Sárkányfa (Dracaena Draco)
Eredeti cím: Dragoeiro (Dracaena Draco)
A Madeira, a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek területén őshonos sárkányfát (Dracaena draco) egykor hajóépítésre használták, és gyantáját, a sárkányvért is hasznosították. Madeirán azonban vadon mára csaknem kipusztult. A szócikk nevezetes példányait mutatja be, amelyek többsége elpusztult, valamint a kevés fennmaradt egyedet.
Leírás, felhasználás és nevezetes példányok
Madeirára, a Kanári-szigetekre és a Zöld-foki-szigetekre jellemző fa, amely 6–15 méter magasra nő. Törzse kezdetben egyszerű, később a tetején elágazik, de ágai mindig azonos magasságból erednek. Levelei az ágak végén nőnek, hosszúkásak és szálasak; virágai fehéresek, bogyói gömbölyűek és sárgák.
Ez a Madeirán csaknem kihalt fa Porto Santóról (’szent kikötő’) már régen eltűnt. Gaspar Frutuoso beszámolója szerint törzséből ott olyan csónakokat készítettek, amelyekben 6 vagy 7 ember halászhatott.
Régen bemetszésekkel nyerték ki a sárkányfából a sárkányvért, ma azonban rendkívüli ritkasága miatt senkinek sem jut eszébe erre használni.
Nincs adat arról, hogy Madeirán valaha is akadt volna akkora sárkányfa, mint a híres tenerifei példány, amelyet az 1868. január 23-i vihar pusztított el. A legnagyobb ismert madeirai példány Machicóban, Pontinha de Cima (’felső kis fok’) településrészen állt; egy 1843. február 16-i vihar döntötte ki. Valaki megmérette a törzsét: kerülete 5,40 méter, hossza 11,85 méter volt. Ebből az egész fa teljes magassága 15–16 méter lehetett, míg Broussonet szerint a tenerifei sárkányfa törzsének kerülete a tövénél valamivel meghaladta a 15 métert, magassága pedig 24,33 méter volt.
Körülbelül 10 évvel ezelőtt még két évszázados sárkányfa állt egy Monte (’hegy’) településbeli quinta (vidéki birtok kúriával) területén, amely egykor Calçada (’kövezett út’) néhai grófjáé volt. A birtok jelenlegi tulajdonosa kivágatta őket. Ugyanez lett a sorsa egy másik sárkányfának is, amely a Quinta da Palmeira (’pálmafa-birtok’) bejáratánál, a Levada de Santa Luzia (’Szent Luca-csatorna’) mellett állt. A montei példányokat szépségük és nagy méretük miatt nagyon csodálták a külföldiek.
Funchal és külvárosai birtokain még több sárkányfa található, de a birtokokon kívül ma csak egyet ismerünk Garajauban, egyet Caniçóban, egyet Ribeira Bravában és egy kisebb csoportot Neves településrészen.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 02Hely
Említett helyek · 15
Külföldön
- Caniço
Santa Cruz. Egy fennmaradt sárkányfa lelőhelye.
Caniço Santa Cruz község egyik egyházközsége, Funchal és Machico kapitányságának határán. Első telepesei közé tartozott Gaspar Rego, Vasco Fernandes Rego és Álvaro de Ornelas; családjaik hitbizományokat alapítottak itt. Az egyházközség várnagyát és bíráját Funchal tanácsa nevezte ki. Az egyházközség területén található a garajaui szobor, a jezsuiták Socorro nevű rezidenciája és a Quinta do Barão da Conceição.
- Funchal
Funchal és környéke quintáiban még több sárkányfa él.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Garajau
Santa Cruz. A quintákon kívül fennmaradt kevés sárkányfa egyikének lelőhelye.
Garajau a funchali öblöt keletről lezáró földnyelv, Funchaltól 2,9 mérföldre. Nevét azokról a csérekről kapta, amelyeket a felfedezők ott találtak. Tetején bazalt teléres képződmény húzódik; itt áll a Nossa Senhora das Neves-kápolna és az 1927-ben felállított Jézus Szíve-szobor. 1839 és 1847 között távíró is működött itt. A hely vulkáni bombáiról, egy fennmaradt sárkányfáról, az egyetlen vadon élő norçáról, a Senecio incrassatus fajról és mélytengeri kagylóiról is nevezetes; kilátóhelyként is ajánlják.
- Kanári-szigetek
Spain. A sárkányfa őshonos elterjedési területének része.
A Kanári-szigetek Madeira szomszédos szigetcsoportja; felfedezéséről eltérő beszámolók maradtak fenn. A hagyomány szerint Béthencourt-házból származó királyuk madeirai birtokokért cserébe eladta őket Tengerész Henriknek. Az Elucidário a két szigetcsoport közötti számos kapcsolatot említ, köztük tudományos látogatásokat, az Orfeão Madeirense 1922. májusi turnéját és negyven jezsuita lemészárlását a szigetek vizein.
