Ugrás a tartalomhoz
Elucidário Madeirense Kezdőlap
Szócikk 3151 Hivatal vagy tisztség Köt. III · o. 338–348 21 perc olvasás

Képviselet a Cortesben

Eredeti cím: Representação em Cortes

Madeira parlamenti képviselete a régi Cortesben 1645-ben kapott helytől – állítólag azért, mert elsőként kiáltotta ki királlyá IV. Jánost – egészen az Estado Novo Nemzetgyűléséig. Törvényhozási ciklusonként felsorolja a szigetcsoport és választókerületei által küldött képviselőket, szenátorokat, választott főrendeket és procuradorokat az 1820-as liberális forradalomtól az utolsó monarchiabeli parlamenteken és az Első Köztársaságon át 1946-ig.

Képviselet a Cortesben

1Képviselet a régi Cortesben és a korai liberális időszakban

A régi Cortes Gerais, vagyis a három rend gyűlésein az ország egyes városainak és településeinek volt képviseletük. Fontosságuk vagy más, ma még nem pontosan ismert különleges körülmények alapján küldötteket küldhettek ezekbe a gyűlésekbe, ahol a küldöttek az általuk képviselt lakosság érdekeit védték. A tengerentúli birtokok, amelyek közé Madeira is tartozott, csak később kaptak külön képviselőket a régi Cortesben. Úgy tűnik, a madeirai szigetcsoport részesült elsőként ebben az akkoriban jelentős kiváltságban.

Az 1645. július 6-i rendelet Madeira számára helyet biztosított a Cortes első padsorában. Azt állítják, IV. János azért adományozta ezt a kegyet a szigetnek, mert a portugál birtokok közül itt kiáltották ki először Portugália királyává. Semmit sem tudunk arról, miként választották nálunk a Cortes küldötteit; ez egyébként országszerte sem egységes módon történt. Azoknak a nevét sem ismerjük, akik ezt követően a szigetcsoportot a Cortesben képviselték. Csupán arról tudunk, hogy II. Fülöp 1619. március 14-én levelet intézett João Fogaçához, amelyet a városi tanács (Câmara Municipal) könyveiben jegyeztek fel. Közölte vele, hogy mivel a három rendnek Tomar mezővárosában (vila) kell összegyűlnie Dom Filipe herceg eskütételére, neki is ott kell lennie „május hó 20-án, amikor a Cortesnek meg kell kezdődnie”.

A „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) jegyzeteinek 635. oldalán az olvasható, hogy Madeira feltehetőleg már 1479-ben küldött meghatalmazottakat a Cortesbe. Ha azonban átnézzük az 1535-ben meghatalmazottakat küldő helyek listáját, amelyet a Torre do Tombo nemzeti levéltár (Torre do Tombo) őriz, és amely António de Sousa Júnior úr Censo Eleitoral da Metrópole című művében is megjelent, szigetünket nem találjuk rajta.

Miután az 1820-as portói forradalom megdöntötte az abszolút kormányzatot és bevezette a képviseleti rendszert, 1821-ben összehívták a választógyűléseket az alkotmányozó gyűlés tagjainak megválasztására. Madeira képviselőjévé dr. Maurício José Castelo Brancót, Francisco João Monizt és dr. António João Rodrigues Garcêst választották. Az utóbbi még azelőtt meghalt, hogy elfoglalhatta volna helyét a parlamentben; dr. João José de Freitas Aragão lépett a helyére. Az 1822-es általános és rendes választásokon a szigetcsoport rendes képviselőjévé dr. João Francisco de Oliveirát, Manuel Caetano Pimenta de Aguiart és João Manuel de Freitas Branco atyát választották, pótképviselővé pedig Jerónimo Alvares da Silva Pinheiro atyát, dr. Luís António Jardimot és João Crisóstomo Espinola de Macedo atyát.

Az abszolút kormányzat 1823-as visszaállítása után feloszlatták a Cortest. VI. János 1826-os halálát követően azonban IV. Péter az Alkotmánylevél (Carta Constitucional) kibocsátásával ismét bevezette a képviseleti rendszert. Hamarosan megtartották a választásokat és összehívták a Cortest. Madeira képviselőjévé dr. Lourenço José Monizt, Manuel Caetano Pimenta de Aguiart, Caetano Alberto Soares atyát és Luis Monteirót választották.

I. Mihály, a királyság régense 1828-ban feloszlatta a Cortest, és abszolút uralkodóvá kiáltotta ki magát. Nálunk csak 1834-ben szilárdult meg végleg a képviseleti kormányzati rendszer. Az év szeptemberében választásokat tartottak a szigeten, és négy képviselőt választottak.

