Hinton (ügy) 1A cukoripari rendszer eredete és hatásai
Hinton (ügy)
Eredeti cím: Hinton (Questão)
A „Hinton-ügy” a cukor- és alkoholmonopólium körüli, hosszan tartó politikai és jogi vita volt. A monopóliumot a lisszaboni kormány a Torreão gyár iparosának, Henrique Hintonnak adta; cserébe köteles volt a déli parton termesztett cukornádat törvényben rögzített áron megvásárolni. A szócikk áttekinti a cukoripari rendszerre vonatkozó, 1895 és 1920 között egymást követő törvényeket, és felsorolja az ügyről írt röpiratokat.
1A cukoripari rendszer eredete és hatásai
Az úgynevezett Hinton-ügyet sokszor tárgyalták a sajtóban, a parlamentben, a közigazgatási testületekben, diplomáciai körökben, minisztertanácsi üléseken, sőt népgyűléseken is. Az ügy abból a kiváltságból eredt, amelyet az anyaország kormányai a Torreão (’nagy torony’) gyár tulajdonosának, Henrique Hintonnak adtak a cukor és az alkohol kizárólagos előállítására. Cserébe meghatározott feltételeket kellett teljesítenie; ezek közül a legfontosabb az volt, hogy törvényben előre rögzített áron köteles megvásárolni a sziget déli partján termesztett cukornádat. Ezt a rendszert több törvény és rendelet hozta létre. Alapvető rendelkezéseik csaknem azonosak voltak, bár egyes, másodlagos jelentőségű pontokban eltértek egymástól.
A Madeirán közel negyed évszázadon át érvényben lévő cukorrendszer (regímen sacarino, a cukor- és szeszgyártást szabályozó jogrend) jelentősen hozzájárult a szigetcsoport gyarapodásához. A cukornád tartósan kedvező ára arra ösztönözte a gazdákat, hogy nagy területen termesszék. Ennek nyomán a mezőgazdasági ingatlanok értéke számottevően emelkedett, ami igen kedvezően hatott a kerület (distrito) gazdasági életére.
2Jogszabályok és röpiratok
A cukorrendszer első időszaka az 1895. december 30-i rendelettel kezdődött, amely bevezette a cukor- és szeszgyárak önkéntes nyilvántartásba vételét (matrícula facultativa). Az 1903. szeptember 24-i rendelet és annak 1904. december 24-i végrehajtási szabályzata több módosítást vezetett be az 1895-ös rendszerbe. Az 1904. november 24-i törvény megerősítette a hatályos rendszer rendelkezéseit, egy részüket pedig módosította. Kevesebb mint négy évvel később a parlament az 1908. szeptember 9-i törvénnyel új cukorrendszert vezetett be. Ezt az 1911. március 11-i rendelet váltotta fel, majd az 1919. április 12-i és május 2-i rendeletek véget vetettek a cukormonopóliumnak. Az utóbbi rendelet tartalmaz bizonyos rendelkezéseket, amelyeket általában a cukornádtermesztők érdekeire nézve károsnak tartanak, az 1920. április 12-i, jelenleg hatályos rendelet azonban nem helyezte őket hatályon kívül.
A Hinton-kérdésről a sajtóban megjelent cikkek, az önálló röpiratok, a kormányhoz intézett beadványok és panaszok, valamint a parlamentben elhangzott beszédek több kötetet is megtöltenének. Ezenkívül a következő füzetek megjelenéséről tudunk:
- O alcool do continente na Madeira, Lisszabon, 1908, 10 o.
- A questão saccharina da Madeira, Lisszabon, 1910, 50 o. (dr. Quirino de Jesus)
- Bases para a solução da questão saccharina e meios de combater o alcoolismo na Madeira, Henrique A. Vieira de Castro műve, Funchal, 1911, 12 o.
- A nova questão Hinton, Lisszabon, 1915, 65 o. (dr. Quirino de Jesus)
- A Nova Questão Hinton, Lisszabon, 1915, 137 o.
