Ugrás a tartalomhoz
Elucidário Madeirense Kezdőlap
A szőlő lisztharmata 1A betegség megjelenése és Corvo küldetése
Szócikk 2251 Gomba, zuzmó, moha vagy alga Köt. II · o. 626–628 3 perc olvasás

A szőlő lisztharmata

Eredeti cím: Mangra da Vinha

A szócikk a lisztharmatot (Oidium Tuckeri, helyi nevén „mangra”) mutatja be, amely 1852-től pusztította Madeira szőlőültetvényeit, gazdasági válságot, éhínséget és kivándorlást okozva. Ismerteti João de Andrade Corvo agronómusnak a betegség tanulmányozására irányuló küldetését is.

A szőlő lisztharmata

1A betegség megjelenése és Corvo küldetése

1853. július 29-én Funchalba érkezett João de Andrade Corvo agronómus, aki később egyik legkiválóbb írónk és államférfink lett. A központi kormány azzal bízta meg, hogy alaposan tanulmányozza a sziget szőlőültetvényeit megtámadó betegséget, és javaslatot tegyen a bennünket akkor sújtó csapások leghatékonyabb elhárítására.

Szőlőinket az Oidium Tuckeri támadta meg, amelyet a nép mangra (a szőlő lisztharmata, oídium) néven emlegetett. A betegség csak néhány évvel korábban jelent meg Európában; úgy tűnik, először 1845-ben, egy angliai kertben állapították meg a jelenlétét. Gyanították, hogy Madeirán már 1851-ben megjelent, de csak 1852-ben terjedt el, és akkor kezdte meg pusztító rombolását. 1851 februárjában egy francia állampolgár járt Funchalban. A városban eladott növénygyűjteményében több olyan szőlőfajta is volt, amelyeket Franciaországban, a betegség által már megtámadott vidékeken gyűjtött. Egy kiváló agronómus feltételezése szerint ez okozhatta az Oidium Tuckeri megjelenését szigetcsoportunkon.

Hogy érzékeltessük a betegség hevességét és szerencsétlen következményeit, elég annyit mondanunk: 1849-ben, 1850-ben és 1851-ben az átlagos bortermelés ötvenezer hektoliter volt. A mangra általános elterjedésének első évében, 1852-ben viszont nyolcezer hektoliterre esett, 1853-ban háromezerre, 1854-ben pedig mindössze hatszáz hektoliterre. Az 1851-es és az 1854-es termés aránya megközelítőleg 80 az 1-hez.

2Válság, segélyezés és a gomba napjainkban

Az egész kerületben (distrito) súlyos gazdasági válság alakult ki. A sziget helyzete már előtte sem volt kedvező: akkoriban egyedül a szőlőtermesztés hozott számottevő jövedelmet. Cukornádat csak kis területen termesztettek. A banánból, más gyümölcsökből és a zöldségfélékből nem jutott kivitelre. A vaj- és a hímzéskészítés még kezdetleges volt; csak később fejlődött arra a szintre, amelyet ma nálunk elért.

A szőlőbetegséget követő válság az egyik legsúlyosabb volt, amely valaha ezt a szigetcsoportot sújtotta. Egyik következménye a kivándorlás lett, amely néhány évben ijesztő méreteket öltött. Nálunk az éhínség is megvetette a lábát, minden borzalmával együtt.

A sok baj enyhítésére a központi kormány több út építését és javítását rendelte el. Így néhány száz, addig munka nélkül lévő ember jutott munkához. A kerület polgári kormányzója (governador civil) 1852. november 22-i királyi rendelettel (alvará) nagy bizottságot nevezett ki, hogy egyes külföldi országokban adománygyűjtést szervezzen. A bizottság végül harminchét conto értékű segélyt osztott szét, és hat hónapon át naponta mintegy háromszáz embert foglalkoztatott a Funchalt Câmara de Lobos mezővárossal (vila) összekötő úton.

João de Andrade Corvo két hónapot töltött Madeirán. Az itt végzett vizsgálatairól 1854-ben figyelemre méltó tanulmányt jelentetett meg, amelyet a kutatóknak ma is érdemes elolvasniuk.

A mangra ma is jelen van a szigetcsoport szőlőiben, és régóta kénnel védekeznek ellene. A szőlő levelein, fiatal hajtásain és fürtjein először fehér, később szürkés foltokat képez. Ezeket a gomba micéliuma és spórái (konídiumai) hozzák létre. A micélium a szőlő zöld részeinek felszínén él, és apró szívóképleteket bocsát beléjük, amelyek segítségével táplálkozik.

Ebben a szócikkben

Idő

Említett évek · 05
  1. A szőlőlisztharmatot először egy angliai kertben jegyezték fel.

  2. Egy francia látogató szőlőtőkéket árult Funchalban, és talán ő hurcolta be a szőlőgombát.

  3. A szőlőbetegség (lisztharmat, azaz mangra) elterjedt Madeirán, és a szőlőültetvények nagy részét elpusztította, súlyos gazdasági válságot, nyomort és kivándorlást okozva.

  4. A polgári kormányzó bizottságot nevezett ki, hogy külföldön segélyt gyűjtsön a szőlőbetegség okozta válság károsultjai számára.

  5. João de Andrade Corvo Funchalba érkezett, és szeptember közepéig maradt, hogy a szőlőbetegséget tanulmányozza.

  6. A szőlőbetegség miatt a madeirai bortermelés mindössze 600 hektoliterre esett vissza.

  7. Andrade Corvo közzétette jelentését a szőlőbetegségről.

Hely

Említett helyek · 04

Külföldön

Térkép: Madeira (4)
  1. Anglia

    United Kingdom. Az ország, ahol a betegséget 1845-ben, egy kertben először észlelték.

  2. Câmara de Lobos

    Az éhínség idején segélyező munkaként épített, Funchalból induló út célállomása.

  3. Franciaország

    France. Az ország, ahonnan a feltételezések szerint a gombát behurcoló szőlőtövek származtak.

  4. Funchal

    Andrade Corvo ide érkezett meg; 1851-ben itt adott el szőlőtöveket egy francia férfi, amelyek a gombával lehettek fertőzöttek.

Személyek

Említett személyek · 01
  1. Agronómus, később neves író és államférfi. A kormány 1853-ban Madeirára küldte a szőlőbetegség tanulmányozására; 1854-ben jelentést írt róla.

A lapon M

Legutóbb megtekintett

    Az elolvasott oldalak itt jelennek meg.