Colonia-szerződés

Ha egy föld tulajdonosa, vagyis a földtulajdonos nem tudja vagy nem akarja maga megművelni a földjét, átengedi másnak azzal a feltétellel, hogy az illető a föld termésének feles részét (demidia) neki adja. Ez a szerződés igen elterjedt Madeira szigetén. A földet művelő részes bérlő (colono) szintén a termés, illetve a hozam felét kapja, de a művelés minden költsége őt terheli. Ha a részes bérlő és a földtulajdonos jól kijön egymással, utóbbi rendszerint az öntözővíz, a trágya és a kén felét biztosítja. Ez azonban engedmény, nem pedig a colonia-szerződés (madeirai részes bérlet; a termés megosztása, a javítások a bérlőé) által a földtulajdonosra rótt kötelezettség.

Értéknövelő beruházásoknak (benfeitorias, a bérlő által emelt épületek és falak) nevezik a birtokon található házakat, kunyhókat, kövezett utakat, falakat, lugasokat, haszonnövényeket és fákat. Ezek az értéknövelő beruházások a földtulajdonosé vagy a részes bérlőé lehetnek. Ezért a részes bérletről (parceria) szóló okiratok mindig rögzítik, mit vesz át a bérlő a birtok átvételekor. Ha a földtulajdonos földjén ház áll, a részes bérlőt a birtokon lakó bérlőnek (caseiro) nevezik; ha nincs ott ház, feles bérlőnek (meeiro, a földön lakóház nélkül).

A tulajdonos elbocsáthatja a részes bérlőt, ha előzetesen kifizeti neki a megfelelően engedélyezett értéknövelő beruházások ellenértékét, valamint azokét is, amelyeket kizárólag a birtok hozamának növelése vagy javítása érdekében végeztek. A részes bérlő a föld tulajdonosának engedélye nélkül is eladhatja vagy jelzáloggal terhelheti ezeket az értéknövelő beruházásokat.

Részes bérlő nem emelhet épületet, és más jelentős értéknövelő beruházást sem végezhet a földtulajdonos írásos engedélye nélkül. A termést sem takaríthatja be anélkül, hogy előzetesen értesítené a földtulajdonost vagy annak törvényes képviselőjét. Egyes tulajdonosok csak a cukortermés, a bor stb. megosztását követelik meg; a kisebb termesztési ágazatok hozamából nekik járó részt bérbe adják a részes bérlőnek.

A colonia-szerződés nem szűnik meg sem a szerződő felek halálával, sem a birtok vagy az értéknövelő beruházások másoknak történő eladásával.

Porto Santón vannak földek, amelyek után az 1770. október 13-i királyi rendelet (alvará) értelmében ötödöket és nyolcadokat (quintos e oitavos: a termés ötödét vagy nyolcadát kitevő bérleti járadék) fizetnek a földtulajdonosoknak. Ez a kedvezmény azonban nem általános: a szigeten más földek után, akárcsak Madeirán, feles rész jár nekik.

A Madeira szigetvilágára jellemző colonia-szerződés dr. Azevedo szerint a sesmaria (királyi földadomány telepeseknek, megművelési kötelezettséggel) szerződésének (lásd ott) eltorzult formája. A 16. században, a hitbizomány (morgadio) rendszeréhez kötődve alakult ki. „A gazdag sesmeiro (földadományban, sesmariá-ban részesült telepes) – írja ugyanez a szerző – megunta a vidéki életet, büszkén tekintett nemesi származására, és előkelőbb, nyüzsgőbb lakóhelyre vágyott. Ezért elhanyagolta földjét, hitbizományba kötötte, hogy biztosítsa annak jövedelmét. A föld megművelésére szabad földművesekkel szerződött: a termés feles részét (demidia), olykor harmadát adta nekik, hogy maga dologtalan élvezeteknek élhessen. Elhagyta birtokait, és fényűző, pazarló életet kezdett a településeken, főként Funchalban, Machicóban, Santa Cruzban, Calhetában, Ponta do Solban és Ribeira Bravában. – Íme ennek a végzetes, colonia néven ismert szerződésnek a történeti eredete. Olyan súlyosan méltánytalan szerződés volt ez, hogy kimerítette a földműves termelőerejét, a föld hitbizományba kötésével együtt pedig később az egykori sesmeirót, a hitbizományos földbirtokost is elszegényítette.”

Bibliográfia

A funchali sajtó sok cikket közölt a colonia-szerződésről. Néhányuk külön említést érdemelne itt, ha módunkban állna most válogatni e számos írás közül. Csupán néhány füzetet sorolunk fel, amelyek haszonnal forgathatók e témában. Ezek a következők:

Observações sobre o contrato de colonia da Madeira, José Pereira Sanches e Castro, Funchal nyugati bírósági kerületének (comarca) kerületi bírája (juiz de direito); Funchal, 1850, 12 oldal. A „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) jegyzetírója ezt nevezi a téma leghitelesebb írásának; O contrato de colonia, João de Sant’Ana e Vasconcelos, 1855, 17 oldal;

O contrato de colonia na Ilha da Madeira, João Agostinho Perri da Câmara Lomelino, Funchal, 1889, 40 oldal;

Projecto de lei regulamentar do contrato de colonia ou parceria agricola na ilha da Madeira, J. R. Trindade e Vasconcelos és José Antonio de Almada, Funchal, 1867, 40 oldal;

Observações sobre a situação economica da ilha da Madeira, Antonio Correia Heredia, Lisszabon, 1888, 96 oldal;

A questão da propriedade na Madeira Discursos pronunciados na camara dos deputados..., Manuel José Vieira, Funchal, 1888, 20 oldal;

A imprensa e os tres projectos sobre colonia, venda de aguas do estado e autonomia da Junta Agricola..., Funchal, 1916, 197 oldal;

O contrato de Colonias na Madeira, Pedro Pita, Lisszabon, 1929, 84 oldal. Ezzel a fontos kérdéssel a „Vágyódás a szülőföld után” és az Epocha Administrativa is foglalkozott.