Az alábbiakban teljes névsort adunk azokról, akik a különböző törvényhozási ciklusokban képviselőként, a királyság választott főrendjeként vagy szenátorként képviselték a szigetcsoportot:

2Törvényhozási ciklusok, 1834–1859

1834–1836

A polgárháború befejezése után IV. Péter 1834. május 28-i rendeletével összehívta a választógyűléseket. Madeirán a következő szeptemberben tartották meg a választásokat; dr. Lourenço José Moniz, Antonio Aluísio Jérvis de Atouguia, João de Oliveira és José Liberato Freire de Carvalho kapott mandátumot. 1835 novemberében újabb választást tartottak a szigetcsoporton a Jérvis de Atouguia után megüresedett hely betöltésére; Luís da Silva Mousinho de Albuquerque-t választották meg. Az 1836. június 4-i rendelet feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki. Ugyanazon év augusztusában dr. Lourenço José Monizt, Antonio Aluísio Jérvis de Atouguiát, João de Oliveirát és dr. José Ferreira Pestanát választották meg. A Cortes nem ült össze, mert 1836. szeptember 10-én kihirdették az 1822-es alkotmányt.

1837–1838

Az 1836. október 8-i rendelet elrendelte a választótestületek összehívását, és alkotmányozó jogkört adott a képviselőknek. Ugyanazon év decemberében dr. Lourenço José Monizt, João de Oliveirát, Luís da Silva Mousinho de Albuquerque-t és dr. José Ferreira Pestanát rendes képviselővé, Antonio Aluísio Jervis de Atouguiát, Januario Vicente Camacho székesegyházi dékánt (a káptalan első méltósága) és Gregorio Nanzianzeno de Medina e Vasconcelos kanonokot pótképviselővé választották.

1838–1840 – Az 1838. június 18-i és 20-i rendelet értelmében a következő augusztusban szenátor- és képviselőválasztást tartottak ebben a kerületben (distrito). João da Câmara de Carvalhal Esmeraldót és Saldanha márkit rendes szenátorrá, Terceira hercegét pótszenátorrá választották. Dr. Lourenço José Moniz, Antonio Aluísio Jérvis de Atouguia, Luís da Silva Mousinho de Albuquerque és dr. José Ferreira Pestana rendes képviselő, Januario Vicente Camacho székesegyházi dékán és Sebastião Xavier Botelho pedig pótképviselő lett. Egy pótszenátori és két pótképviselői hely betöltésére 1838 szeptemberében újabb választást tartottak: Tojal báróját pótszenátorrá, dr. Domingos Olavo Correia de Azevedót és Gregorio Nanzianzeno de Medina e Vasconcelos kanonokot pótképviselővé választották. Később egy megüresedett szenátori hely betöltésére ismét választást tartottak; dr. Daniel de Ornelas e Vasconcelost rendes szenátorrá, dr. Domingos Olavo Correia de Azevedót pedig pótszenátorrá választották.

1840–1842

A Cortes 1840. február 25-i feloszlatása után az ugyanazon év február 27-i és 28-i rendeletek elrendelték a választógyűlések összehívását. A következő áprilisban dr. Lourenço José Monizt, dr. José Ferreira Pestanát, dr. Luis Vicente de Afonsecát és António Aluísio Jérvis de Atouguiát rendes képviselővé, dr. Gregorio Nanzianzeno de Medina e Vasconcelos kanonokot, dr. João Henriques Moniz atyát és dr. José Maria Lopes Carreirát pótképviselővé választották. Miután Tojal báróját pénzügyminiszterré nevezték ki, megüresedett a felsőházban elfoglalt helye. Az 1841 júniusában tartott választáson ismét Tojal báróját választották meg. Ugyanebben a hónapban dr. José Ferreira Pestanát tengerészeti miniszterré nevezték ki, így megüresedett képviselői helye. A következő júliusban tartott választáson ismét dr. José Ferreira Pestanára esett a választás.

1842–1845

Az 1842. február 10-i rendelet feloszlatta a Cortest, és ismét hatályba helyezte az Alkotmánylevelet. Ugyanez a rendelet, valamint a következő március 5-i rendelet választásokat írt ki. Az év júniusában dr. Luís Vicente de Afonsecát, João da Câmara Carvalhal Esmeraldót, Francisco Correia Herediát és dr. Bartolomeu dos Martires Dias e Sousát választották képviselővé.

1846

A törvényhozási ciklus végén az 1845. április 28-i rendelet elrendelte a választógyűlések összehívását. A következő augusztusban dr. Lourenço José Monizt, dr. Luís Vicente de Afonsecát és dr. Bartolomeu dos Martires Dias e Sousát választották meg.

