Barbosa du Bocage (José Vicente) 1Család, ifjúkor és tanulmányok
Barbosa du Bocage (José Vicente)
José Vicente Barbosa du Bocage (1823–1907) életrajza. A funchali születésű zoológust a tudományos állattan portugáliai megalapítójának tartották; képviselőként, a felsőház tagjaként és külügyminiszterként is tevékenykedett.
1Család, ifjúkor és tanulmányok
José Vicente Barbosa du Bocage a legkiválóbb madeiraiak egyike, és a szigetcsoporton született tudósok közül a legkiemelkedőbb.
João José Barbosa du Bocage, a nagy költő Bocage közeli rokona és Dona Josefa Ferreira Pestana fia volt. Édesanyja a kiváló madeirai José Ferreira Pestana tanácsos (conselheiro, a királyi tanács tiszteletbeli címe) nővére volt. Ebben a városban született 1823. május 2-án. Mindössze 5 évesen szüleivel Brazíliába ment: a család a liberális eszmék híveit a szigeten üldöző miguelista (az abszolutista Mihály király híve) kormány elől menekült. 1834-ben visszatért Madeirára, a funchali gimnáziumban (liceu) tanult, majd 1839-ben beiratkozott a Coimbrai Egyetemre (Universidade de Coimbra), ahol orvosi diplomát szerzett.
2Állattani munkásság
Orvosi praxist alig folytatott; szinte kizárólag az állattannak szentelte magát, amelynek kiváló mestere lett. Megpályázta a Politechnikai Iskola (Escola Politécnica) állattani katedráját, és el is nyerte. Az állattani kutatásnak Portugáliában egészen új irányt adott. A tudományág szigorúan tudományos, a neves külföldi tudósok eredményeivel összhangban álló művelésének valódi megalapítójaként tartották számon hazánkban. Kutatásait alapvetően gyakorlati jellegűvé tette. Erről ékesen tanúskodnak az általa összeállított nagyszerű gyűjtemények, különösen a Politechnikai Iskola természetrajzi kabinetjének gyűjteménye. Tudományos munkássága kiterjedt és értékes: számos külföldi akadémia ajtaját nyitotta meg előtte, és külföldön is rendkívüli tudósként szerzett neki elismerést. Messzire vezetne, ha részletesen ismertetni akarnánk tudományos munkáit, amelyek közül sokat Inocêncio Francisco da Silva Diccionario Bibliographico című műve is felsorol. Annyit azonban elmondunk, hogy mintegy 200 munkát írt és jelentetett meg az emlősökről, madarakról, hüllőkről, kétéltűekről, halakról, gerinctelenekről, az állattani filozófiáról stb. Közülük a következők emelkednek ki:
- Memória sobre a cabra montez (Mem. da Ac. das Sc. de Lisboa, 1857)
- Noticias sobre os Arvicolas de Portugal (Id., 1864)
- Peixes plagiostomos, Iª parte (Lisboa 1866)
- A Ornithologia dos Açores (Jorn. da Ac. Sc. Lisboa, 1866)
- Aves das Possessões Portuguesas d'Africa Occidental (24 lista, Id., 1867 1882)
- A Vida Animal nas grandes profundidades do Oceano (Id., 1870)
- Liste des Mammifères et Reptiles observés en Portugal (Rev. et Mag. de Zool., 1863)
- Liste des Antilopes d'Angola (Proc. Zool. Soc., 1878)
- Subsidios para a fauna das Possessões Portuguesas d'Africa Occidental, S. Thomé e Angola (Jorn. da Ac. Sc. Lisboa, 1879)
- Mammifères d'Angola et du Congo (Id., 1889 1892)
- Mammiferos, Aves e Reptis da Hanha (Id., 1896)
- valamint Contribution à la faune des quatre iles du Golfe de Guinée (Id., 1904).
Szigetvilágunkról csupán egy munkát írt: Noticia sobre uma collecção de conchas das ilhas da Madeira e Porto Santo. (Ann. das Sc. e Let., 1857).