- Levada de Santa Luzia
Funchal. A Quinta da Palmeira mellett húzódó levada.
A Levada de Santa Luzia Madeira legrégebbi és legfontosabb magántulajdonú levadája. A Santa Luzia-patak vízgyűjtőjében ered, és egy 1515-ös királyi oklevél állt a védelmében. A 16. században cukornádültetvényeket öntözött; átszeli a Santa Luzia egyházközség jelentős részét, kijelöli annak északi határát, és kilátást kínáló, quinták mellett haladó út szegélyezi. A levada bizottsága vitába keveredett a Câmara-val a Tornos-források miatt; ott 1934-ben víztározó épült.
- Machico
A legnagyobb feljegyzett madeirai sárkányfa helye.
A machicói egyházközségben szállt partra a két felfedező, Zargo és Tristão Vaz, és itt volt a machicói kapitányság székhelye; az egyházközséget 1450 körül alapították. Az Elucidário bemutatja papjait és javadalmaikat, kápolnáit, történelmi eseményeit, ásványvízforrásait, településrészeit, népességét és neves szülötteit.
- Monte
Funchal. Annak a quintának az egyházközsége, ahol két csodált sárkányfa állt, amíg ki nem gyökereztették őket.
A Nossa Senhora do Monte egyházközség Funchal fölött, körülbelül 600 m magasságban fekszik; itt a növények később hajtanak ki, mint Funchalban. Hozzá tartozik Jardim Botânico, Igreja és Marmeleiros településrész, valamint a Quinta de Sant’Ana. Az Elucidário számos itt élő növényt említ, például akáciákat és a Sonchus fruticosust.
- Neves
Funchal. Településrész, ahol egy sárkányfacsoport fennmaradt.
A Nossa Senhora das Neves-kápolnáról elnevezett településrész, ahol sárkányfák egy csoportja maradt fenn.
- Pontinha de Cima
Machico. A legnagyobb feljegyzett madeirai sárkányfa helye; a fát 1843-ban egy vihar döntötte ki.
A legnagyobb feljegyzett madeirai sárkányfa helye; a fát 1843-ban egy vihar kidöntötte.
- Porto Santo
A sárkányfa már régen eltűnt Porto Santóról; törzséből egykor halászcsónakokat készítettek ott.
A szigetcsoport egyik szigete, amelyet Madeirával egy időben népesítettek be, és amely a három kapitányság egyikét alkotta. Mindig egyetlen, Nossa Senhora da Piedade tiszteletére szentelt egyházközség volt; templomát többször kifosztották. Az Elucidário beszámol az 1617-es mór kalóztámadásról, a sziget saját Misericórdiájáról és az aszálynak kitett szigeten épített esővízcsatornáról.
- Quinta da Palmeira
Funchal. A Quinta da Palmeira bejáratánál álló sárkányfát ki gyökereztették.
Funchal közelében, a Levada de Santa Luzia menti úton fekvő szép birtok, amely Henrique Hinton gyáros tulajdonában állt, és gazdag növényzetéről volt nevezetes. Kertjében 1940-ben őrizték annak a háznak az ablakát, ahol a hagyomány szerint Kolumbusz Kristóf lakott. Püspöki rezidenciaként is szolgált, nemrég épült kápolnával; tulajdonosa ebéden látta itt vendégül a látogatóba érkező repülőket. A bejáratánál álló sárkányfát gyökerestül kidöntötték.
- Ribeira Brava
Egy fennmaradt sárkányfa lelőhelye.
Ribeira Brava Madeira egyik legrégebbi egyházközsége, nevét a heves sodrású patakról kapta; mezővárosa, kikötője és rakpartja is van. Az Elucidário bemutatja társaskáptalani templomát és annak festményeit, ferences kolostorát és kápolnáit, valamint a São Pedro-ünnepet, amelyen csónakos és kardtáncot járnak. Beszámol a metrikus rendszer elleni zavargásokról és azokról a halálesetekről is, amelyeket az okozott, hogy az 1884-es választás idején a katonák a tömegbe lőttek.
+ 2 további
Személyek
Említett személyek · 03-
Természettudós, akit Tenerife híres sárkányfájának méreteivel kapcsolatban idéznek.
-
Egy montei quinta néhai korábbi tulajdonosa. A birtokon két csodált, évszázados sárkányfa állt, amíg egy későbbi tulajdonos ki nem gyökereztette őket.
- Gaspar Frutuoso1522–1591
Krónikás, aki beszámolt arról, hogy Porto Santón sárkányfatörzsekből hat vagy hét halász szállítására alkalmas csónakokat készítettek.