1848–1851

Az 1846. május 23-i rendelet feloszlatta a parlamentet, az ugyanazon év július 27-i rendelet pedig választásokat írt ki. Az akkori polgárháborús küzdelmek miatt a választásokra csak 1847 novemberében került sor, az augusztus 12-i rendelet alapján. A következő decemberben dr. Lourenço José Monizt, dr. Luis Vicente de Afonsecát, Januario Vicente Camacho székesegyházi dékánt és José Silvestre Ribeirót választották meg.

1851–1852

Miután 1851. május 25-én feloszlatták a parlamentet, a július 16-i rendelet alapján összehívták a választógyűléseket. A választást az év novemberében tartották meg; a rendelet alkotmányozó jogkört ruházott a képviselőkre. Dr. Lourenço José Monizt, Antonio Aluísio Jérvis de Atouguiát, dr. José Ferreira Pestanát és dr. Antonio da Luz Pitát választották meg.

1853–1856

Az 1852. július 24-i rendelet feloszlatta a parlamentet, az ugyanazon év október 2-i rendelet pedig választásokat írt ki. A következő áprilisban dr. Lourenço José Monizt, dr. José Ferreira Pestanát, José Silvestre Ribeirót és dr. António da Luz Pitát választották meg.

1857–1858

A törvényhozási ciklus lezárultával az 1856. szeptember 29-i rendelet elrendelte a választógyűlések összehívását. Ugyanazon év decemberében José Silvestre Ribeirót, Dom Luís da Câmara Lemét, dr. Sebastião Frederico Rodrigues Lealt és Antonio Correia Herediát választották meg.

1858–1859

A Cortest 1858. március 26-án feloszlatták. Az ugyanazon év április 6-i rendelete alapján májusban összeültek a választótestületek, és Antonio Correia Herediát, dr. Luis de Freitas Brancót, Jacinto Augusto de Sant’Ana e Vasconcelost és Antonio Rogerio Gromicho Couceirót választották meg. Utóbbit Portalegrében is megválasztották, ezért a szülőhelye szerinti választókerületet kellett választania. A szigetcsoporton 1858 novemberében ismét választást tartottak, amelyen Dom Luís da Câmara Lemét választották meg.

3Törvényhozási ciklusok, 1860–1881

1860–1861

Az 1859. november 23-i rendelet feloszlatta a Cortest, az ugyanazon év november 28-i rendelet pedig elrendelte a választógyűlések összehívását. A választáson dr. Luis Vicente de Afonseca (funchali választókerület), Dom Luís da Câmara Leme (Calheta), dr. Luis de Freitas Branco (Santa Cruz) és dr. Antonio Gonçalves de Freitas (Ponta do Sol) szerzett mandátumot.

1861–1864

A parlamentet az 1861. március 27-i rendelet feloszlatta, az ugyanazon év március 30-i rendelet pedig elrendelte a választásokat. Ezekre a következő május 15-én került sor; dr. Luís Vicente de Afonseca (funchali választókerület), Dom Luís da Câmara Leme (Calheta), dr. Luis de Freitas Branco (Santa Cruz) és dr. Antonio Gonçalves de Freitas (Ponta do Sol) szerzett mandátumot.

1865

A parlamenti ülésszak lezárultával az augusztus 4-i rendelet elrendelte a választógyűlések összehívását a rendes választások megtartására. Dr. Luís de Freitas Brancót, Jacinto Augusto de Sant'Ana e Vasconcelost, dr. Antonio Gonçalves de Freitast és dr. Francisco Joaquim de Sá Camelo Lampreiát választották meg.

1865–1868

A Cortes feloszlatása után az 1865. május 15-i rendelet összehívta a választótestületeket. A választást ugyanazon év július 25-én tartották; dr. Luís de Freitas Branco (Santa Cruz-i választókerület), António Correia Heredia (Ponta do Sol) és Jacinto Augusto de Santana e Vasconcelos (Funchal) szerzett mandátumot. António Correia Heredia lemondott mandátumáról, és a megüresedett helyre másvalakit választottak.

1868–1869

Az 1868. január 14-i rendelet feloszlatta a parlamentet, az ugyanazon év február 17-i rendelet pedig elrendelte a választást. Ezt a következő április 19-én tartották meg; Caetano Velosa Carvalhal Esmeraldo Castelo Branco (funchali választókerület), dr. Agostinho de Ornelas e Vasconcelos (Ponta do Sol) és dr. João Barbosa de Matos e Camara (Santa Cruz) szerzett mandátumot.

