Machico (a név eredete)

A Machico egyházközségéről (freguesia) szóló szócikkben azt írtuk, hogy e különös elnevezés eredete még nem ismert. A kutatások, valamint a teljes magyarázatára felállított különféle feltevések és találgatások ellenére a kérdés továbbra is megoldatlan. A Saudades da Terra jeles jegyzetírója ugyan azt állítja, hogy kielégítően megfejtette, tekintélyes véleményét azonban, mint alább látni fogjuk, a kiváló publicista és történész, Pinheiro Chagas nem fogadta el.

De valóban van történelmi jelentősége e kérdés tisztázásának? Erre dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo így válaszol: „…1868 óta vált fontossá, amikor az angol Richard Henry Major a The Life of Prince Henry of Portugal című művében komolyan vette az állítólagos angol Roberto Machim hamis legendáját, és érvként kezelte azt a téves etimológiát, amely Machico nevét Machim nevéből vezeti le. Ebből arra következtetett, hogy a legenda valós eseményen alapul, és az ő Machimja sok évvel azelőtt fedezte fel a Madeira-szigetcsoportot, hogy Zarco és Tristão Vaz a 15. század első negyedének végén odaérkezett volna. Major ezt a véleményt történelmi értékkel nem bíró írásokra támaszkodva, mesterien kidolgozott érveléssel fejtette ki. A jövőben erre akár túlzó követelések alátámasztására is hivatkozhatnak, annál is hihetőbben, mert a portugál kormány és a Lisszaboni Királyi Tudományos Akadémia naiv módon elhalmozta kitüntetésekkel e tudós, de tartózkodó hangvételű, Henrik herceg életéről szóló könyv szerzőjét. A mű célja aligha más, mint hogy törvényes tengeri dicsőségünket magasztalva Angliának tulajdonítsa az elsőbbséget a Madeira-szigetcsoport tényleges felfedezésében. Érdemes tehát tisztázni Machico nevének eredetét, és a Major által terjesztett tévedéssel a történelmileg valószínű magyarázatot szembeállítani.”

Nem követhetjük dr. Rodrigues de Azevedót minden részletében, amikor e név eredetéről hosszasan, nagy tudással, olykor fárasztóan értekezik. Ha bebizonyosodik – és dr. Azevedo ezt a lehető legalaposabban és leghatározottabban megtette –, hogy Machim története csupán legenda, akkor az is bizonyított, hogy Machico neve nem származhat Roberto Machim, a szerencsétlen sorsú Ana de Arfet balsorsú szerelmének nevéből. Dr. Azevedo e néveredetre vonatkozó érvelése csak megerősíti szoros logikájú bizonyítását a legenda megalapozatlanságáról, de nem szolgáltat újabb bizonyítékot a legenda hamisságára. Ráadásul Machim történetéről csak egy évszázaddal a Madeira-szigetcsoport felfedezése után értesülünk, ami még annak puszta lehetőségét is kizárja, hogy Machico neve Machim nevéből eredjen.

Dr. Álvaro de Azevedo a Machico nevet a Monchique név eltorzulásából eredezteti. Monchique egy algarvei település neve; Madeira első telepesei közül sokan ebből a tartományból származtak, és minden valószínűség szerint Zarco karavelláinak legénységében is voltak algarveiek. A kiváló algarvei Estácio da Veiga, valamint más, a Monchique-völgyet felkereső személyek beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a két hely domborzati és vízrajzi viszonyai között jelentős a hasonlóság. Dr. Azevedo ebből a körülményből is érvet merít álláspontja mellett. Pinheiro Chagas a következő érveket hozza fel e kijelentésekkel szemben: „Először is Azurara, aki néhány felfedező kortársa volt, Machitót ír, míg Cadamosto, akitől idegenként inkább a szó eltorzítását várnánk, Monchricót ír. Ezzel közelebb kerül a portugál szóhoz, mint maga a portugál krónikás, ami határozottan képtelenség. Másodszor, nem kevésbé képtelenség, hogy egy algarvei település nevét ilyen rövid idő alatt maguk az algarveiek torzították volna el. Ők adták neki a nevet, és ők rontották el. A szigetlakók kiejtésének semmi köze az efféle torzuláshoz. Először is Azurara idejében a telepesek még Portugáliában születettek voltak, és nem telt el elég idő ahhoz, hogy sajátos kiejtésük alakuljon ki. Másodszor Azurara nem madeirai, hanem szárazföldi író volt: úgy írta le a nevet, ahogyan az algarvei hajósoktól hallotta. Ismételjük: aligha fogadható el az a feltevés, hogy a Monchiquében született emberek, miután egy általuk felfedezett helyet szülőföldjükről neveztek el, húsz évvel később már nem tudták kiejteni a nevét.” Camilo Castelo Branco nem fogadja el, de nem is veti el dr. Azevedo feltevését; azt mondja, szerinte ez mindegyiknél meggyőzőbb. Gaspar Frutuoso művének jegyzetírója részletesen válaszolt Pinheiro Chagas bírálatára, de úgy véljük, nem cáfolta meg a kiváló történész érvelését.

