A Madeira-szigetek 1A szigetcsoport jelentősége
A Madeira-szigetek
Eredeti cím: Arquipélago da Madeira
A Madeira-szigetcsoport áttekintése: történelmi és tudományos jelentősége, földrajzi fekvése, szélső pontjai, koordinátái, területe és népessége, valamint a Funchali Közigazgatási Kerületként betöltött szerepe.
1A szigetcsoport jelentősége
A szigetcsoport jelentőségét tömören, mégis szemléletesen emelik ki dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo, a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) tudós jegyzetírójának alábbi, tekintélyes tollából származó szavai: „E szigetcsoportot külföldi és hazai természettudósok egyaránt tanulmányozták. Különösen Madeira szigete híres termékeny földjéről, kiváló borairól, lenyűgözően szép tájairól és egészséges éghajlatáról. Történelmi jelentősége is számottevő: a 15. században ez volt az első portugál felfedezés, majd a 16. század végéig tengerentúli birtokaink világi és egyházi anyaországa, gyarmati hajózásunk és kereskedelmünk központja. Ezért a madeirai levéltárakban – különösen a funchali városi tanács (Câmara Municipal) levéltárában, a machicói levéltárban, az egykori, azóta megszűnt Pénzügyi Tanács (Junta da Fazenda) levéltárában és a funchali polgári kormányzóság (Governo Civil) levéltárában – értékes iratok és adatok találhatók tengerentúli birtokaink intézményeinek és kormányzásának történetéhez; ilyenekre talán másutt nem is lehet rábukkanni.”
2Fekvés, kiterjedés és népesség
A szigetcsoport a tőle északkeletre fekvő Nyugat-Európa, a tőle keletre és délkeletre húzódó nyugat-afrikai marokkói partvidék, az északnyugatra fekvő Azori-szigetek és a déli Kanári-szigetek között helyezkedik el. A madeirai szigetcsoporthoz Marokkó nyugati partján a Cantin-fok (Cabo Cantim) van a legközelebb. Ez nagyjából Madeirával azonos szélességen fekszik, és az északra fekvő Mazagãótól, valamint a délre fekvő Mogadourótól hozzávetőleg egyaránt 60 mérföldre található. A szigetcsoport a portugál szárazföldtől körülbelül 500 mérföldre, az Afrika nyugati partján fekvő Cantin-foktól pedig 350 mérföldre van. Madeira, Porto Santo (’szent kikötő’) és a Kopár-szigetek (Desertas) elhelyezkedése egy egyenlőtlen oldalú háromszöget rajzol ki. Legrövidebb oldalát a Madeira keleti végén, a Ponta de São Lourençónál (’Szent Lőrinc-fok’) fekvő Ilhéu de Fora (’külső sziget’) és a Kopár-szigetekhez tartozó Ilhéu Chão (’lapos sziget’) közelében fekvő Prego do Mar (’tengeri szög’), más néven Ilhéu do Navio (’hajó-sziget’) közötti tengeri átjáró alkotja. A következő leghosszabb oldal a már említett Ilhéu de Fora és a Porto Santóhoz tartozó Ilhéu de Baixo (’alsó sziget’), más néven Ilhéu da Cal közötti átjáró, a Travessa. A leghosszabb oldal az utóbbi sziklaszigettől a Kopár-szigetekhez tartozó Prego do Marig, más néven Ilhéu Chãóig húzódó átjáró. A három átjáró rendre 11, 27 és 32 mérföld hosszú; ekkora távolság választja el egymástól Madeirát, Porto Santót és a Kopár-szigeteket.
A szigetcsoport szélső pontjaiként általában a következőket jelölik meg: északon a Rocha do Nordeste vagy az Ilhéu de Fora (Porto Santo), délen a Ponta da Agulha (’tű-fok’) vagy Ponta do Sul, a Kopár-szigetekhez tartozó Bugio (’majom’) déli csücskén; keleten az Ilhéu de Cima vagy Ilhéu dos Dragoeiros (Porto Santo), nyugaton pedig a Ponta do Pargo (’tengerikeszeg-fok’, Madeira).
A Madeira-szigetcsoportot az Atlanti-óceán veszi körül. Vidal kapitány szerint az északi szélesség 32° 22' 20" és 33° 7' 50", valamint a greenwichi nyugati hosszúság 16° 16' 30" és 17° 16' 38" közötti területen fekszik.
A legújabb számítások szerint az egész szigetcsoport területe 560 négyzetkilométer, bár voltak, akik ezt az értéket több mint ezer négyzetkilométerre tették.
Az ötven egyházközségben szétszórtan élő lakossága az 1930-as népszámlálás szerint 211 000 fő. A Madeira-szigetcsoport és a Selvagens-szigetek (’vad szigetek’) kis csoportja alkotja a Funchali Közigazgatási Kerületet, amelynek székhelye az azonos nevű város. Lásd még a Madeira, Porto Santo, Desertas, Selvagens és Funchal címszavakat.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 01Hely
Említett helyek · 23
1 Külföldön
- Azori-szigetek
Portugal. Madeirától északnyugatra fekvő szigetcsoport.
Az Azori-szigetek atlanti szigetcsoport, amelynek több növényfaja Madeirán is megtalálható. Az Elucidário feljegyzi, hogy madeirai családok, köztük a Bettencourt család tagjai telepedtek le ott; említi az azori borok madeirai behozatalának 1801-es tilalmát és az azori dohány importját. Azt is megjegyzi, hogy az Azori-szigetekről földműveseket hoztak Madeirára a kukoricatermesztési módszerek oktatására.
