Camara Leme (Dom Luiz da)

Dom Luiz da Camara Leme, a 19. század egyik legkiválóbb madeirai szülötte 1817. március 26-án született Funchalban. Szülei Dom João Frederico da Camara Leme és Dona Maria Carolina Correia Pinto voltak. A szigetcsoport régi, nemesi családjából származott, és egyenes ági leszármazottja volt Garcia Homem de Sousának. Ő egyike volt annak a négy nemesnek, akiket V. Alfonz azért küldött Madeirára, hogy feleségül vegyék a sziget felfedezőjének, João Gonçalves Zarcónak a lányait.

1836-ban lépett katonai szolgálatba, a következő évben hadnaggyá léptették elő, 1883-ban pedig elérte a magas hadosztálytábornoki rangot. Ebből a rangból vonult nyugállományba 1884 júniusában. Korának egyik legkiválóbb katonatisztje volt: a hadügyminisztérium egyik hivatalának vezetőjeként, katonai szakíróként és fontos külföldi szolgálati megbízatások teljesítőjeként kiemelkedő szolgálatokat tett a portugál hadseregnek. Számos katonai szolgálati ág reformjában és átszervezésében működött közre; ilyen ügyekben mindig kikérték a véleményét, mert a terület nagy tekintélyű szakértőjének tartották.

Megírta a két kötetből álló, két kiadást megért Elementos da Arte Militar című művet, továbbá a Considerações gerais ácerca da reorganização militar de Portugal, a Relatorio apresentado ao ministro da guerra ácerca da aquisição de novas armas portateis és a Relatorio ácerca dos objectos militares mais notaveis apresentados na exposição universal de Paris de 1867 című munkákat. Ezeken kívül más műveket és jelentéseket is írt, amelyek nem jelentek meg. Az Elementos da Arte Militar című művet rendkívüli értékű munkának tartották; ez hamar elismert katonai szakíróvá tette nemcsak hazánkban, hanem külföldön is.

Bár katonatiszti pályafutása is kiemelkedő volt, úgy tűnik, egyéniségét leginkább parlamenti képviselőként és politikusként mutatta meg. 1857-től 1878-ig megszakítás nélkül választották meg képviselőnek különböző választókerületekben. Az 1878. december 2-i királyi levél (carta régia) alapján élethossziglani főrendként foglalt helyet a felsőházban. Az 1857 és 1864 közötti törvényhozási ciklusokban, valamint az 1875 és 1878 közötti ciklusban Madeirát képviselte a Cortesben (a portugál országgyűlésben), és mindig odaadóan védelmezte szülőföldje legfontosabb érdekeit.

1870-ben tengerészeti és közmunkaügyi miniszter volt; később több alkalommal visszautasította, hogy kormánytag legyen.

Bár nem rendelkezett a nagy szónokok adottságaival, könnyedén és szabatosan beszélt, nyelvezete visszafogott volt, és alaposan ismerte a tárgyalt kérdéseket. A nemzet képviseletének körében mindig azzal a tisztelettel hallgatták, amely a nagy politikusoknak és parlamenti képviselőknek jár. Ismertté és nevezetessé vált a miniszteri felelősség ügyében indított, éveken át folytatott parlamenti küzdelme. Ebben megmutatkoztak kivételes értelmének nagyszerű képességei, de talán még inkább jellemének rendíthetetlen függetlensége. Az idős kor és a kínzó betegségek terhe alatt görnyedő öreg tábornok, a főrendiházi tag (par do reino) éveken át újra meg újra elment a felsőházba, hogy megvédje a miniszteri felelősségről szóló törvényjavaslatát. Híressé vált beszédeket mondott; közülük néhány Incompatibilidades Politicas címmel kötetben is megjelent.

Dom Luiz da Camara Leme számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült. A Királyi Tudományos Akadémia levelező tagja, valamint több irodalmi és tudományos társaság tagja volt. A már felsorolt írásokon és különböző folyóiratokban megjelent közreműködésein kívül érdekes monográfiát írt a Lourenço Marques-i kerületről (distrito), Lourenço Marques. Estudo syntetico sobre o aspecto historico, politico e moral címmel.

Érdemei, valamint az országnak és különösen a hadseregnek tett szolgálatai elismeréséül gyűjtést indítottak a tisztek körében, hogy kommendát vagy rendjelvényt vásároljanak, és azt a portugál hadsereg nevében Dom Luiz da Camara Leme tábornoknak ajándékozzák. A gyűjtés nyolc conto (egymillió réis) de réist hozott. Camara Leme azt kérte, hogy az összegnek csak a felét fordítsák a rendjelvény megvásárlására, a másik felével pedig a katonatisztek szegény özvegyeit támogassák.

Mint ismeretes, Camara Leme tábornok első felesége a híres színésznő, Emilia das Neves volt, akitől vagyont örökölt. Másodszor Dona Ana de Albuquerque írónőt, ugyancsak színésznőt vette feleségül. Lisszabonban halt meg 1904. január 27-én, 86 éves, előrehaladott korában.