Mangin (tábornok) 1Érkezés és fogadtatás
Mangin (tábornok)
Eredeti cím: Mangin (General)
Beszámoló a Verdun védelmében részt vevő Charles Mangin francia tábornok 1921. novemberi funchali látogatásáról. A tábornok azért érkezett, hogy részt vegyen a Funchal kikötőjében megtorpedózott Surprise ágyúnaszád tengerészei földi maradványainak Franciaországba szállításán.
1Érkezés és fogadtatás
Carlos Maria Manuel Mangin tábornok, Verdun egyik védője 1921. november 26-án, nem sokkal reggel 9 óra után érkezett Funchalba a Jules Michelet cirkáló fedélzetén. A hajón a polgári kormányzó (governador civil) és a katonai parancsnok üdvözölte. Nem sokkal fél 11 után szállt partra a város bejáratánál lévő rakparton, amelynek elején puszpángból készült, szép diadalív állt. Déli oldalán az „Éljen Franciaország!” felirat volt olvasható; a két végén a nemzeti zászló, középen pedig négy francia és egy portugál zászlóból összeállított zászlódísz kapott helyet.
Ennél a diadalívnél fogadta a tábornokot a polgári kormányzó, a katonai parancsnok, a tanács elnöke, a helyőrség tisztikara és más hivatalos személyek. A Palácio de São Lourenço (Szent Lőrinc-palota) épületébe kísérték, ahol egy ideig időzött. Ezután valamennyien a székesegyházba (Sé Catedral) indultak. Ott ünnepélyes gyászszertartást tartottak a Surprise ágyúnaszád Funchal kikötőhelyén történt megtorpedózásakor meghalt francia tengerészek tiszteletére.
2Tiszteletadás és távozás
A rakpartnál és a São Lourenço-erődből való távozásakor is katonai tiszteletadással fogadta a tábornokot a 27. gyalogezred egyik, kapitány vezette egysége. Mangin tábornok tiszteletére 26-án a polgári kormányzó vacsorát adott a São Lourenço-palotában, 27-én pedig a katonai parancsnok uzsonnát rendezett a Terreiro da Lután (’a küzdelem tere’). A tábornok több kirándulást tett Funchal környékén, és 26-án, közvetlenül a gyászszertartás után felkereste a megyés főpásztort. A Jules Michelet cirkáló fedélzetén 27-én a tábornok díszvacsorát adott, amelyen a hatóságok képviselői és más hivatalos személyek vettek részt.
A tábornok csatlakozott a menethez, amely a Surprise tengerészeinek földi maradványait az Angústias temetőjétől a Cais da Pontinháig (’kis fok’) kísérte. Azért érkezett Funchalba, hogy jelen legyen, amikor a maradványokat átszállítják a Jules Michelet cirkáló fedélzetére. A hajó 28-án este 7 óra 30 perckor indult el Funchal kikötőjéből Franciaország felé.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 01Hely
Említett helyek · 07Külföldön
- Angústias-temető
Funchal. A temető, ahonnan a tengerészek földi maradványait elvitték.
Funchal városi temetője egy 1818-ban létesített kis Misericórdia-temetőből nőtt ki, és 1836–38-ban épült meg. Faragott bazaltkapuzata, ravatalozója és a német bombázás áldozatainak állított 1917-es emlékműve van. Az itt nyugvók között található Carvalhal 2. grófja és Andrade dékán.
- Cais da Pontinha
Funchal. A rakpart, ahol a földi maradványokat hajóra tették.
A funchali Pontinha rakpartja 1876–78-ban épült, és a hullámtörő építése során továbbfejlesztették. Itt szálltak partra nevezetes látogatók, köztük az osztrák császárné; 1921-ben az ismeretlen katona földi maradványai is itt érkeztek meg. Itt ért véget a hajókat ellátó vízvezeték is.
- Franciaország
France. A földi maradványokat szállító cirkáló úti célja.
Franciaországban több madeirai harcolt és halt meg az első világháborúban, köztük Gabriel Rocha de Gouveia és João Paulo da Veiga Pestana. A madeiraiak számára tanulmányok, száműzetés és menedék helye is volt. Innen indult a Saque dos Franceses mögött álló expedíció, és a Robert Machin-legendában ide akartak eljutni a szökevények.
- Funchal
A város, ahol Mangin tábornok partra szállt, és fogadták.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Funchali székesegyház
Funchal. A székesegyház, ahol gyászmisét tartottak a francia tengerészekért.
A funchali székesegyház Funchalban, Sé egyházközségben található. Építését 1493-ban kezdték meg; 1508-ban az egyházközség székhelye, 1514-ben pedig székesegyház lett. Innen indultak a körmenetek, itt tettek fogadalmat São Tiago tiszteletére, és püspököket temettek el benne.
- São Lourenço-palota
Funchal. A palotaerőd, ahol a tábornokot fogadták, és ahol vacsorázott.
A Palácio de São Lourenço, Funchal kormányzóinak palotája és erődje, kézcsókceremóniáknak, fogadásoknak, báloknak és vacsoráknak, valamint az 1861-es kiállításnak adott helyet. Az Elucidário feljegyzése szerint 1699-ben nagy tűzvész pusztított benne, 1850-ben természettudományi múzeum működött ott, 1829-ben pedig katonák próbáltak bejutni az épületbe. Vele szemben állt a Teatro Grande.
- Terreiro da Luta
Funchal. A katonai parancsnok által adott ebéd helyszíne.
Terreiro da Luta festői hely Monte egyházközségében, 850 m magasságban; a legenda szerint itt jelent meg Szűz Mária. 1912-től a Monte-vasút végállomása volt. Étterme is működött, ahol jeles vendégek tiszteletére hivatalos ebédeket rendeztek. Itt áll Zarco bronzszobra és Nossa Senhora da Paz 1927-ben felavatott emlékműve.
Személyek
Említett személyek · 01-
Francia tábornok, Verdun egyik védője, aki 1921 novemberében Funchalba látogatott, hogy részt vegyen a Surprise tengerészei földi maradványainak hazaszállításán.