1869–1870

Az 1869. január 23-i, illetve március 18-i rendelet feloszlatta a Cortest, majd elrendelte a választógyűlések összehívását. A választást a következő május 2-án tartották, és dr. Agostinho de Ornelas e Vasconcelost (Ponta do Sol-i választókerület), valamint dr. Luís Vicente de Afonsecát (Funchal) hirdették ki képviselőnek.

1870

Az 1870. január 2-i rendelet feloszlatta a parlamentet, a következő február 3-i rendelet pedig elrendelte a választásokat. Ezeket a szigetcsoporton ugyanazon év május 1-jén tartották meg; dr. Luís Vicente de Afonseca (Funchal) és dr. Agostinho de Ornelas e Vasconcelos (Ponta do Sol) szerzett mandátumot.

1870–1871

A Cortest az 1870. július 1-jei rendelet feloszlatta. Miután az ugyanazon év szeptember 18-i rendelet összehívta a választógyűléseket, dr. Luís Vicente de Afonsecát (Funchal) és dr. Agostinho de Ornelas e Vasconcelost (Ponta do Sol) hirdették ki képviselőnek.

1871–1874

Az 1871. június 3-i rendelet feloszlatta a parlamentet, és elrendelte a választótestületek összehívását a következő július 9-re. Ebben a kerületben azonban csak ugyanazon hónap 20-án ültek össze. Dr. Luís Vicente de Afonseca (Funchal) és dr. Agostinho de Ornelas e Vasconcelos (Ponta do Sol) szerzett mandátumot.

1875–1878

A parlamenti ciklus lezárultával az 1874. június 5-i rendelet a választást a következő július 18-ra tűzte ki. Madeirán ezen a napon tartották meg; ettől kezdve a választások ugyanazon a napon zajlottak, mint a Portugália szárazföldi részén tartottak. Dom Luis da Câmara Leme és Ricardo Júlio Ferraz szerzett mandátumot.

1879 – A parlamenti ciklus lezárultával az 1878. augusztus 29-i rendelet a választásokat ugyanazon év október 13-ra tűzte ki. Ricardo Júlio Ferraz mérnök (Funchal), dr. Manuel José Vieira (Santa Cruz) és Alfredo César de Oliveira kanonok (Ponta do Sol) szerzett mandátumot.

1880–1881

Az 1879. augusztus 28-i rendelet feloszlatta a parlamentet, a szeptember 11-i rendelet pedig a választást a következő október 19-re tűzte ki. Alfredo César de Oliveira kanonok (Ponta do Sol), dr. Manuel Celestino Emidio (Santa Cruz) és Feliciano João Teixeira kanonok (Ponta do Sol) szerzett mandátumot.

4Törvényhozási ciklusok, 1882–1904

1882–1884

Az 1881. június 4-i és 30-i rendelet feloszlatta a parlamentet, és összehívta a választói testületeket. Az augusztus 21-i választáson dr. Luís de Freitas Brancót (Funchal), dr. Manuel José Vieirát (Santa Cruz) és dr. Luís Antonio Gonçalves de Freitast (Ponta do Sol) hirdették ki képviselőnek. Dr. Luís de Freitas Branco halála után egy 1882. szeptember 7-i rendelet új választást írt elő a funchali választókerületben; erre ugyanazon év november 5-én került sor. Anselmo José Braamcamp kapta a legtöbb szavazatot, de nem szerzett abszolút többséget. Ezért november 26-án ismét választást tartottak, amelyen dr. Manuel de Arriagát választották meg.

1884–1887

Az 1884. május 24-i rendelet feloszlatta a parlamentet, és június 29-re összehívta a választói gyűléseket. A képviselők különleges felhatalmazást kaptak az Alkotmánylevél reformjára. Dr. Manuel José Vieirát, Pedro Maria Gonçalves de Freitast, dr. João Augusto Teixeirát és Henrique de Santana e Vasconcelost választották meg. Az 1885. október 8-i rendelet rendelkezései alapján ugyanazon év december 2-án megválasztották a királyság pairjeit: ebből a kerületből Antonio Correia Herediát és Vila Mendo vikomtját.

1887–1889

A parlament feloszlatása után a képviselőválasztást 1887. március 6-ra, a választott pairek megválasztását pedig március 27-re tűzték ki. Képviselőnek dr. Manuel José Vieirát, Alfredo César de Oliveira kanonokot, Feliciano João Teixeira kanonokot és dr. Fidelio de Freitas Brancót, a királyság pairjeivé pedig Pedro Maria Gonçalves de Freitast és Tomás Nunes de Serra e Mourát választották. Miután Alfredo de Oliveira kanonok lemondott mandátumáról, a legtöbb szavazatot kapott jelöltet, Henrique de Santana e Vasconcelost hívták be a megüresedett helyre.