- Bugio
Santa Cruz · Desertas. A Desertas-szigetek legdélibb tagja.
Bugio a három Desertas-sziget legdélebbi tagja: magas (411 m), víz nélküli és lakatlan, jó legelőkkel és a ritka Chrysanthemum haematomma növénnyel. Az Elucidário megemlíti Porto da Alagoát, Ponta da Agulhát, a sziget csúcsán található szubfosszilis csigamaradványokat és a 19. századi magántulajdonosait.
- Cantin-fok
Morocco. A marokkói part legközelebbi pontja, mintegy 350 mérföldre.
A Cantin-fok az afrikai partvidék Madeirához legközelebbi pontja Marokkóban, nagyjából Madeirával azonos szélességi fokon. Az Elucidário szerint Madeirától és Funchaltól mintegy 350 mérföldre fekszik.
- Funchal
A közigazgatási kerület székhelye; levéltárait nagyra értékelik.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Ilhéu Chão
Santa Cruz · Desertas. A Desertas-szigetek legészakibb tagja.
Az Ilhéu Chão a három lakatlan Desertas-sziget közül a legkisebb, a leglaposabb és a legészakibb. Magassága 93 m; a porto de Santa Maria nevű kikötőhelye Funchaltól 19 mérföldre van. Ez az egyetlen ismert élőhelye az endemikus Lolium lowei fűfajnak, és egykor Funchal kapitányainak tulajdonában állt.
- Ilhéu de Baixo
Porto Santo. Porto Santo mellett fekvő kis sziget, amely a csatornák szélességének mérésénél végpontként szolgál.
Az Ilhéu de Baixo, más néven Ilhéu da Cal, Porto Santo déli csúcsánál fekvő kis sziget. Calhetától keskeny tengerszoros választja el, és Porto Santo öblének nyugati határát jelöli. Évszázadokon át innen származott a madeirai építkezésekhez használt mész égetéséhez szükséges összes mészkő. Az Elucidário megemlíti miocén kori ősmaradványokat tartalmazó mészkövét, fosszilis csigáit, barlangjait és nyulait, egy ott 1790-ben elveszett borszállító hajót, valamint azt, hogy távolságmérésekhez a Travessa Porto Santo-i végpontjaként használták.
- Ilhéu de Cima
Porto Santo. A szigetcsoport legkeletibb pontja.
Az Ilhéu de Cima, más néven Ilhéu dos Dragoeiros vagy Ilhéu do Farol, Porto Santótól kelet-délkeletre fekvő kis sziget. A szigetcsoport legkeletibb pontja, és Porto Santo öblének keleti határát jelöli. 1900-ban 118 m-rel a tengerszint felett világítótornyot létesítettek rajta, a személyzet számára épített rakparttal. Találtak ott élő Helix Lowei példányt, a közelében mélytengeri kagylók fordulnak elő, 1903-ban pedig tonhalcsapdák telepítésére ajánlották.
- Ilhéu de Fora
Machico. Madeira keleti végénél fekvő kis sziget, a mért csatornák kiindulópontja.
Az Ilhéu de Fora, más néven Ilhéu do Farol, a Ponta de São Lourenço előtti legkülső kis sziget és Madeira legkeletibb pontja; magassága 107 m. 1870 szeptembere óta világítótorony áll rajta. Funchallal kapcsolatban álló távíróállomása és a világítótorony személyzetét kiszolgáló rakpartja is van. A Travessa do Porto Santo madeirai végét jelöli, és a szigetvilágban mért csatornák kiindulópontja.
- Ilhéu de Fora
Porto Santo. A szigetcsoport legészakibb pontja.
Porto Santo partjainál fekvő kis sziget, más néven Rocha do Nordeste. A Madeira-szigetcsoport legészakibb pontja.
- Kanári-szigetek
Spain. Madeirától délre fekvő szigetcsoport.
A Kanári-szigetek Madeira szomszédos szigetcsoportja; felfedezéséről eltérő beszámolók maradtak fenn. A hagyomány szerint Béthencourt-házból származó királyuk madeirai birtokokért cserébe eladta őket Tengerész Henriknek. Az Elucidário a két szigetcsoport közötti számos kapcsolatot említ, köztük tudományos látogatásokat, az Orfeão Madeirense 1922. májusi turnéját és negyven jezsuita lemészárlását a szigetek vizein.
- Kopár-szigetek
Santa Cruz · Desertas. A háromszög egyik csúcsát alkotó szigetcsoport.
Madeira közelében fekvő szigetcsoport, amely a legutóbbi vulkánkitörések idején már különvált tőle, de endemikus fajokon osztozik vele. Ez volt a zuzmógyűjtés fő területe, és Thomas Vernon Wollaston 89 bogárfajt talált itt. A szigeteket tudományos expedíciók is vizsgálták, köztük az Endurance kutatói 1914-ben.
- Machico
Állítólag értékes történelmi dokumentumokat őriznek a levéltárai.
A machicói egyházközségben szállt partra a két felfedező, Zargo és Tristão Vaz, és itt volt a machicói kapitányság székhelye; az egyházközséget 1450 körül alapították. Az Elucidário bemutatja papjait és javadalmaikat, kápolnáit, történelmi eseményeit, ásványvízforrásait, településrészeit, népességét és neves szülötteit.
Személyek
Említett személyek · 02- Álvaro Rodrigues de Azevedo1825–1898
A Saudades da Terra tudós jegyzetekkel ellátó szerzője, akit itt a szigetcsoport jelentőségéről idéznek.
-
Kapitány, akinek felmérésére a szigetcsoport földrajzi szélességi és hosszúsági határainak megadásakor hivatkoznak.