3Politikai pálya és halála
Érettebb korában lépett a politikai pályára, és jelentős szolgálatokat tett hazájának. Államférfiként és parlamenti képviselőként mindig rendíthetetlen elvhűségről tett tanúbizonyságot. Képviselő és főrendiházi tag (par do reino) volt, de mindenekelőtt külügyminiszterként szerzett hírnevet. E tárca élén kiforrott államférfinak bizonyult. Az akkor tárgyalt rendkívül súlyos ügyekben – köztük különösen a kongói kérdésben, a berlini konferencia ügyeiben és az Angliával kötött, nyugat-afrikai szuverenitási jogainkról szóló szerződés ügyében, valamint más kérdésekben is – mindig kiváló államférfiként járt el. Általános vélemény szerint azok közé tartozott, akik hazánkban a legnagyobb buzgalommal és hozzáértéssel vezették a külügyi tárcát.
1907. november 3-án halt meg Lisszabonban. A Boletim da Sociedade Portuguesa de Sciencias Naturais 2. kötetében Barbosa du Bocage részletes életrajza és valamennyi munkájának teljes ismertetése olvasható.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 05-
Funchalban megszületett José Vicente Barbosa du Bocage zoológus.
-
A Bocage család Brazíliából visszatért Madeirára.
-
José Vicente Barbosa du Bocage beiratkozott a coimbrai egyetemre.
-
José Vicente Barbosa du Bocage rövid közleményt adott ki Madeira és Porto Santo kagylóiról.
-
José Vicente Barbosa du Bocage meghalt Lisszabonban.
Hely
Említett helyek · 05
Külföldön
- Brazília
Brazil. Itt talált menedéket a család az I. Mihály hívei általi üldöztetés elől.
Az Elucidário Brazíliát a madeirai kivándorlók, köztük több egyházi személy és író egyik fő célországaként említi. A madeirai bor és párlat piaca is volt, és madeirai fűzvesszőből fonott tárgyakat készítettek ott. Az 1874-es távírókábel kötötte össze Madeirával; az araçá őshazája is Brazília.
- Coimbra
Portugal. Az egyetem helyszíne, ahol orvosi képesítést szerzett.
Portugália szárazföldi részén fekvő egyetemi város, ahol sok madeirai tanult jogot vagy orvostudományt, Luís Gonçalves da Câmara atya pedig tanított, és a jezsuita kollégium rektora volt. Itt rendezték meg az 1921-es egyetemi asztalitenisz-bajnokságot; a város nyugalmi időszakra és csapadékra vonatkozó adatait Funchal adataival vetik össze.
- Funchal
Bocage szülővárosa, ahol a líceumba járt.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lisszabon
Portugal. Itt dolgozott és halt meg.
Portugália fővárosa, a Relação bíróság és a Misericórdia székhelye; ez utóbbi kiváltságait és szabályzatát Funchalra is kiterjesztették. Henrique Franco de Sousa az itteni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, Luiz José Baiardo pedig 1821-ben költözött ide.
- Porto Santo
Az itt található kagylók szerepeltek egyetlen Madeiráról szóló tanulmányában.
A szigetcsoport egyik szigete, amelyet Madeirával egy időben népesítettek be, és amely a három kapitányság egyikét alkotta. Mindig egyetlen, Nossa Senhora da Piedade tiszteletére szentelt egyházközség volt; templomát többször kifosztották. Az Elucidário beszámol az 1617-es mór kalóztámadásról, a sziget saját Misericórdiájáról és az aszálynak kitett szigeten épített esővízcsatornáról.
Személyek
Említett személyek · 06- José Vicente Barbosa du Bocage1823–1907
Funchali születésű zoológus, a Politechnikai Iskola tanára és Portugália külügyminisztere; a szócikk róla szól.
-
A nagy portugál költő, a zoológus apjának közeli rokona.
-
Bibliográfus, akinek Diccionario Bibliographico című műve Bocage számos munkáját felsorolja.
-
A zoológus apja, Bocage költő közeli rokona.
- José Ferreira Pestana1795–1885
Neves madeirai államférfi, a zoológus anyai nagybátyja.
- José Ferreira Pestana1795–1885
A zoológus anyja, José Ferreira Pestana nővére.