Címerek

A szigetcsoport következő községeinek van saját címere: Funchal, Machico, Porto Santo, Ponta do Sol, Santa Cruz, Calheta, São Vicente és Câmara de Lobos.

Funchal községének eredeti címerében ezüst mezőben öt, kereszt alakban elhelyezett süvegcukor szerepelt, a pajzs két oldalán pedig egy-egy cukornád. Később az egyik cukornádat szőlőág váltotta fel. A régi címer azonban látható egy 1580-as keltezésű, egy quintal (régi súlymérték, négy arroba, kb. 59 kg) súlyú bronzsúlyon, amely Funchal községében súlymértékül szolgált, valamint az 1750-ben vert rézpénzeken is, amelyeket kizárólag Madeira és az Azori-szigetek szigetcsoportján való forgalomra szántak.

Machico községének címerében az armilláris gömb, Porto Santóéban a sárkányfa, Ponta do Soléban a nap szerepel. Santa Cruz címerében öt vár látható; a pajzs fölött egy kisebb pajzs van Portugália öt címerpajzsával, alatta pedig az 1515-ös évszám áll. Calheta címerében a Szentlélek galamb alakjában, São Vicente címerében a névadó szent szerepel. Câmara de Lobos címerében két farkas között a várakat és Portugália öt címerpajzsát ábrázoló pajzs látható.

Dr. Azevedo a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) című műhöz írt jegyzeteiben azt mondja, minden arra utal, hogy Funchal eredeti címerét I. Mánuel adományozta. Egyrészt ez a király minden tőle telhetőt megtett a város rangjának emeléséért, másrészt maga a címer is abból az időből valónak mutatkozik, amikor a cukornád termesztése és a cukorgyártás volt Madeira gazdagságának forrása és hírnevének egyetlen alapja.

1750-ben az egyik cukornádat még nem váltotta fel szőlőág, hiszen az eredeti címer – mint már említettük – látható az abban az évben vert madeirai pénzeken. 1798-ban Funchal községének címerében még mindig mindkét cukornád szerepelt, amint az a tanácsülések egykori termében található ezüst tintatartón megfigyelhető. 1837-re azonban az egyik cukornádat már szőlőág váltotta fel; a jegyzőkönyvekben viszont nem szerepel olyan határozat, amely engedélyezte volna a cserét. Az, hogy a városi levéltár számos régi könyvének gerincén a tanács már módosított címere látható, semmit sem bizonyít, mert minden arra utal, hogy e könyveket csak a 19. században kötötték be. A „Vágyódás a szülőföld után” 726. oldalán közölt fogadalmi jegyzőkönyvből (auto) kitűnik, hogy 1523-ban elhatározták: az ifjabb Szent Jakab képét fessék fel „a város zászlajára és pecsétjére” (na bamdeyra & sello da çidade). Arra azonban semmilyen bizonyítékunk nincs, hogy ezt a határozatot végre is hajtották.

A köztársaság kikiáltása után Funchal város címerének tetején a hercegi koronát a városi tanács bélyegzőin csillaggal helyettesítették. Ez a csere azonban, amelyet semmilyen komoly indok nem igazolhatott, igen rövid életű volt.

Machico címerének armilláris gömbje I. Mánuel jelképe volt. Az uralkodó egy ezüst pecsétnyomót ajándékozott a mezőváros (vila) községi tanácsának (Câmara Municipal); ezen a gömb látható, és a pecsétnyomót ma is használják. A többi község címeréről csak annyit mondhatunk, hogy Câmara de Lobos a magáét nemrég vette fel. A rajta szereplő két farkas feltehetően a Câmara család címeréből átvett jelkép.

A kérdés alaposabb megvilágítására idézzük Armando de Matos úr „Uma nótula sôbre as Armas do Funchal” című cikkét, amely az Arquivo Histórico da Madeira (’Madeirai Történeti Archívum’) IV. kötetének 54. és következő oldalain jelent meg, bár a jeles szerző néhány állításával nem értünk egyet. „Nem ismerek olyan nyomtatott vagy kéziratos szöveget, amely Funchal városa községi önállóságának jelképeit vagy azok jelentését tárgyalná. Sem írott dokumentum, sem olyan régi pecsétnyomat nem áll rendelkezésünkre, amelyre – ahogy kívánatos volna – megjegyzések sorát alapozhatnánk. Mindazonáltal a kevés fennmaradt emlék alapján foglalkoznunk kell Funchal községi pecsétjének felülvizsgálatával.”