1890

A törvényhozási ülésszak végén az 1890. szeptember 15-i rendelet október 20-ra rendes választást írt elő. Dr. Carlos Lobo de Avilát, Luis Bandeira Coelhót, Henrique de Sant’Ana e Vasconcelost és dr. João Catanho de Menesest választották meg.

1890–1892

Az 1890. január 20-i rendelet feloszlatta a képviselőházat és a Pairek Kamarájának választott részét. Az ugyanazon év február 20-i rendelet az alsóház tagjainak választását március 30-ra, a pairekét április 14-re tűzte ki. Képviselőnek dr. Fidelio de Freitas Brancót, dr. Antonio Jardim de Oliveirát, dr. José Julio Rodriguest és José Maria Greenfield de Melót, a királyság pairjeivé pedig Vila Mendo vikomtját és dr. Luís Adriano de Magalhães Meneses e Lencastrét választották.

1892–1893

Az 1892. szeptember 15-i rendelet ugyanazon év október 23-ra választást írt elő. Dr. Augusto Dias Ferreirát, dr. Luís Maria dos Reis Torgalt, dr. Antonio Baptista de Sousát és dr. Manuel de Assunçãót választották meg. Utóbbi halála után a legtöbb szavazatot kapott jelöltet, dr. Antonio Vicente Varelát hívták be a megüresedett helyre.

1894–1895

Az 1893. december 7-i rendelet feloszlatta a parlamentet. Az ugyanazon hónap 19-i rendelet a képviselőválasztást a következő év február 11-re, a pairek választását február 25-re tűzte ki. Az 1894. január 31-i rendelet elhalasztotta a választásokat: új időpontjuk április 15., illetve 29. lett. Képviselőnek dr. Manuel José Vieirát, Pedro Maria Gonçalves de Freitast, dr. Fidelio de Freitas Brancót és Dom João de Alarcão Velasques Sarmento Osoriót, a királyság pairjeivé pedig dr. Antonio Baptista de Sousát és José Bandeira Coelho de Melót választották.

1895–1897

Az 1895. március 28-i rendelet feloszlatta a Cortest; az ugyanazon év szeptember 25-i rendelet a választást november 17-re tűzte ki. Dr. Fidelio de Freitas Brancót, dr. Romano de Santa Clara Gomest és dr. Luciano Afonso da Silva Monteirót választották meg.

1897–1899

A parlamentet 1897. február 8-i rendelettel feloszlatták, és az előzőleg, március 24-én kiadott rendelet rendelkezése alapján a választást ugyanezen év május 2-ra tűzték ki. Dr. João Catanho de Menesest (Santana választókerülete), Ribeira Brava vikomtját (Ponta do Sol) és Augusto José da Cunhát (Funchal) választották meg.

1900

Az 1899. október 17-i rendelet ugyanazon év november 26-ra választást írt elő. Dr. João Catanho de Menesest (Santa Cruz), dr. José Antonio de Almadát (Funchal) és João Augusto Pereirát (Ponta do Sol) választották képviselőnek.

1901

Az 1900. október 25-i rendelet feloszlatta a Cortest, egy másik, ugyanezen a napon kiadott rendelet pedig november 25-re választást írt elő. Dr. Quirino Avelino de Jesust (Funchal), Alberto Botelhót (Santa Cruz) és dr. Alberto Bramãót (Ponta do Sol) választották meg.

1902–1904

5Az utolsó választások a monarchia idején, 1901–1910

A parlamentet az 1901. június 4-i rendelettel feloszlatták. Az ezt követő augusztus 24-i rendelet a választást október 6-ára tűzte ki; João Augusto Pereirát, Alberto Botelhót, Alexandre José Sarsfieldet és dr. Frederico dos Santos Martinst választották meg.

1904

A parlamentet az 1904. április 29-i rendelettel feloszlatták. Az ugyanazon év májusában kiadott rendelet értelmében a választást június 26-án tartották meg. João Augusto Pereirát, Alexandre José Sarsfieldet, dr. Frederico dos Santos Martinst és João Frederico Júdice de Vasconcelost választották meg.

