Jótékonysági intézmények

1425 körül Constança Rodrigues de Almeida, João Gonçalves Zarco felfedező felesége alapította a Santa Catarina-kápolnát (Alexandriai Szent Katalin; lásd ott). „Mellette – írja Frutuoso – több házat építtetett jó életű, szegény asszonyok, mercieirák (alamizsnából eltartott szegény asszonyok, akik egy kápolnát gondoztak) szállásául. Örökös alamizsnát hagyott rájuk, hogy gondjuk legyen annak az épületnek – a kápolnának – a tisztán tartására és szolgálatára, ahogy az ma is szokás.” E szavakat dr. Rodrigues de Azevedo így kommentálja: „A Mercearia de Santa Catharina… afféle menház (hospício) volt, ahol alamizsnából éltek szegény, jó erkölcsű asszonyok, akik a szent kápolnájának tisztán tartásáért feleltek. Mind a menház, mind a kápolna fennmaradt a mai napig. Castello-Melhor grófjának tulajdonában vannak.”

Az idézettekhez nem tudunk hozzátenni semmit. Azt sem tudjuk, hogy Constança de Almeida alapítványa valóban fennmaradt-e 1873-ig, bár akkor kétségtelenül más célt szolgálhatott, mint eredetileg. Azt viszont most biztosan állíthatjuk, hogy ez az intézmény már régen megszűnt, a házak és a kápolna pedig más tulajdonosokhoz kerültek. Minden bizonnyal ez volt Madeira első jótékonysági intézménye; mintegy négy és fél évszázadon át létezett.

A 15. század közepén João Gonçalves Zarco telkeket adományozott a Capela de São Paulo (Szent Pál apostol-kápolna) mellett egy kórház alapítására, amely a lakosság költségén 1469 körül épült fel. Ez volt a szigetcsoport második jótékonysági intézménye. A kórház csak néhány évig működött ott, majd áthelyezték Santa Maria Maior (’Szent Mária’) egyházközségébe (freguesia). Az akkor ebben a városban megalakult Misericórdia (az Irgalmasság Szent Háza, világi karitatív testvérület) vallásos társulatának gondjaira bízták; a Misericórdia később Machico, Santa Cruz, Calheta és Porto Santo mezővárosában is létrejött. A később a ma is használt épületébe költöztetett kórházról, valamint Funchal és az említett városok és mezővárosok irgalmassági házairól (Misericórdias) a Misericórdias című szócikkben írunk részletesebben. A 16. század elején alapított S. Lazaro-kórháznak már külön szócikket szenteltünk ebben az Elucidárióban. Az elmebetegek Manicomio Câmara Pestana kórházával e mű egy másik helyén foglalkozunk.

Gonçalo Aires a 15. század utolsó negyedében alapította a Capela de São Bartolomeu (Szent Bertalan-kápolna) kápolnát és a hozzá kapcsolódó, szegény papoknak szánt menedékházat (albergaria). Úgy tűnik azonban, hogy a menedékházat végül nem használták az eredeti céljára. (Lásd: Gonçalo Aires szócikke.)

A Bom Jesus recolhimentóról (vallásos nők elvonult közösségi háza), amelynek szintén volt és ma is van jótékonysági intézményi szerepe, már elmondtuk a szükségeseket a neki szentelt szócikkben. Az 1725-ben alapított árvaházi recolhimentóról, a Recolhimento das Órfãsról is szólunk majd e mű megfelelő helyén.

A menhelyek (Asilos) című szócikkben részletesebben tárgyaltuk ezeket a jótékonysági intézményeket, a már megszűnteket és a ma is működőket egyaránt; oda irányítjuk az olvasót.

A Dona Maria Amélia hercegnő menhelyének (Hospício da Princesa Dona Maria Amélia), ennek a szép jótékonysági intézménynek már részletes szócikket szenteltünk. Abban a hozzá tartozó árvaházról is írtunk.

Bár egyesületként működnek, valódi jótékonysági intézmény a Szegényeket Pártoló Egyesület (Associação Protectora dos Pobres), a Szegény Diákok Védelmére Alakult Egyesület (Associação Protectora dos Estudantes Pobres), a Gyenge Gyermekeket Segítő Szervezet (Assistência a Crianças Fracas) és az Anyákat Segítő Szervezet (Auxilio Maternal) is. Ezekről már másutt említést tettünk.