- A nova questão Hinton, Lisszabon, 1915, 103 o. (João Soares Branco)
- O problema sacarino da Madeira, Pestana Júnior műve, Funchal, 51 o.
- Os Direitos de W.m Hinton & Son por Quirino de Jesus e a Questão Sacarina, Julio do Amaral műve, 1918, 22 o.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 07-
Egy rendelettel kezdetét vette a cukorvédővámos rendszer: bevezette a cukor- és szeszgyárak választható nyilvántartásba vételét, és a nyilvántartott gyárak számára 30 kilogrammonként 40–45 centavós minimális nádárat állapított meg.
-
Egy rendelet módosította az 1895-ös cukorrendszert: emelte a nádcukor minimális árát, a külföldi melasz vámját pedig kilogrammonként 6 réisre csökkentette.
-
Egy törvény megerősítette és módosította Madeira cukorrendszerét, és cukor- és szeszmonopóliumot hozott létre a Hinton & Sons és José Júlio de Lemos javára.
-
Kiadták az 1903-as cukorrendelet végrehajtási szabályzatát.
-
A parlament új cukorrendtartást léptetett életbe Madeirán, amely a cukormonopóliumot lényegében érintetlenül hagyta.
-
A Hinton-ügy után egy rendelet váltotta fel az 1908-as cukortörvényt: új, 1918-ig érvényes cukor- és alkoholrendszert vezetett be, szabályozta a pálinkát és a lepárlókat, és létrehozta a madeirai Mezőgazdasági Tanácsot (Junta Agrícola da Madeira) és az Estação Agráriát.
-
Rendeletek – köztük a május 2-i 5492. számú rendelet – megszüntették a cukormonopóliumot, és 1920. január 1-jétől szabaddá tették a cukorgyártást.
-
A cukorkérdésről szóló rendelet hatályban hagyta a nádtermesztőkre károsnak tartott rendelkezéseket; az Elucidário megírásakor is érvényben volt.
Hely
Említett helyek · 04
Külföldön
- Déli part
Az a térség, amelynek cukornádját Hintonnak kötelező volt megvásárolnia.
Az a vidék, amelynek cukornádját Hintonnak kötelező volt megvásárolnia.
- Fábrica do Torreão
Funchal. Hinton monopóliummal rendelkező cukor- és szeszgyára.
A Fábrica do Torreão cukor- és alkoholgyár Funchal Santa Luzia egyházközségében, a híd közelében. William Hinton alapította, és a sziget legfontosabb ipari létesítményeként írták le. Monopóliummal rendelkezett, és az 1930-as évek szabályozási rendszerében az egyetlen cukorgyár volt; 1917-ben egy fel nem robbant gránát csapódott be a közelében.
- Funchal
Több röpirat megjelenési helye.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lisszabon
Portugal. Több röpirat megjelenési helye.
Portugália fővárosa, a Relação bíróság és a Misericórdia székhelye; ez utóbbi kiváltságait és szabályzatát Funchalra is kiterjesztették. Henrique Franco de Sousa az itteni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, Luiz José Baiardo pedig 1821-ben költözött ide.
Személyek
Említett személyek · 06-
Iparos, a Fábrica do Torreão tulajdonosa; neki ítélték oda a cukor- és alkoholmonopóliumot, amelyből a Hinton-ügy kialakult.
- Henrique Augusto Vieira de Castroszül. 1869
Egy 1911-ben Funchalban megjelent röpirat szerzője, amely a cukoripari kérdés megoldásáról és a madeirai alkoholizmus elleni küzdelemről szólt.
- João Soares Brancomegh. 1927
Az 1915-ben megjelent A nova questão Hinton című röpirat szerzője.
- José Júlio do Amaral1801–1876
Az 1918-ban Quirino de Jesus röpiratával együtt megjelent A Questão Sacarina szerzője.
- Manuel Gregório Pestana Júniorszül. 1886
A Funchalban megjelent O problema sacarino da Madeira című röpirat szerzője.
- Quirino Avelino de Jesus1865–1935
Több röpirat szerzője a madeirai cukorkérdésről (1910, 1915, 1918).