Henriques de Noronha (Henrique)

1667. március 1-jén született Câmara de Lobos (’fókák barlangja’) egyházközségében (freguesia), Pedro Bettencourt Henriques és Dona Maria de Meneses gyermekeként. Nagybátyjától, Inácio de Bettencourt e Câmara hitbizományostól örökölte a hitbizományos házat (casa vinculada). Nagy műveltségű ember volt; főként történeti és genealógiai kutatással foglalkozott, és jelentős tudásra tett szert e területeken. A madeirai történelem kérdéseiben igazi tekintélynek tartották. Több kéziratos munkáját elküldte a Portugál Történeti Királyi Akadémiának (Academia Real da Historia Portuguesa), amely ezért tagjai közé fogadta. Diogo Barbosa Machado a Biliotheca Lusitana, António Caetano de Sousa pedig a Historia Genealogica da Casa Real Portuguesa című művében méltatja Henriques de Noronha munkáit, és igen elismerően ír róla. Neki tulajdonítják a Memorias seculares e eclesiásticas para a composição da historia da diocese do Funchal című művet. Erre a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) 786. oldalán hivatkoznak; mi is részletesebben foglalkoztunk vele e Elucidário I. kötetének 389. és 390. oldalán. Megírta a madeirai családok Nobiliário Genealógico című nemesi családkönyvét. Ennek háromkötetes másolata megtalálható a község városi tanácsának (Câmara Municipal) könyvtárában, és a tárgy egyik leghitelesebb munkájának tartják (lásd: Nemesi családkönyvek).

Henrique Henriques de Noronha 1730. április 26-án halt meg. Olajfestésű arcképe a Torre Bela grófjainak palotájában található.