Arguin

A Szahara partvidékének peremén, Szenegál térségében, az északi szélesség 22°-a és a nyugati hosszúság 7°-a körül egy kis öböl, egy szigetcsoport, egy zátony és az afrikai kontinens egy partszakasza egyaránt az Arguin nevet viseli. A kis szigetcsoport legnagyobb és legfontosabb szigete szintén Arguin; ez Madeira története szempontjából azért jelentős, mert a funchali egyházmegye egyházi fennhatósága alá tartozott. Az afrikai partoktól mindössze körülbelül egy légua (mérföld, kb. 5 km) távolságra fekvő Arguin szigetét Nuno Tristão fedezte fel, hozzávetőleg 1443-ban. Hamarosan kereskedni kezdtek a kontinens őslakóival. Rövidesen felismerték, hogy e kereskedelem sikeréhez és a portugál uralom biztosításához feltétlenül erődöt kell építeniük a térségben; építését 1450 körül kezdték meg. Az új felfedezések és a sokfelé létrejövő nagy kereskedelmi központok miatt Arguin fokozatosan veszített jelentőségéből, különösen a szenegáli gyarmatok és kereskedelmi telepek megjelenése után. Arguin sorsa változatosan alakult: egymás után angol, holland és francia uralom alá került, ma pedig teljesen elhagyatott. Az erőd megépítése és a portugál uralom megszilárdulása után Funchalból papok jártak oda egyházi szolgálatot végezni. Nem tudjuk, mikor szűnt meg Arguin portugál birtok lenni, és mikor veszítették el a funchali egyházmegye püspökei tényleges joghatóságukat e terület fölött; ez a joghatóság már régóta csupán tiszteletbeli. A funchali főpapok több mint negyven éve nem használják az Arguin püspöke címet.