Könyvtárak

Funchal egyetlen nyilvános könyvtára a városi tanácsé (Câmara Municipal); a tanács 1838. január 12-i határozatával alapították. Állománya kezdetben az Enciclopédia Metódica 193 kötetéből állt, amelyeket Carvalhal (’tölgyes’) grófjának örököseitől vásároltak meg. A kötetek száma 1850-ben 2000, 1851-ben 2096, 1863-ban 2496, 1889-ben 10 351, 1902-ben 10 812, 1904-ben 10 929, 1908-ban 11 035, 1915-ben 21 641, 1916-ban 21 786, 1917-ben pedig 21 874 volt. A könyvtár 1913-ban 9863 kötetet kapott ajándékba két brit alattvalótól, William és Alfredo Reid uraktól. A kötetek az elhunyt városi könyvtáros, João Joaquim de Freitas magánkönyvtárából származtak; a két úr kifejezetten azért vásárolta meg őket, hogy a városi intézmény állományát gyarapítsák.

A funchali könyvtár 1863-ban 21 ládányi, összesen 3050 kötetet kapott az 1834. május 28-i rendelettel feloszlatott kolostorok (Conventos) könyvtárainak gyűjteményéből. Ezt megelőzően a Convento de São Francisco (Assisi Szent Ferenc-kolostor) könyvtárából is sok kötet került hozzá. Ez utóbbiak túlnyomó többsége igen rossz állapotban van.

A funchali könyvtárban nincsenek ősnyomtatványok. Kéziratai közül is csak Henriques de Noronha Nobiliario című művének és dr. Gaspar Frutuoso „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) című műve 2.1 jelzésű könyvének másolatai, valamint dr. João Pedro de Freitas Pereira Drumond Documentos Históricos e Geográficas sobre a ilha da Madeira és Felisberto Bettencourt Miranda Apontamentos para a Genealogia de diversas Famílias Madeirenses című munkáinak eredeti példányai találhatók meg benne.

A városi könyvtár létrehozása elsősorban a jeles madeirai Servulo Drumond de Menesesnek köszönhető, aki a funchali tanács elnökeként dicséretes erőfeszítéseket tett ezért. A könyvtár 1838. december 8-án nyílt meg a nagyközönség előtt; szabályzatát ugyanazon év december 7-én közölte az A Flor című újság. A könyvtár ügyeit hét éven át a tanács titkára intézte. A könyvtárosi állást 1845-ben hozták létre; ezt feltehetően egymás után Antonio Joaquim Teles, Joaquim Antonio de Sá, José Joaquim de Freitas, Carlos Azevedo de Meneses és Adolfo César de Noronha töltötte be.

A könyvtár forgalmát az alábbi táblázat mutatja:

Helyben olvasás | Otthoni olvasás

Olvasók | Kötetek | Olvasók | Kötetek

Év	Olvasók	Kötetek	Olvasók	Kötetek
1900	165	218	32	41
1905	495	744	25	61
1910	491	612	56	75
1915	1534	1599	318	496
1916	2251	2381	653	910

Az egykori Orvosi és Sebészeti Iskola könyvtára a Misericórdia kórházában (Hospital da Misericórdia) található, és mintegy 600 kötetből áll. Ezek közül 140-et a londoni dr. Nathaniel Lister ajándékozott azzal a feltétellel, hogy az iskola megszűnése esetén a Szent Ház (Santa Casa, a Misericórdia) tulajdonába kerüljenek. Ezt a feltételt a kormány a Királysági Minisztérium 1844. december 17-i miniszteri rendeletében (portaria) hagyta jóvá.

A kormány 1913-ban engedélyezte, hogy az Orvosi Iskola könyvtárát beolvasszák a funchali városi könyvtárba (Biblioteca Municipal do Funchal). A könyveket azonban helyhiány miatt végül nem szállították át.

A Püspöki Szemináriumnak (Seminário) is van könyvtára, amely főként teológiai művekből áll. Az angol klubban mintegy 4000 kötet található, köztük sok Madeirával foglalkozó mű.

A 27. gyalogezred laktanyájában és a Funchali Központi Gimnáziumban (Liceu Central do Funchal) is működik könyvtár. Egy magánszemélynek, João Eleuterio Martins úrnak, a Diário de Noticias tulajdonosának vannak a legjobb ismert gyűjteményei a Madeirán megjelent újságokból és a szigettel foglalkozó külföldi könyvekből. A Rua do Dr. Vieirán (dr. Vieira utca) található épületben működő Utile Dulci könyvtár mintegy 1700 kötettel rendelkezik. Ezeket bárki olvashatja heti két centavo befizetése és harminc centavo letét ellenében; a letétet a kikért könyv visszaadásakor visszatérítik.

Ehhez a rövid szócikkhez feltétlenül hozzá kell fűznünk néhány újabb adatot. A megszűnt Funchali Orvosi és Sebészeti Iskola könyvtárát beolvasztották a Városi Könyvtárba, az utóbbi években pedig számos bibliográfiai tételt szereztek be. A könyvtárban jelenleg (1938) 31 000 nyomtatott kötet található.

1938-ban a nappali olvasást 2304 olvasó vette igénybe, akik 2480 kötetet használtak. Ugyanebben az évben az esti olvasásnak 2086 látogatója volt, akik 2225 kötetet használtak; otthoni olvasásra pedig 151 olvasó 313 kötetet kért ki.

Az esti olvasást, amely egyre nagyobb érdeklődést kelt a közönség körében, 1934 júliusában vezették be.