Hinton

Az angol Hinton család több mint 90 éve telepedett le Madeirán. William Hinton, az Oxfordi Egyetem hallgatója, 1838-ban egészségi okokból érkezett a szigetre. Akkoriban Funchalban élt Robert Wallas brit alattvaló, egy gőzmalom tulajdonosa. A malom azon a helyen működött, ahol ma a Torreão (’nagy torony’) cukorgyár áll. William Hinton 1839-ben feleségül vette Mary Wallast, Roberto Wallas és Mary Wallas lányát. Eladta angliai birtokait, és 1841-ben végleg Madeirán telepedett le. Néhány évvel később megalapította a Torreão cukorgyárat. William Hinton egy Wiltshire grófságbeli, Greenhill House-ban található hitbizományos ház (casa vinculada) képviselője volt (esquire). 1817-ben született Nápolyban, és 1904. június 15-én halt meg Funchalban. Ő volt Harry Hintonnak, a Torreão cukorgyár jelenlegi tulajdonosának az apja.

A Camacha egyházközségről (freguesia) szóló szócikkben, az I. kötet 196. oldalán már ismertettük a jelentős kosárfonó ipar eredetét. Itt hozzá kell tennünk, hogy létrejötte elsősorban William Hintonnak köszönhető: rávett egy ügyes camachai munkást, hogy madeirai fűzvesszőből készítsen egy bútordarabot. Mintául egy angol gyártmányú katedra szolgált, amelyet ez a brit alattvaló és tevékeny iparos hozott magával Angliából.

Most alkalom nyílik arra, hogy röviden bemutassuk e jeles család jelenlegi képviselőjét. A család neve szorosan összefonódott Madeirával: jelentősen fejlesztette a cukoripart, nagylelkű jótékonysági tetteket hajtott végre nálunk, és különös gonddal támogatta a szigeten működő valamennyi segítő intézményt. E célból részleteket közlünk egy funchali napilap cikkéből, amely akkor jelent meg, amikor a portugál kormány Henrique Hintont a vidékért végzett szolgálatai méltó elismeréseként kitüntette.

“

„Ma különösen örömteli hírt adhatunk olvasóinknak: szeretett barátunkat, Henrique Hinton urat a Mezőgazdasági és Ipari Érdemrend főtiszti fokozatára terjesztették fel. Kiváló érdemeiért már korábban a régi Krisztus-rend (Ordem de Cristo) komturja lett.

Ritkán éreztünk akkora örömöt, mint ma, amikor ilyen hírt adhatunk közre. Nem kell ugyanis lelkiismeretünket és szellemünket megerőltetve érdemeket keresnünk – olykor képzeletbelieket –, hogy kedvező színben tüntessük fel a javasolt kitüntetést. Ezek az érdemek nyilvánvalók számunkra és mindazok számára, akik ismerik Madeira mezőgazdaságát és iparát. Családja nagyra becsült hagyományait folytatja: amint az Elucidário Madeirense írja, a család éppen egy évszázada, a folyó évben telepedett le ezen a szigeten. E hagyományt állandó, hozzáértő és tisztességes munkával gazdagítja, nagy ipari vállalkozása fejlesztésén és tökéletesítésén dolgozva. A Torreão cukorgyárának jelenlegi vezetője és lelke most a portugál kormánytól olyan új kitüntetést kap, amely a legvilágosabb és legteljesebb igazságosság kifejezése. A sokféle viszontagsággal küzdő madeirai mezőgazdaságot évek óta elsősorban a William Hinton & Sons cég gyára tartja életben azzal a szereppel, amelyet gazdaságunkban betölt.

A cég neve angol, élén pedig Harry Hinton úr áll, ez a nemes, férfias úriember. Ezen a szigeten született, itt házasodott meg, és itt él. Szülőföldje iránti szeretete és ragaszkodása szüntelenül, sokféleképpen megmutatkozik: a segítő munkától – amelynek nagy része rejtve marad – a Madeirával foglalkozó régi és új, hazai és külföldi kiadványok iránti könyvészeti és művészeti érdeklődéséig. Bármilyen fontos is ez érzéseink és hálánk szempontjából, most nem ezt kell különösen hangsúlyoznunk, amikor a kereskedelmi és ipari miniszter úr által Harry Hinton úrnak javasolt magas kitüntetésről beszélünk.

Mostani témánk az itt végzett ipari tevékenysége. A cukornádtermesztés fellendítésével és fejlesztésével jelentősen növelte a madeirai földek értékét, a gazdáknak pedig biztos jövedelmet nyújtott terményükért – erre sem akkor, sem most nem volt példa egyetlen más növény esetében sem. Emellett fenn tudta tartani az állattenyésztést és a tejtermelést, amelyből az egyik legelismertebb, ha nem a legkedveltebb portugál vajmárka készül. Mindezzel párhuzamosan a világ egyik legjobb cukrát és értékes borainkhoz való alkoholt állít elő. Gyártásuk olyan ritka tökéletességgel folyik, hogy a termékek mindig a legelőkelőbb minősítéseket kapták azokon a versenyeken, amelyeken indultak.

A maga nemében Hinton úr a világ legtökéletesebb gyárát birtokolja és szereli fel: ezt állítják a szakértők. A gyár nyersanyagának előállításához pedig olyan mezőgazdasági termelést tud fejleszteni, amely Madeira gazdagságának legjobb forrása.

Hozzátehetjük azt is, hogy a madeirai banán nagyüzemi termesztése – mint mindannyian tudjuk – sokat köszönhet ennek a jótékony iparosnak a kezdeményezéséért és erőfeszítéseiért. Ebből a szempontból is kiváló és hozzáértő gazda.

Ezért a javasolt kitüntetés, a Mezőgazdasági és Ipari Érdemrend főtiszti fokozata teljes joggal és igazságosan illeti meg. Az angol mondást erre az esetre alkalmazva joggal mondhatjuk, hogy Hinton úr ebben a kitüntetési fokozatban valóban »the right man in the right place« (a megfelelő ember a megfelelő helyen).