Mágneses deklináció

A mágneses meridián és a csillagászati meridián által bezárt szög. Funchalban ez a szög 1768-ban 15° 30′ nyugati volt (dr. Heberden); 1829-ben 21° 32′ nyugati (Penny Cyclop.); 1835-ben 21° nyugati (Wyld); 1843-ban 21° nyugati (Vidal); 1851-ben 20° 57 1/2′ nyugati (A. P. de Azevedo); 1861-ben 20° 56′ nyugati (Friesach); 1885-ben 19° 55′ nyugati (az Admiralitás térképe); 1892-ben pedig 19° nyugati (ugyanott). A Challenger tisztjei szerint a deklináció 1872. február 4-én 18° 25′ nyugati, 1873. július 17-én pedig 20° 33′ nyugati volt. Francisco Afonso de Chaves ezredes 1903. június 22-én és 1906. június 4-én szintén végzett mágneses megfigyeléseket Funchalban. Az első évben 20° 31′ 30″, a másodikban 20° 36′ 55″ nyugati deklinációt állapított meg.

A néhai António Pedro de Azevedo tábornok Porto Santóról készített térképe szerint a mágneses eltérés 1842. november 14-én 24° 38′ 12″ volt a szigeten.

Bory, aki 1755-ben járt Madeirán, és útjáról az Histoire et Mémoires de L’Académie Royale des Sciences pour l’an 1772 című kiadványban számolt be, ezt írja: „A mágneses tű eltérését, amelyet helyzetünk és a meridiánvonal hiánya miatt a szárazföldön nem tudtunk meghatározni, a Cometa fedélzetén sokszor megfigyelték; 10° 35′ nyugati és 11° 55″ között változott, ami 11° 3/4 átlagot ad.”