Két évvel a Saudades megjelenése után E. A. Bettencourt a Memoria sobre a descoberta das ilhas de Porto Santo e Madeira című röpiratában ezt írja: „A Madeira egyik helyének adott Machico név véleményünk szerint szintén nem szolgálhat érvül amellett, hogy az angolok már a portugálok megérkezése előtt jártak a szigeten. Először is megjegyezzük – bár nem ezt tekintjük fő ellenérvünknek –, hogy a Machico név éppúgy lehet a Machim eltorzulása, mint a Macho kicsinyítő alakja. A portugál nyelv természetes szóalkotása nem zárja ki ezt a feltevést. Azurara is alátámasztja, amikor A Chronica (’A Krónika’) című művében Machitónak nevezi a helyet, és maga Melo is, amikor Machinónak hívja. Hiszen Afrikában »Angra dos Cavalos« (’lovak öble’) lett annak a helynek a neve, ahol a felfedezők 1435-ben két lovat tettek partra, hogy rajtuk induljanak az ország belsejének felderítésére. Nem kaphatta-e a madeirai hely is hasonló okból a Machico, Machito vagy Machino nevet?” Ezt a véleményt Pinheiro Chagas és dr. Azevedo elutasítja.

1879-ben a nagy író, Camilo Castelo Branco Historia e Sentimentalismo című könyvében A Lenda de Machim címmel közölt egy írást, amelyben a Machico név új eredetét vetette fel. Szerinte a nevet Maquitónak kell ejteni, és az olasz macchia szóból származik, amely erdőt, sűrű bozótot, tüskést stb. jelent. A kiváló regényíró magyarázata érdekes vitát váltott ki közte és Pinheiro Chagas között; a vita teljes szövege a már említett Historia e Sentimentalismo című könyvben olvasható. A Saudades jegyzetírója sem fogadja el Camilo véleményét.

Tizenhét évvel a Pinheiro Chagas és Camilo Castelo Branco közötti vita után, 1894-ben Brito Rebêlo tábornok érdekes dokumentumot tett közzé. Ez jelentősen megvilágítja az itt tárgyalt kérdést; művünk X. kötetének 174. oldalán már hivatkoztunk rá. Ha nem is döntő bizonyíték, kétségkívül ez a Machico név eredetére vonatkozó legelfogadhatóbb, mindmáig felhozott feltevés alapja. A dokumentum szövege a következő: az oklevél, amellyel az említett úr Machicónak, bárkája kormányosának lakhatásra adott bizonyos házakat Lisszabon Rua Nova utcájában, a főkapitány és Joham Piriz Canellas házai mellett, arra az időre, ameddig ez az ő kegyes tetszéséből fennáll, etc. Kelt Alenquerben, április X ij (12) napján, mjl e iiij xbij évben (1379). A Torre do Tombo nemzeti levéltár (Torre do Tombo), I. Ferdinánd 2. nyilvántartókönyve (tombo), 42. fólió. „Ebből a dokumentumból – teszi hozzá J. I. de Brito Rebelo tábornok – bizonyosan következik, hogy Portugáliában 1379-ben (1417) élt egy jelentős rangú tengerész, akit Machicónak hívtak. Mivel ezzel a névvel találkozunk, megtaláltuk annak a névnek az eredetét is, amelyet Madeira szigetének egy bizonyos pontja kapott. Az efféle dokumentumok teljes egyértelműséggel bizonyítják a tényeket. Úgy vélem tehát, hogy a következő feltevést fogalmazhatjuk meg: a dokumentumban szereplő Machico vagy valamelyik leszármazottja az első, esetleg az első utak egyikén eljutott Madeira szigetére. Idős kora, betegsége vagy más szerencsétlenség miatt a part egy bizonyos pontján meghalt. Társai eltemették, és durva fakereszttel jelölték meg a helyet. Talán ezt a keresztet vitték be az első templomba annak alapításakor; a legenda később úgy tartotta, hogy Machim sírjából emelték ki. A hely pedig annak az első embernek a nevét kapta, akinek földi maradványai az addig lakatlan földbe kerültek. Akár így, akár másként történt, egy mindmáig ismeretlen dokumentum csaknem öt évszázad feledéséből emeli ki annak az ismeretlen tengerésznek a nevét, aki közreműködött Tengerész Henrik infáns vállalkozásában. Nevét az ő gondos munkája révén felfedezett egyik legszebb vidék egy helyére hagyta örökül; a dokumentum így e hely elnevezésének eredetét is megmagyarázza. Kerüljön hát Machico neve az első felfedezők névsorába. Amikor tehát Gonçalves Zarco és Perestrello nevét említjük és méltatjuk, soha ne feledkezzünk meg a szegény Machicóról, aki talán vezetőjük volt merész és sikeres expedíciójukon.”

Nyilvánvaló, hogy Brito Rebêlo túl messzire ment következtetéseiben. Feltevései elfogadhatónak tűnnek, az idézett dokumentum azonban nem bizonyítja, hogy Machico, a tengerész, akinek I. Ferdinánd házakat adományozott Lisszabonban, részt vett João Gonçalves Zarco expedíciójában. Azt bizonyítja, hogy nálunk előfordult a Machico név. Ez újabb érv Robert Machin történetének hitelessége ellen, és tovább erősíti Azurara, valamint más régi krónikások beszámolóját e szigetcsoport felfedezéséről. Az a dokumentum mindazonáltal, amelyet Brito Rebêlo tábornok a Torre do Tombo nemzeti levéltárban talált, igen értékes és érdekes.