Utcanevek

1890. június 19-én a tanács dr. José Joaquim de Freitas városi tanácsos (vereador) javaslatára úgy határozott, hogy az ezután megnyíló utcákat Madeira több jeles szülöttéről nevezi el. Ezt az igen észszerű határozatot azonban ritkán tartották be. Elég végigsétálni a városon, és elolvasni, milyen neveket adtak – vagy milyen nevekre kereszteltek át – az utóbbi időkben különböző közterületeket.

Úgy véljük, ahhoz, hogy egy elhunyt polgár neve egy utcasarkon szerepeljen, nem elegendő, hogy a tanácsosok rokonszenvvel emlékezzenek rá. Életében hazájának vagy szülőföldjének is szolgálatot kellett tennie; enélkül a tiszteletadás mind a kitüntetett, mind a tiszteletadók számára nevetségessé válik.

Dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo, a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) tudós jegyzetírója, aki történeti munkáival oly méltóvá vált a madeiraiak hálájára, a város egyetlen utcájának nevében sem szerepel. Pedig a városi tanács (Câmara Municipal) 1898. január 27-i ülésén a testület elnöke kijelentette, hogy tanácskozni kíván kollégáival arról, miként tisztelegjen az önkormányzat e tudós tanár előtt. Madeira számos más jeles szülöttéről is megfeledkeztek: Baltasar Diasról, João António Monteiróról, Nicolau Bettencourt Pitáról, Francisco de Paula Medina e Vasconcelosról, Marceliano Ribeiro de Mendonçáról, Francisco de Andrade Justino António de Freitasról, José Ferreira Pestanáról, Jaime Monizról stb., stb. Mindez az igazgatási testületek tudatlanságának, szellemiségük vagy igazságérzetük hiányának következménye!

Nem volna tanácsos visszavonni mindazt, amit az elmúlt harminc-negyven évben az utcák elnevezése terén kritikára vagy gúnyra méltó módon tettek: ezzel csak fokoznánk a már ma is fennálló zűrzavart (1921). Úgy véljük azonban, hogy ezentúl minden új utca vagy közút megnyitásakor, illetve felavatásakor feltétlenül követni kellene az 1890. június 19-i tanácsülésen hozott határozatot.

A községi tanácsoknak a legnagyobb körültekintéssel kell élniük azzal a jogukkal, hogy elnevezhetik vagy átkeresztelhetik a város és község (concelho) utcáit és útjait. Ezzel nemcsak azt kerülhetik el, hogy értelmükről és ítélőképességükről kedvezőtlen képet keltsenek, hanem a lakosoknak okozott károkat is. Közülük sokaktól hallottunk keserű panaszt amiatt, hogy a közutak régi neveit önkényesen olyan új nevekre cserélték, amelyek bevezetését vagy megőrzését semmi sem indokolja (1921).