Járványok 1A legfontosabb járványok és az 1751-es kanyarójárvány
Járványok
Eredeti cím: Epidemias
Áttekintés Madeira történetének legtöbb halálos áldozatot követelő járványairól, részletes beszámolóval az 1751-es kanyarójárványról, valamint az 1815-ös, az 1872–73-as és az 1907-es himlőjárványról; a pestist és a kolerát külön szócikkek tárgyalják.
1A legfontosabb járványok és az 1751-es kanyarójárvány
A Madeirán pusztító járványok közül halálos áldozataik miatt ezek hagyták a legszomorúbb emléket:
Mivel a pestis- és a kolerajárványokkal külön szócikkekben foglalkozunk, itt csak a fent említett kanyaró- és himlőjárványokról írunk. A szigeten más járványok is előfordultak, de ezek kevésbé voltak jelentősek, és az Elucidário Betegségek című szócikkében már szóltunk róluk.
Dr. Julião Fernandes da Silva Carta critica sobre o método curativo dos médicos funchalenses című könyvében értékes adatokat találunk az 1751-ben Madeirán dúló kanyarójárványról. „Mindenütt sírás volt, ahol a szívek érzékenyebbek voltak – írta dr. Fernandes da Silva –; mindenütt rettegés, ahol veszély fenyegetett; és mindenütt gyászos látványt nyújtott, ahogy a holttesteket kegyelettel a sírokhoz vitték.”
Egyes orvosok érvágást és hűsítő gyógyszereket alkalmaztak, és engedték, hogy a kanyarós betegek vizet igyanak. Mások éppen az ellenkező kezelést írták elő. Dr. Fernandes da Silva állítása szerint az előbbi kezelésben részesülő betegek körében alacsonyabb volt a halálozás.
2Himlőjárványok
Az érvágás hívei az orvosok közül csupán dr. Silva és a híres dr. Heberden voltak; utóbbi akkoriban Madeirán élt. Ha az említett szerző állítása pontos, Heberden több mint kétszáz kanyarós beteget gyógyított meg úgy, hogy egyikük sem került életveszélybe. Dr. Silva hozzáteszi: a szigeten bekövetkezett sok haláleset egyetlen oka az volt, hogy egyes orvosok makacsul nem adtak vizet a betegeknek. Az 1815-ös himlőjárványról dr. Heineken azt írja, hogy a Zöld-foki-szigetekről érkező hajó hurcolta be, és körülbelül 2000 ember életét követelte. Népünk akkoriban, sőt még jóval később is alig ismerte az oltás hasznát. Bizonyára elsősorban ezért követelt nálunk ilyen sok áldozatot ez a járvány. (Lásd: Adams és Oltás.)
Az 1872-es és 1873-as járvány 1007 ember életét követelte; az 1815-ös járvány után ez pusztított a legsúlyosabban a szigeten. A betegséget a Maria Pia egyik utasa hurcolta be Madeirára. Az utas 1872 októberében érkezett Lisszabonból, és a polgári kórházba (Hospital Civil) került. A járvány 1873 végéig vagy 1874 elejéig tartott, és különösen Funchal, Santa Cruz, Calheta és Câmara de Lobos községekben pusztított súlyosan. A himlő 1873 után is felbukkant néhányszor Madeirán, de az oltás elterjedésének és a hatóságok néhány helyes intézkedésének köszönhetően többé nem öltött a korábbi járványokhoz hasonló méreteket. 1907-ben sok himlős beteg halt meg Funchalban, de a járvány rövid ideig tartott, és nem érte el az 1815-ös és az 1873-as járvány súlyosságát. Ebben szerepe volt annak, hogy egy idő után a karanténkórházba (lazareto) kerültek azok a betegek, akiket otthonukban nem lehetett elkülöníteni. Ott az orvosok és a hivatásukat jól ismerő, odaadó ápolónők olyan gondozásban és figyelemben részesítették őket, amilyet otthonukban nem kaptak volna meg.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 07-
Funchalt már 1521 előttől pestis sújtotta – a betegeket a városon kívül különítették el –, egészen 1538-as megszűnéséig.
-
Kanyarójárvány jelentős halálozást okozott Madeirán; a járvány idején dr. Thomas Heberden kiváló szolgálatot tett Funchalban.
-
Egy Zöld-foki-szigetekről érkezett hajó által behurcolt himlőjárvány mintegy 2000 ember halálát okozta Madeirán.
