncsi kutatókat, akik a madeirai genealógiával és szülőföldünk történetével foglalkoznak:

“

„Antonio Bettencourt Perestrello de Noronha. Funchal városának egyik legjelentősebb nemese volt. A 17. században élt. Műve: Genealogia das familias da ilha da Madeira. Folió méretű kézirat. A műből egy példány található a Lisszaboni Nemzeti Könyvtárban (a kézirattár Pombal-gyűjteményének 296. tétele); ezt maga a szerző másolta le az eredetiről. Folió méretű, 178 lapos kézirat, mutatóval.

• „Diogo da Fonseca Acciaioli. Az Acciaioli családhoz tartozott, amelynek tagjai a 16. század első negyedében Firenzéből Madeira szigetére költöztek. Ott alapították meg a N. Sr.ª da Natividade-hitbizományt (morgado), később pedig Portugália különböző vidékeire települtek át. Castelo Brancóban született, de születésének dátumát nem sikerült kiderítenem. Több családról írt, különösen az Acciaioli családról: Acciaiolis. Folió méretű kézirat. „Henrique Henriques de Noronha .......... Műve: Nobiliario Genealogico das familias que passaram a viver na ilha da Madeira desde o tempo do seu descobrimento, que foy no anno de 1420. Háromkötetes, folió méretű kézirat; a kötetek egykor Carvalhal (’tölgyes’) grófjának birtokában voltak. A műnek legalább két másolata létezik, mindkettő folió méretű kézirat: az egyik a funchali városi tanácsnál (Câmara Municipal do Funchal) található, három kötetben; a másik a Lisszaboni Nemzeti Könyvtárban (18. századi), két, 280, illetve 283 lapos kötetben, mutatóval, a kézirattár Pombal-gyűjteményének 270. és 271. tételeként. „Árvore dos Henriques. Folió méretű kézirat, 7 számozatlan és 383 számozott oldallal. Az első, számozatlan oldalon harcosokat ábrázoló címlap látható, fölötte Dom Fernando Henriques és Dona Branca de Mello, Alcaçovas első grófja és grófnéja címerpajzsával. A címlap felirata: Horóscopo Genealogico da casa dos Henriques Senhores das Alcaçovas. A következő oldalon ez olvasható: Horoscopo Genealogico. Árvore da Casa de Henriques, Senhor das Alcaçovas. Em Portugal. Escripto por Henrique Henriques de Noronha, 1710. Ez az értékes, bőrbe kötött, aranyozott szegéllyel és kapcsokkal ellátott szerzői kézirat Alcaçovas grófjának könyvtárában található. „Non plus ultra da Nobreza. Fidalgos da Ilha da Madeira, etc., 1717. A kézirat egykor Torre Bella vikomtja birtokában volt, aki a szerző negyedik nemzedékbeli leszármazottja volt. Létezik róla egy másolat is, amely João Carlos Feo Cardoso de Castello Branco e Torres családtörténész tulajdonában volt. „Familia dos Freyres de Andrade, deduzida dos condes de Trava. Bernardino Freyre de Andradénak ajánlva. „Memórias seculares e eclesiásticas para a composição da historia da Diocese do Funchal, na ilha da Madeira, distribuídas na forma do systema da Academia Real de Historia Portuguesa. Folió méretű, 255 lapos kézirat, további 34 lapos függelékkel. A „Vágyódás a szülőföld után” 786. oldalán olvashatók szerint Madeira történetének teljes feldolgozásaként tartják számon. „Ramo da família dos Mirandas. 1720. Folió méretű, 14 oldalas, bekötött kézirat. Castro grófjának könyvtárában található. „João Agostinho Pereira de Agrella e Câmara. .....Műve: Genealogia da ilha da Madeira. Folió méretű kézirat, amely Madeira csaknem valamennyi régi családjára kiterjed. 1873-ban elsőszülött fia, Pedro Agostinho de Agrella e Câmara könyvtárában volt. „João Pedro de Freitas Drumond.......... Műve: Arvores de Costados de Familias da ilha da Madeira. Két vaskos kötetből álló, folió méretű kézirat, 620 családfával. Kiadatlan szerzői kézirat. Luiz Ferraz de Barcellos könyvtárában található. A műnek legalább egy másolata létezik, amely 1873-ban a madeirai dr. Gregorio Francisco Perestrello da Camara birtokában volt. „João Teixeira Soares de Sousa... . Az Azori-szigeteken született (1827–1882). Műve: Memórias históricas sobre os capitães-donatarios dos Açores e Madeira. „José Bettencourt da Câmara. Műve: Famílias Madeirenses. Folió méretű kézirat. „José Julião de França e Vasconcellos. A Coimbrai Egyetemen (Universidade de Coimbra) szerzett jogi baccalaureusi (bacharel, egyetemi végzettségű) képesítést. 1770-ben született Boaventura (’jó szerencse’) egyházközségében (freguesia), és 1859-ben, Funchal városában halt meg. Műve: Nobiliario Madeirense. Folió méretű kézirat, amely 1873-ban a szerző örököseinek birtokában volt.”

Madeirán sok családi leszármazási könyv létezett, amelyek egy-egy családdal foglalkoztak, és kizárólag az adott család használatában voltak. Úgy véljük, e nemesi családkönyvek többsége elveszett. Ennek fő oka egyes családok kihalása, valamint az 1828 és 1834 közötti politikai események voltak: ezek szétszórták a genealógiai munkák birtokosait és folytatóit.

Az Ornelas család irattárában – amelynek képviselője ma Aires de Ornelas e Vasconcelos tanácsos (conselheiro, a királyi tanács tiszteletbeli címe) (1921) – található egy, a 18. század első feléből származó nemesi családkönyv. Címe Noticia breve mas verídica das ilustríssimas famílias d'Ornellas, Cabraes, Carvalhal Esmeraldo e outras a elas ligadas; két fóliókötetben íródott. Úgy értesültünk, hogy Aires de Ornelas e Vasconcelos tanácsos már nyomdakész állapotba hozott egy genealógiai munkát a madeirai Ornelas családról (1921).

Fernando de Meneses Vaz atya, a Porto da Cruz-i (’a kereszt kikötője’) egyházközség plébánosa (vigário) az utóbbi időben elmélyült genealógiai kutatásokat folytatott, és kiadásra szánt munkán dolgozik (1921).