Porto Santo (felfedezése és nevének eredete)

Mivel szigetcsoportunk felfedezése az az örök emlékoszlop (padrão), amely a portugálok ismeretlen tengereken véghezvitt csodálatos odüsszeiájának kedvező kezdetét jelzi, külön is meg kell emlékeznünk arról, hogy e merész hajósok először Porto Santo (’szent kikötő’) kis szigetén értek partot. Ez volt országunk egész történelme egyik legjelentősebb eseményének dicsőséges kiindulópontja. Már ez önmagában elegendő volna ahhoz, hogy Porto Santót Portugália elsőszülött és szeretett gyermekének tekintsük, amely az anyaországtól a legtevékenyebb és legértékesebb támogatást érdemli meg. A valóságban azonban ezt nem mindig kapta meg. Felfedezésére teljes egészében érvényes az, amit e Elucidário I. kötetének 351–356. oldalán, a szigetcsoport felfedezéséről szólva valamivel részletesebben leírtunk.

Gaspar Frutuoso doktor és más krónikások João de Barros Asia című művének I. dekádjában olvasható leírását követve Porto Santo nevének eredetét annak tulajdonítják, hogy az első felfedezők ott biztos menedéket találtak az őket üldöző heves vihar elől. Idézzük Barros szavait: „… Mert mielőtt elérték volna Afrika partjait, akkora vihar tört rájuk, útjukkal ellentétes irányú szelekkel, hogy életben maradásuk minden reményét elvesztették: hajójuk oly kicsi volt, a tenger pedig oly háborgó, hogy szinte elnyelte őket, miközben vitorlák nélkül a hullámok kényére sodródtak. Az akkori tengerészek nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy ilyen messzire merészkedjenek a nyílt tengerre; mindig egynapi hajóutakat tettek meg, úgy, hogy közben látták a szárazföldet. Mivel úgy vélték, igen messze járnak e királyság (reino, azaz a portugál szárazföld) partjaitól, mindannyian annyira megzavarodtak, és a félelem annyira elvette józan ítélőképességüket, hogy nem tudták megállapítani, mely helyen járnak. Isten irgalmából azonban a vihar elcsendesedett. Bár a szelek letérítették őket arról az útról, amelyet az infáns szabályzata (regimento) szerint követtek, jó szerencséjüktől nem fosztották meg őket: felfedezték a szigetet, amelyet ma Porto Santónak nevezünk. Ezt a nevet ők adták neki akkor, mert megóvta őket a veszélytől, amelyet a vihar napjaiban átéltek. …”

Ez az általánosan elfogadott vélemény; csak abban van eltérés, hogy mikor történt mindez, és mely hajósokat sodorta a vihar a sziget kikötőhelyére.