Surprise

Francia ágyúnaszád volt, amelyet 1916. december 3-án egy német tengeralattjáró torpedózott meg Funchal kikötőjében. Legénységéből 33-an, a portugálok közül 7-en haltak meg, amint arról e mű I. kötetének 159. oldalán beszámoltunk. Amikor Mangin tábornokról írtunk, már említettük, hogy az Angústias (’gyötrelmek’) temetőben nyugvó francia tengerészek földi maradványait 1921. november 28-án átszállították a Jules Michelet cirkáló fedélzetére. Most hozzá kell tennünk, hogy ebből az alkalomból nagyszabású menet kísérte a maradványokat Pontinháig (’kis fok’).

A mintegy egy kilométer hosszú menetet a Köztársasági Gárda (Guarda Republicana) lovas egysége nyitotta meg. Utána az iskolák és kollégiumok gyermekei következtek tanárnőikkel, majd az elemi iskolai tanítók, a funchali diákság a körmeneti zászlajával, a Banda Republicana Artístico Madeirense, a gimnázium (liceu) tanárai, a cserkészek, a gépkocsivezetők, a sportegyesületek, a Banda dos Artistas Funchalenses, a tűzoltók, különféle egyesületek, a Vöröskereszt (Cruz Vermelha), a funchali életmentő szolgálat személyzete, a polgári rendőrség és a pénzügyőrség (Guarda Fiscal), a kikötőkapitányság (Capitania do Porto) személyzete, a vámház alacsonyabb beosztású alkalmazottai, a hadsereg altisztjei, a Grémio 5 de Outubro, a távíró angol alkalmazottai, a Kereskedelmi Egyesület, a sajtó képviselői, a vámház alkalmazottai, a kerület főtanácsa (Junta Geral), a papság, az Irgalmas Nővérek, az orvosok, a bírói kar és a városi tanács (Câmara Municipal). Őket a francia Cassiopée cirkáló tengerészeiből álló egység, a nagy háborúban harcolt több angol tiszt, a helyőrség tisztikara, három, koszorúkat szállító és francia tengerészek által kísért katonai szállítókocsi, majd két, az urnákat szállító és francia altisztek által kísért katonai szállítókocsi követte. Ezután a kikötőben horgonyzó hajók francia tisztikara, Mangin tábornok, a polgári kormányzó (governador civil), a főtitkár és a katonai kormányzó, a megyés főpásztor, Pugliesi-Conti tengernagy, a konzuli testület, a Jules Michelet cirkáló zenekara, ugyanazon hajó tengerészegysége, a 27. gyalogezred egysége a zenekarával, végül a Köztársasági Gárda gyalogos szakasza haladt.

Mielőtt a menet elindult, beszédet mondott dr. José Joaquim Teixeira Jardim, a városi tanács elnöke, Franciaország konzulja, João Maria Ferraz katonai parancsnok, Artur Sarmento őrnagy, José Duarte Soares diák, Conti tengernagy és Romano Vital Gomes kikötőkapitány. A beszédek végén a Jules Michelet zenekara előbb a portugál, majd a francia himnuszt játszotta el.

Az Angústias temető kápolnájában (a portugál szövegben: capela) tíz gesztenyefából készült urna őrizte a Surprise tengerészeinek földi maradványait. A kápolnát gyászlepellel vonták be, és páfrányokkal meg más növényekkel díszítették fel. Homlokzatának felső részén a francia lobogó volt látható, alatta pedig a vörös színnel egymásba fonódó R. F. betűk. A falakon két mentőgyűrű függött ezzel a felirattal: Surprise–3–12–916.

Ugyanebben a kápolnában Dom António Manuel Pereira Ribeiro megyés főpásztor misét celebrált. Jelen voltak a kerület (distrito) legfőbb hatóságainak képviselői, Mangin tábornok, Conti tengernagy, a madeirai katonai helyőrség tisztjei, valamint a Jules Michelet és a Cassiopée cirkálók tisztjei és tengerészei. A szertartás alatt az előbbi hajó zenekara Chopin gyászindulóját játszotta. A kápolna ajtajánál francia tengerészek adtak díszőrséget. A temető bejáratánál egy gyalogsági egység állt díszőrséget saját zenekarával, továbbá a Köztársasági Gárda egy egysége.

A francia tengerészek földi maradványait tartalmazó 10 urnát a Jules Michelet egyik csónakjára vitték. Eközben a hajó zenekara és a 27. gyalogezred zenekara is a Marseillaise-t játszotta. Ugyanebbe a csónakba szállt Mangin tábornok, Conti tengernagy és a francia haditengerészet több más tisztje; ekkor a Fortaleza de São Tiago (idősebb Szent Jakab-erőd) díszlövéseket adott le.

Búcsúzáskor Mangin tábornok és Conti tengernagy ismét kifejezte háláját a polgári, egyházi és katonai hatóságoknak azért, hogy részt vettek a Surprise tengerészeinek tiszteletére rendezett megemlékezéseken.

A francia tengerészek földi maradványait tartalmazó urnákat szállító Jules Michelet az említett november 28-án este fél 8-kor indult el Funchal kikötőjéből Brest felé.

1921. december 3-án, öt nappal a francia tengerészek előtti tisztelgés után, az Angústias temetőben ünnepélyesen átvitték a Surprise ágyúnaszád megtorpedózásában életüket vesztett madeiraiak földi maradványait a síremlékbe, amelyet a tehetős bankár, Henrique Vieira de Castro építtetett ott számukra. A maradványokat három urnában, a temető kápolnájában őrizték. A megyés főpásztor ott reggel fél tízkor misét mutatott be, majd elvégezték a szertartás szerinti feloldozást és megáldották a sírt. A kápolnában és a temető sétányán még láthatók voltak a francia tengerészek tiszteletére rendezett ünnepségek díszei.

Beszédet mondott a városi tanács elnöke, dr. Teixeira Jardim, Alberto Artur Sarmento őrnagy és Vital Gomes fregattkapitány. Ezután az urnákat a síremlékhez vitték, és ott helyezték el. Az Artistas zenekara a temetőben elhangzó beszédek mindegyike után eljátszotta a portugál himnuszt. A nemzeti himnusz ismét felhangzott, amikor az urnákat a sírba eresztették: ekkor az Artistas zenekara és a 27. gyalogezred zenekara együtt játszotta. Ebben az ünnepélyes pillanatban egy gyalogos egység és a Köztársasági Gárda egy egysége katonai tiszteletadással búcsúzott.

A középületeken és a konzulátusokon egész nap félárbócon lengtek a zászlók. Sok üzlet félig lehúzta a redőnyét, a szertartások idejére pedig teljesen bezárt. Ugyanígy történt a november 28-i ünnepségek alkalmával is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Madeira méltó módon adózott mind a franciák, mind a portugálok emlékének, akiket 1916. december 3-án reggel Funchal kikötőjében alattomosan megöltek. Lásd: Funchal bombázása, Angústias (temető) és Mangin (tábornok).

T