1905–1906

Miután a Cortest az 1904. december 24-i rendelettel feloszlatták, az ugyanazon év január 3-i rendeletének megfelelően 1905. február 12-ére összehívták a választógyűléseket. Dr. Catanho de Menesest, João Augusto Pereirát, dr. José Cabral Correia do Amaralt és Antonio Homem de Gouveia kanonokot választották meg. Alexandre José Sarsfield őrnagy, aki a szavazatok alapján az ötödik jelölt volt, megtámadta João Augusto Pereira kapitány megválasztását. Arra hivatkozott, hogy a jelölt a sziget hadianyag-részlegének parancsnoka. A Mandátumvizsgáló Bíróság (Tribunal de Verificação de Poderes) az 1905. március 30-i határozatában Pereira kapitányt választhatatlannak nyilvánította, és új választást rendelt el a megüresedett mandátum betöltésére. Az ugyanazon év április 4-i rendelet május 7-ére tűzte ki a választást, amelyen ismét João Augusto Pereira kapitányt választották meg.

1906 – Az 1906. február 9-i rendelet feloszlatta a parlamentet, a március 24-i rendelet pedig április 29-ére tűzte ki a választást. Képviselővé dr. Frederico dos Santos Martinst, Alexandre José Sarsfieldet és Antonio Homem de Gouveia kanonokot választották meg.

1906–1907 – Az 1906. június 5-i rendelet feloszlatta a parlamentet, az ugyanazon év július 4-i rendelet pedig augusztus 10-ére tűzte ki a választást. Képviselővé João Augusto Pereirát, Antonio Homem de Gouveia kanonokot, dr. Salvador Brum do Cantót és dr. Francisco Xavier de Oliveira Cabral Moncadát választották meg.

1908–1910 – A Cortest az 1907. május 10-i rendelettel feloszlatták, az ugyanazon év december 24-i rendelet pedig 1908. április 5-ére tűzte ki a választást. João Augusto Pereirát, José Ribeiro da Cunhát, João Soares Brancót és Ernesto Jardim de Vilhenát választották meg. Miután megtámadták João Augusto Pereira megválasztásának érvényességét, a Mandátumvizsgáló Bíróság az 1908. április 27-i határozatában a jelöltet választhatatlannak nyilvánította. Ezért a kerületben új választást rendeltek el egy képviselői helyre. Az 1908. július 26-án megtartott választáson ismét João Augusto Pereira kapitányt választották meg. A parlamentet feloszlatták, és 1910. augusztus 28-án választást tartottak. Alexandre José Sarsfieldet, José L. Avila e Limát, Emilio A. Santos Gilt és José Correia Cabral do Amaralt választották meg. A Cortes már nem ült össze, mert ugyanazon év október 5-én kikiáltották a köztársaságot.

6A köztársaság parlamentjei és az Estado Novo, 1911–1946

1911–1915 – Az 1911. április 28-i rendelet a következő május 28-ára hívta össze a választási gyűléseket. Ekkor választották meg az új alkotmányozó Cortes képviselőit; a szigetcsoportból dr. Manuel de Arriagát, dr. Carlos Olavo Correia de Azevedót, Francisco Correia Heredia Ribeira Bravát és dr. Manuel Gregorio Pestana Júniort választották meg. Miután dr. Manuel de Arriagát 1911. augusztus 24-én köztársasági elnökké választották, képviselői helye megüresedett. A hely betöltésére azonban csak 1913. november 16-án tartottak választást. Ezen João da Câmara Pestana mezőgazdasági mérnököt választották meg, aki nem sokkal később lemondott mandátumáról.

1915–1917 – Az általános választásokat 1915. június 13-án tartották. A szigetcsoport képviselőivé Francisco Correia Heredia Ribeira Bravát, dr. Carlos Olavo Correia de Azevedót, dr. Manuel Gregorio Pestana Júniort és Manuel da Costa Diast, szenátoraivá pedig Daniel Simões Soarest, dr. Vasco Gonçalves Marquest és dr. Remigio Gil Espinola Barretót választották meg.

1918

A parlament feloszlatása után 1918. április 28-án tartottak választást. Képviselővé Aires de Ornelas e Vasconcelost, José Vicente de Freitast és Duarte Melo Ponce de Carvalhót, szenátorrá Alberto Correia Pinto de Almeidát és Adolfo Augusto Baptista Ramires-t választották meg.

1919–1921

A választást 1919. május 11-én tartották. Képviselővé dr. Carlos Olavo Correia de Azevedót, dr. Pedro Góis Pitát, Americo Olavo Correia de Azevedót és José Miguel Lamartine Prazeres da Costát, szenátorrá dr. Vasco Gonçalves Marquest, José Mendes dos Reist és Heitor Eugenio Magalhães Passost választották meg. Amikor a szigetcsoport egyik képviselői helye megüresedett, João Maria de Santiago Prezadót, az egyetlen jelöltet nyilvánították megválasztottnak.

