Acciaioly

Ezt a családnevet többféle írásmódban találjuk meg; itt azt a változatot követjük, amelyet a nevet viselő család tagjai jelenleg használnak. Elsőként Simão Acciaioly érkezett ezzel a névvel a szigetre. Úgy tűnik, a sors szeszélye által Madeirára vetett külföldiek közül ő volt az egyik legkétségtelenebbül nemesi származású. Firenzében született, és Zenobio Acciaioly fia volt, akinek V. Károly császár jelentős kiváltságokat és előjogokat adományozott. Igen előkelő családhoz tartozott, amelyről azt állítják, hogy férfiágon Athén egykori hercegeitől származott. A család számos tagja szerzett kiemelkedő hírnevet a hadviselésben, a tudományban és az irodalomban, és Európa sok országában voltak jeles képviselői. Henriques de Noronha több portugál és külföldi szerzőnek az Acciaioly családról szóló írásaiból idéz részleteket.

Amikor a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) jeles jegyzetírója a madeirai bor eredetével foglalkozik, a következő, cikkünk tárgyához szorosan kapcsolódó részletet közli: „A malvázia és a sziget egyik legelőkelőbb családja, az Acciaiuoli család között figyelemre méltó történelmi egybeesés van. A család firenzei eredetű; nevét az acélról – olaszul acciaio – kapta, amellyel kereskedve meggazdagodott. E családból származott Reniero Acciaiuoli, akinek Konstantinápoly címzetes császárnője, Maria de Bourbon 1364-ben Vestitza és Korinthosz uradalmát adományozta. Ő birtokba vette ezeket, továbbá Athén hercegségét Thébával, Argosszal, Megarával és Spártával együtt. Így jött létre az Acciaiuoli-fejedelemség, amelyet a törökök egyre erősebben fenyegettek, míg végül II. Mahomet 1456-ban elpusztította. Minoa szigete, ahonnan a malvázia borai származnak, ha nem is tartozott e fejedelemséghez, határos volt vele vagy a közelében feküdt. Ezért nemcsak lehetséges, hanem természetes is, hogy az Acciaiuoli család tagjai, amikor Madeirán letelepedtek – az első, akiről tudomást szereztünk, Simão Acciaiuoli volt 1515-ben –, akár kíváncsiságból, akár egy ma már ismeretlen okból magukkal hozták ide a malvázia szőlőjét.”

Címer: „Ezüst pajzsmezőben kék oroszlán, vörös nyelvvel és karmokkal; nyitott ezüstsisak arany díszítéssel, ezüst-kék sisaktakaró, sisakdíszként pedig a címerben ábrázolt alak.” Úgy értesültünk, hogy a Boletim da Sociedade de Bibliophilos Barbosa Machado III. kötetének 27. oldalán szerepel egy, a Casa Cadaval tulajdonában lévő kézirat a következő címmel: Achaioli Genealogia por Miguel Achaioli, 1661, fol. Lehetséges, hogy ez a kézirat újabb adatokat szolgáltat a madeirai Acciaioli családról.