Pereira (João Augusto)

1857. május 26-án született Ribeira Brava (’vad patak’) mezővárosban (vila), António de Sousa da Silva Pereira és Dona Luísa da Conceição Pereira fiaként. A funchali gimnáziumba (liceu), majd az akkori Műszaki Főiskolára (Escola Politécnica) és Katonai Főiskolára (Escola do Exército) járt. 1885. január 7-én a tüzérség 2. hadnagyává nevezték ki. Vendas Novasban szolgált, ahol a Tüzérségi Gyakorlati Iskolában (Escola Prática de Artilharia) is tanított. Onnan Funchalba került: előbb alacsonyabb beosztású tisztként szolgált, majd kapitánnyá történt kinevezése után a helyőrségi tüzérség 3. századát vezette. A Madeirán lévő hadianyag parancsnoka is volt. Minden katonai szolgálatában és megbízatásában rendkívül értelmes, hivatására büszke és fegyelmet tartó tisztnek bizonyult.

João Augusto Pereira az 1900-as, az 1902–1904-es, az 1904-es, az 1905–1906-os, az 1900–1907-es és az 1908–1910-es törvényhozási ciklusban képviselte Madeirát a Cortesben (a portugál országgyűlésben). Amikor 1900-ban először lépett politikai pályára a Képviselőházban, ő hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy be kell fejezni szigetünk öntözési levadáinak (öntözőcsatornáinak) építését. Beszédét az akkori közmunkaügyi miniszter, a néhai Elvino de Brito tanácsos (conselheiro, a királyi tanács tiszteletbeli címe) elismerően méltatta.

Ugyanabban a törvényhozási ülésszakban tevékenyen részt vett az általa előterjesztett és más képviselők által is aláírt, az említett levadák működtetésének átalakításáról szóló törvényjavaslat vitájában. Szintén ő terjesztette elő 1900-ban az első törvényjavaslatot, amely Madeira közigazgatási autonómiáját kérte. A javaslatról nem szavaztak, mert a kormány akkor megbukott.

João Augusto Pereira képviselőnek köszönhető, hogy a funchali városi tanács engedélyt kapott 400 conto kölcsön felvételére a Caixa Geral dos Depósitosnál Funchal szennyvízcsatornáinak és ivóvízvezetékének kiépítésére. Ez rendkívül fontos intézkedés volt, amelyből azonban egyes tanácsülések nem tudtak kellő hasznot húzni. Neki köszönhető továbbá a funchali telefonhálózat kiépítése és a szigetcsoport bírósági kerületekre (comarca) való, máig érvényes felosztásának megőrzése, amelyet valaki meg akart változtatni, stb., stb.

João Augusto Pereira képviselő számos beszéde közül ebben a városban csak az jelent meg nyomtatásban, amelyet 1903. március 17-én mondott el a funchali kerület (distrito) zűrzavaros állapotáról.

A funchali gimnázium ideiglenes tanára, valamint az egykori Diario Popular és a Diario da Madeira szerkesztőinek egyike volt. Korának madeirai újságírói között kiemelkedő helyet foglalt el. Jelentős szolgálatokat tett a már megszűnt Progresszív Pártnak, amelynek mindig tagja volt. Apósának, a néhai Manuel José Vieira tanácsosnak is az egyik legértékesebb munkatársa volt; apósa hosszú éveken át itt vezette a pártot.

João Augusto Pereira a köztársaság portugáliai kikiáltása után visszavonult a politikától. A monarchikus rendszer utolsó tizenöt évében kerületünk egyik legbefolyásosabb és legnagyobb tekintélyű embere volt, aki a legönzetlenebbül állt ki a szigetcsoport szükségleteiért. 1915. június 22-én hunyt el ebben a városban; ekkor már nyugalmazott tüzérőrnagy volt.