1921

A parlamentet feloszlatták, és 1921. július 10-én választást tartottak. Képviselővé dr. Carlos Olavo Correia de Azevedót, dr. Pedro Góis Pitát, Americo Olavo Correia de Azevedót és Manuel de Sousa Brasãót, szenátorrá pedig dr. Vasco Gonçalves Marquest, dr. Manuel Augusto Martinst és dr. José Varelát választották meg.

1922

A Cortes feloszlatása után 1922. január 29-én tartottak választást. Madeira képviselőivé dr. Carlos Olavo Correia de Azevedót, Americo Olavo Correia de Azevedót, dr. Pedro Góis Pitát és dr. Juvenal Henriques de Araújót, szenátoraivá pedig dr. Vasco Gonçalves Marquest, Vasco Cipriano Silvát és César Procopio de Freitast választották meg.

1911-ben nem tartottak közvetlen szenátorválasztást: a szenátorokat az alkotmányozó gyűlés választotta meg saját tagjai közül, a Portugál Köztársaság politikai alkotmányának 84. cikke és annak bekezdései értelmében.

1925–1926

Dr. Adolfo de Sousa Brasão, dr. Domingos dos Reis Costa és Manuel da Costa Dias kapitány képviselők, dr. Vasco Gonçalves Marques, dr. José Varela és dr. João Augusto de Freitas pedig szenátorok voltak.

1935–1938

Dr. Juvenal Henriques de Araújo, dr. Alvaro Favila Vieira és dr. Manuel Pestana dos Reis képviselők, dr. Fernão Manuel de Ornelas Gonçalves pedig képviselő (procurador) volt.

1938–1942

Dr. Juvenal Henriques de Araújo, dr. Alvaro Henriques Perestrelo Favila Vieira, dr. Manuel Pestana dos Reis, Gabriel Mauricio Teixeira és dr. Gastão Carlos de Deus Figueira képviselők, dr. Fernão Manuel de Ornelas Gonçalves pedig képviselő volt.

1942–1946

Dr. Alvaro Henriques Perestrelo de Favila Vieira, dr. Juvenal Henriques de Araújo és dr. Luís Lopes Vieira de Castro képviselők, dr. Fernão Manuel de Ornelas Gonçalves pedig képviselő volt.

Ebben a szócikkben

Idő

Említett évek · 15
  1. II. Fülöp levélben szólította fel João Fogaçát, hogy képviselje Madeirát a tomari rendi gyűlésen (Cortes).

  2. Egy rendelet helyet biztosított Madeirának a rendi gyűlésben (Cortes), az első padsorban.

  3. Madeira közvetett választással megválasztotta első képviselőit az alkotmányozó rendi gyűlésbe, köztük dr. António João Rodrigues Garcezt.

  4. Madeira az Alkotmánylevél alapján megválasztotta képviselőit a cortesbe, köztük Lourenço José Monizt és Caetano Alberto Soares atyát.

  5. A polgárháború után Madeira négy képviselőt választott a Cortesba, köztük José Liberato Freire de Carvalhót az 1834–36-os ülésszakra.

  6. A portugáliai szeptemberi forradalom megdöntötte az Alkotmányos Chartát, a királynő pedig felesküdött a visszaállított 1820-as alkotmányra, így az újonnan megválasztott Cortes sosem ült össze; Madeirán mindez különösebb ellenségeskedés nélkül zajlott le.

  7. Madeirán először tartották a képviselőválasztást ugyanazon a napon, mint a szárazföldön.

  8. A megismételt időközi választáson a republikánus Manuel de Arriagát választották Funchal képviselőjévé.

  9. Lezajlott a választott főrendek első választása a funchali kerületben.

  10. Általános választást tartottak Madeirán; Pereira megválasztását megsemmisítették, és 1905. május 7-én megismételték.

  11. Általános választást tartottak Madeira képviselőinek megválasztására.

  12. Lisszabonban kikiáltották a Portugál Köztársaságot; Madeira azonnal csatlakozott, a monarchista pártok megszűntek, az augusztusban megválasztott parlament pedig soha nem ült össze.

  13. Madeira megválasztotta képviselőit a köztársaság alkotmányozó nemzetgyűlésébe, köztük Carlos Olavo Correia de Azevedót.

  14. Manuel de Arriagát, Madeira képviselőjét a Portugál Köztársaság elnökévé választották.

  15. Madeirán általános képviselő- és szenátorválasztást tartottak; Carlos Olavót újraválasztották képviselőnek, szenátorrá pedig Vasco Gonçalves Marquest és Daniel Simões Soarest választották.

