Brito Rebelo (Jacinto Inácio de, tábornok)

São Miguel szigetén született, és más munkái mellett a következőket írta: Casa dos Esmeraldos na ilha da Madeira (Ocidente, II. kötet, 75. szám); D. Ayres de Ornelas e Vasconcelos (ugyanott, III. kötet, 3. o.); valamint The Discovery of Madeira, amely dr. Alberto Figueira Jardim Madeira című művének bevezetőjeként szolgál (Lisszabon, 1914).

Ez utóbbi munkában néhány érdekes adat található történelmünk egyes kérdéseiről. A Madeira keleti partján fekvő Machico település nevének eredetéről Brito Rebêlo úr így ír: 1894-ben, Tengerész Henrik születésének 51. évfordulója alkalmából rábukkantam egy Machico nevű tengerész nevére. Ő I. Ferdinánd király hajójának kapitánya volt, és a király néhány házat adott neki... Machico, a tengerész, vagy valamelyik leszármazottja véletlenül a nevét adta Madeira e részének (Machico). Ez a név ezernyi, egyaránt alaptalan feltevésre adott okot. Az imént ismertetett tény feltárásával bizonyossá vált, hogy Machico egy tengerész neve volt. Így a név körüli viták lezárultak, miután külföldi földrajzi társaságokban és a Lisszaboni Földrajzi Társaságban (Sociedade de Geografia de Lisboa) számos értekezés és előadás tárgyát adták.

Nem tudjuk, hogy Machico volt-e az első, aki felfedezte ezt a kikötőhelyet, vagy partra szállt ott... Azt azonban megállapíthatjuk, hogy Machico tulajdonában állt egy hajó, amely Lisszabonban horgonyzott, és a város falaihoz volt kikötve, amikor II. Henrik kasztíliai király ostrom alá vette a várost. Bizonyára sok utat tett meg a világ különböző részeire, hiszen a hajók arra valók, hogy hajózzanak, Machico pedig hajótulajdonosként tekintélyes tengerész volt.

Brito Rebelo úr feltételezi, hogy Tristão Vaz Teixeira idegen származású lovag volt, talán Zarco családjánál is előkelőbb. Kolumbusz Kristófról szólva azt írja, hogy madeirai tartózkodása erősen kétséges, különösen ha azt feltételezzük, hogy hosszú ideig tartott.

Rebelo úr azt is kijelenti, hogy nem igaz, amit Frutuoso a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) 166. oldalán a fidalgo (köznemes) származásúnak tartott Tristão Barradas büntetéséről ír. Szerinte a férfit Diogónak hívták, nem Tristãónak; nem béklyózták meg úgy, hogy lábbilinccsel kellett lisztet őrölnie egy malomban, hanem a kezénél fogva megkötözték és megcsonkították Tristão Vaz Teixeira parancsára, mert visszaélt a tőle kapott vendégszeretettel. Tristão Vaz Teixeirát nem száműzték a Príncipe-szigetre: csupán 40 000 réis megfizetésére kötelezték a Barradasszal szemben alkalmazott kegyetlen büntetés miatt. Ez akkoriban rendkívül nagy összeg volt.