“

„…Nem megfelelő a címerpajzs formája, a tetején lévő korona és a körülötte látható díszítés. Fölösleges újra felidézni ennek okait: már oly sokszor elmondták őket. Ez egyaránt igaz a szárazbélyegzőre és az olajfestékes bélyegzőre.

“

„A legrégebbi ábrázolás, amelyhez fordulhatunk, egy 17. századi tálcán található, amelyet a város városi tanácsa őriz. Ez a legrégebbi, sőt az egyetlen ábrázolás, amelyet felhasználhatunk. A többiek csupán ennek eltorzult változatai.

“

„Funchal első kiváltságlevelét (foral) V. Alfonz adta ki 1451-ben. Vagyis Funchal községi pecsétjét csak ez után, a 15. század második felének kezdetén hozhatták létre.” „A legrégebbi ábrázolás, mint már mondtam, a 17. századból származik.

Ezen kereszt alakú elrendezésben öt kúpot látunk, amelyek csúcsa a címerpajzs alsó vége felé mutat. A középső és a szélső kúpok között, függőleges helyzetben két cukornád látható.” A kúpokról általánosan úgy tartják, hogy vagy a cukorsüvegek öntőformáit, vagy magukat a cukorsüvegeket ábrázolják. Ezt a kezdetleges elrendezést képzelet szülte formájú címerpajzs foglalja magába, amelyet egy kiszélesedő végű kereszt koronáz; ez bizonyára Krisztus Rendje keresztjének rossz ábrázolása.

Először vizsgáljuk meg a kúpokat. Öten vannak, és kereszt alakban helyezkednek el. Ez az elrendezés a portugál címer öt kis pajzsának elhelyezkedésére emlékeztet. Mivel alapjuk a címerpajzs felső széle felé fordul, akár az is lehetséges, hogy nem egyebek, mint maguk a kis pajzsok, amelyeket kiindulópontunkul szolgáló tálon következetlenül stilizáltak és hanyagul ábrázoltak. Ugyanakkor az is szokatlan – hogy ne mondjam, példátlan –, hogy egy 15. század közepéről származó területi címer fő jelképei megegyezzenek a központi hatalom jelképeivel. Ha nem kis pajzsok, el kell fogadnunk, hogy cukorsüvegek öntőformáit ábrázolják. Ha maguk a cukorsüvegek volnának, ésszerűen az alapjuknak lefelé, nem pedig felfelé kellene néznie. Ez a helyzet azonban csak a későbbi ábrázolásokon figyelhető meg, ami arra látszik utalni, hogy idővel cukorsüvegnek tekintették őket. Ez az értelmezés természetesen akkor alakult ki, amikor eredeti jelentésük már feledésbe merült. Annyi azonban kétségtelen, hogy ebben a kérdésben a legrégebbi ábrázolást kell a legnagyobb súllyal mérlegelnünk.” Van még egy másik, bár kisebb jelentőségű körülmény, amelyről nem szabad megfeledkeznem. A tálon ábrázolt kúpok alapjának körvonala jól látható, a későbbi rajzokon viszont már nem. Ezek az alakzatok egyértelműen edények vagy tárolók benyomását keltik.”

“

„…A kúpok, amelyeket én cukorsüvegek öntőformáinak tartok, és a továbbiakban így is nevezek, a cukornáddal együtt Funchal nagy gazdagságát és fejlődésének alapját jelképezik. Ez annak az infánsnak az áldásos érdeklődéséből fakadt, aki meghonosíttatta a szigeten a cukornádat. A növény rendkívüli mértékben elterjedt a sziget termékeny földjén, és akkora jelentőségre tett szert, annyira fellendítette Funchal növekedését, hogy I. Mánuel 1508-ban városi rangra emelte a települést.

“

„Az öntőformák és a cukornád jelentése tehát egységes jelképrendszerré áll össze: elsősorban a sziget cukorkereskedelemből eredő gazdagságának kívántak emléket állítani.

“

„Funchal előkelő polgárai (homens bons, községi tisztségre választható tekintélyes lakosok) bölcsen választották meg ezeket a motívumokat. A közös emlékezetben nem voltak megörökítésre váró fegyvertények, katonai vagy tengeri vállalkozások; így az a téma kínálkozott, amely közös büszkeségük legfőbb forrása és községük növekvő jelentőségének oka volt: a cukor gazdasági értéke. Ennek kellett jelképeznie virágzó községüket. A tulajdonképpeni címerhez tartozott-e Krisztus Rendjének keresztje? Nem tudok válaszolni. Megjelenése mindazonáltal észszerű és érthető, hiszen arra az infánsra emlékeztet, akinek akaratából a sziget a portugál világ részévé vált. Ő volt a Krisztus-rend (Ordem de Cristo) nagymestere is; a rend jövedelmei adtak lendületet a karavelláknak a felfedezések dicsőséges útján.” „Ezt sugallja Funchal címerének legrégebbi ábrázolása.