  16. Megválasztották Madeira képviselőit és szenátorait; Juvenal Henriques de Araújót először választották képviselővé, a madeirai katolikus párt színeiben.

Hely

Említett helyek · 09

Külföldön

Térkép: Madeira (8)
  1. Calheta

    Választókerület.

  2. Funchal

    Választókerület.

  3. Ponta do Sol

    Választókerület.

  4. Portalegre

    Portugal. Az a választókerület, amelyet Gromicho Couceiro 1858-ban választott.

  5. Porto

    Portugal. Az 1820-as liberális forradalom városa.

  6. Santa Cruz

    Választókerület.

  7. Santana

    Választókerület 1897-ben.

  8. Tomar

    Portugal. A város, ahol 1619-ben összeült a rendi gyűlés.

Személyek

Említett személyek · 35
  1. Ponta do Sol képviselője volt 1868 és 1874 között.

  2. Őrnagy, akit 1901 és 1910 között többször is Madeira képviselőjévé választottak; vitatta Pereira 1905-ös megválasztását.

  3. Az 1882-es funchali időközi választáson a legtöbb szavazatot kapta, de nem szerzett abszolút többséget.

  4. 1834 és 1851 között több törvényhozási ciklusban Madeira képviselője volt.

  5. 1821-ben képviselővé választották, de meghalt, mielőtt elfoglalhatta volna a helyét.

  6. 1911 és 1922 között többször is Madeira képviselője volt.

  7. Madeira képviselője volt 1890-ben, 1897-ben és 1899-ben.

  8. 1856 és 1874 között Madeira, különösen Calheta képviselője volt.

  9. 1918-ban Madeira képviselőjévé választották.

  10. 1897-ben Ponta do Sol képviselőjévé választották.

+ 25 további
  1. Madeira képviselője volt az 1821-es alkotmányozó rendi gyűlésben.

  2. Régens, aki 1828-ban feloszlatta a rendi gyűlést, és abszolút uralkodóvá nyilvánította magát.

  3. A király, aki 1619-ben a tomar-i rendi gyűlésre hívta João Fogaçát.

  4. Portugália királya, aki 1645-ben helyet biztosított Madeirának a rendi gyűlésben, állítólag azért, mert Madeira elsőként ismerte el királyának.

  5. A király, aki 1826-ban alkotmányos chartát adott ki, 1834-ben pedig választásokat írt ki.

  6. Katonatiszt, akit 1901 és 1908 között többször megválasztottak Madeira képviselőjévé; kétszer választásra alkalmatlannak nyilvánították, de újraválasztották.

  7. 1838-ban Madeira szenátora, 1842-ben képviselője volt.

  8. Agronómus, akit 1913-ban Arriaga megüresedett képviselői helyére választottak; nem sokkal később lemondott.

  9. Madeirai férfi, akit 1619-ben a tomar-i rendi gyűlésre hívtak, hogy hűséget esküdjön Filipe hercegnek.

  10. Madeira szenátora volt; 1841-ben, miután pénzügyminiszter lett, újraválasztották.

  11. 1821-ben Garcêst váltotta Madeira képviselőjeként.

  12. 1836-tól Madeira képviselője volt; 1841-ben, miután tengerészeti miniszter lett, újraválasztották.

  13. 1834-ben Madeira képviselőjévé választották.

  14. 1847-ben, 1853-ban és 1856-ban Madeira képviselőjévé választották.

  15. 1922-ben Madeira képviselője volt, majd 1935 és 1946 között az Estado Novo törvényhozó gyűléseiben is képviselte a szigetet.

  16. 1826 és 1853 között többször megválasztották Madeira képviselőjévé.

  17. 1840 és 1871 között gyakran választották képviselővé, sokszor Funchalban.

  18. 1835-ben és későbbi törvényhozási ciklusokban Madeira képviselőjévé választották.

  19. Santa Cruz és Funchal képviselője volt; 1882-ben bekövetkezett halála miatt időközi választást tartottak.

  20. Madeira képviselője volt; 1822-ben és 1826-ban választották meg.

  21. Az 1882. novemberi időközi választáson Funchal képviselőjévé választották.

  22. Manuel Gonçalvesc. 1867–1916

    Madeira képviselője a Korporatív Kamarában 1935 és 1946 között.

  23. Madeira képviselője volt az 1821-es alkotmányozó rendi gyűlésben.

  24. 1838-ban Madeira szenátorává választották.

  25. 1915 és 1926 között több köztársasági parlamentben is Madeira szenátora volt.

A lapon R

Legutóbb megtekintett

    Az elolvasott oldalak itt jelennek meg.