-
Az 1. gyalogezred által behurcolt kolerajárvány 1856 júliusától októberéig pusztított Madeirán; a hagyomány szerint mintegy tízezer ember halálát okozta, és sok árvát hagyott maga után. Álvaro Rodrigues de Azevedo, Luiz Albino Gonçalves és mások szolgálatot teljesítettek a járvány idején.
-
A Lisszabonból érkező Maria Pia egyik utasa által Funchalba behurcolt himlő 1873 végéig vagy 1874 elejéig terjedt, és 1007 ember halálát okozta.
-
Funchalban egy rövid himlőjárványt a betegek Gonçalo Aires-i vesztegzárban való elkülönítésével fékeztek meg; az elkülönítő kórházat Miss Mary Jane Wilson vezette.
-
Kolerajárvány tört ki Madeirán, amely mintegy 550 halálos áldozatot követelt; dr. Carlos Françát küldték ki az egészségügyi szolgálatok irányítására, a betegeket a vesztegzárban és a machicói erődben berendezett ideiglenes kórházban ápolták.
Hely
Említett helyek · 09
Külföldön
- Calheta
Az 1872–73-as himlőjárvány által súlyosan érintett község.
Calheta mezőváros és község Nyugat-Madeirán, amelyet 1502. július 1-jén királyi oklevéllel hoztak létre. Később a Funchal kapitányainak adományozott grófság székhelye lett, majd 1835-ben községként szervezték újjá.
- Câmara de Lobos
Az 1872–73-as himlőjárvány által súlyosan érintett község.
Câmara de Lobos Madeira egyik községe, amelynek székhelye történetileg „lugar” volt, nem pedig mezőváros. Az Elucidário idézi Gaspar Frutuoso róla szóló leírását, és ismerteti a község 1835-ös létrehozását, valamint az egyházközségeit érintő későbbi változásokat.
- Funchal
Az 1872–73-as járvány által súlyosan érintett község; itt tört ki az 1907-es járvány is.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lazareto
Funchal. Az elkülönítő kórház, ahol 1907-ben a himlős betegeket ápolták.
Funchal vesztegintézete. Az 1816-os tervek nem valósultak meg, ezért ideiglenes helyszíneket használtak, mielőtt 1866–74 között épületeket emeltek a Ribeira de Gonçalo Aires torkolatánál. Ezeket később járványok idején és politikai foglyok elhelyezésére használták.
- Lisszabon
Portugal. Innen érkezett a Maria Pia fertőzött utasa 1872-ben.
Portugália fővárosa, a Relação bíróság és a Misericórdia székhelye; ez utóbbi kiváltságait és szabályzatát Funchalra is kiterjesztették. Henrique Franco de Sousa az itteni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, Luiz José Baiardo pedig 1821-ben költözött ide.
- Polgári kórház
Funchal. Az a kórház, ahová az 1872-ben a himlőt behurcoló utast felvették.
A polgári kórház Funchalban található. Alexandre Luiz da Cunha ott halt meg, és oda vették fel azt az utast is, aki 1872-ben behurcolta a himlőt.
- Santa Cruz
Az 1872–73-as himlőjárvány által súlyosan érintett község.
Santa Cruz mezőváros és község Madeira keleti részén, amely 1515-ben, a Machico kapitányságán belül kapott mezővárosi rangot. Az Elucidário bemutatja vámházát, Misericórdiáját, Machicóval való vetélkedését és határainak későbbi változásait.
- Zöld-foki-szigetek
Cape Verde. Innen indult az a hajó, amely 1815-ben behurcolta a himlőt.
A Zöld-foki-szigetek szigetcsoport és portugál gyarmat, amely madeiraiak száműzetésének és deportálásának helyszínéül szolgált. Közéjük tartoztak az 1820-as évek liberálisai, a tejtermékekre vonatkozó rendeletek ellen tiltakozók és az 1936-os zavargások résztvevői. Richard Thomas Lowe 1864-ben és 1866-ban járt ott. Egy virágos növényfaja Madeirán is előfordul.
Személyek
Említett személyek · 03- Dr. Julião Fernandes da Silvaszül. 1723
Orvos, aki megírta a „Carta critica sobre o método curativo dos médicos funchalenses” című művet, az 1751-es madeirai kanyarójárvány legfontosabb forrását.
-
1751-ben Madeirán élő neves orvos, aki Fernandes da Silva szerint érvágással több mint kétszáz kanyarós beteget gyógyított meg.
-
Orvos, akinek beszámolója szerint az 1815-ös himlőjárvány a Zöld-foki-szigetekről érkező hajóval jutott Madeirára, és mintegy 2000 ember halálát okozta.