Nézzük meg, miként lehet a hagyományt követve végleges megoldást találni Funchal címerének átrendezésére.

“

„Úgy vélem, meg kell őrizni a 17. századi tálra vésett címer formáját és elrendezését. Ezért azt javaslom, hogy a cukorsüvegformák kereszt alakban maradjanak, két oldalukon egy-egy cukornáddal. Úgy tűnik nekünk, hogy ez esztétikailag szerencsésebb, mint ha a formák és a cukornádak felváltva követnék egymást. Így az öt portugál címerpajzsból alkotott kereszt is jobban érvényesül; ezt sosem lehet eléggé hangsúlyozni.” „A pajzsfőbe Krisztus keresztjét helyezném, amelynek véleményem szerint Madeira és az Azori-szigetek szomszédos szigetcsoportjainak valamennyi területi címerében szerepelnie kellene. Ugyanúgy megkülönböztető jegy volna, mint az Algarve községeinek címerében a koronás fejek, a Serra da Estrela vidékének címereiben a csillag vagy tengerentúli területeink címereiben a pajzsszegély. Így jól elkülöníthetők lennének a szigetek települései. Felirat nélkül is felismernék őket.

“

„Beszélnünk kell még a címer elemeinek színeiről.” A cukorsüvegformák feketék lennének, a cukorkereskedelemből származó bőséget jelképezve. A cukornádak természetes színükben, vagyis zölden jelennének meg. A Krisztus keresztjével díszített pajzsfő ezüst lenne. Funchal címerére tehát a következő tervet terjeszteném elő: „Ezüst mezőben öt fekete cukorsüvegforma kereszt alakban elhelyezve, két oldalukon egy-egy levágott zöld cukornáddal. Az ezüst pajzsfőben Krisztus keresztje; a városi rangot jelző, öt tornyos ezüst falkorona. Fehér mondatszalagon fekete felirat: CIDADE DO FUNCHAL. Zölddel cikkekre osztott fehér zászló.” „Mint láttuk, dokumentumok szinte egyáltalán nem maradtak fenn; az egyetlen nyom a funchali tanács tálja.” „Bármely javasolt megoldásnak ezért a lehető legjobban számot kell adnia a hagyományról, és tiszteletben kell tartania azt. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül sem az általános heraldikai szabályok, sem a területi címerek korszerű felülvizsgálatára már megállapított előírások.” „A funchali városi tanács (Câmara Municipal do Funchal) 1936. február 6-i rendes ülésén, felsőbb rendelkezéseknek eleget téve, elhatározta a város címerének, zászlajának és pecsétjének megújítását. E célra Afonso de Ornelas úr tervét fogadta el, amelyet a Régészek Egyesületének Heraldikai Osztálya 1935. december 20-i ülésén teljes egészében jóváhagyott.

Ebből a sajtóban közzétett szakvéleményből a következőket idézzük: „Címer – Zöld mezőben öt arany cukorsüveg, spirális kiemeléssel és bíbor talppal, kereszt alakban elhelyezve. A négy sarokmezőben négy arany szőlőfürt, ugyanezen fémből való szárral és levelekkel; mindegyik fürtön egy-egy kék portugál címerpajzs, rajta öt, András-kereszt alakban elhelyezett ezüst koronggal. Öt tornyos ezüst falkorona. Fehér mondatszalag a Cidade do Funchal felirattal, fekete betűkkel.

“

„Zászló – Négy sárga és négy bíbor mezőre osztva, Cidade do Funchal felirattal. Zsinórjai és bojtjai arany- és bíborszínűek. Lándzsahegye és rúdja aranyozott. „Pecsét – Kör alakú; közepén a címer elemei láthatók a színek feltüntetése nélkül. Körben, koncentrikus körök között a Câmara Municipal do Funchal felirat áll.” Afonso de Ornelas úr szakvéleménye terjedelme miatt itt nem közölhető teljes egészében. Értékes adatokat tartalmaz e téma tanulmányozásához, és a funchali Diário de Noticias 1936. február 7-i számában jelent meg.