João Diniz-források 1Eredet és korai említések
João Diniz-források
Eredeti cím: Fontes de João Diniz
A funchali São Lourenço-erőd melletti João Diniz-források története. A városlakók és a hajók régóta használták ezt a nyilvános vízforrást, amely 1939 novemberében, a palotában végzett javítási munkálatok során eltűnt.
1Eredet és korai említések
A Fontes de João Diniz (’João Diniz forrásai’) forrásaira vonatkozó legkorábbi utalást a funchali városi tanács (Câmara Municipal do Funchal) levéltárának 3. kötetében nyilvántartott, a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) című műben is közölt dokumentumban találtuk. Címe: Apontamentos & Regimento que se ha de ter nas obras de forteficaçâo que ellRey nosso senhor mâdou fazer na cidade do Funchal. Így szól: „Az erőd forrásainak vizéből annyit, amennyit megfelelőnek ítélnek, vezessenek egy, az erőd előtti téren építendő közkútba, amint azt Őfelsége Pero da Sylva útján elrendelte. A fennmaradó víz számára pedig készítsenek két kifolyót, vagy amennyit megfelelőnek ítélnek, hogy a hajók vizet vehessenek fel; e kifolyókat a kavicsos part mentén helyezzék el.” A dokumentum a francia kalózok 1566-os fosztogatására utal, és úgy véljük, nem sokkal azután keletkezett.
A források máig őrzött João Diniz neve feltehetően első tulajdonosuktól vagy valakitől származik, aki hasznosította őket. Gaspar Frutuoso már 1590-ben ezen a néven említette a forrásokat.
Dr. F. A. Barral méltatja e források vizének jó tulajdonságait, és Noticia sobre o Clima do Funchal című könyvében több oldalt szentel nekik (139–141. o.).
2Építési munkák, a víz megkérdőjelezése és a források eltűnése
A városi tanács 1784. április 7-i ülésén elhatározta, hogy „védművet vagy falat épít, hogy a tenger a téli időszakban ne hordhasson tovább hordalékot a város forrásaiba”. A munkálatok költségét 1 082$500 réisre (réis: régi portugál számolópénz; 1$000 = 1000 réis, 1:000$000 = egy conto = 1 000 000 réis) becsülték. 1841-ben megépült a mai közkút; ekkor tűntek el a São Lourenço-erőd tenger felőli oldalán álló üteg ágyúlőrései.
1896 márciusában Guilherme Teles de Meneses községi adminisztrátor (administrador do concelho, a kormány képviselője) gyanúsnak nyilvánította a João Diniz-források vizét. A lakosság azonban továbbra is ugyanolyan bizalommal hordta onnan a vizet, mint korábban. Ez idő tájt a São Lourenço-palota vízvezetékein is végeztek munkálatokat, hogy megakadályozzák a forrásvíz tisztaságát esetleg veszélyeztető beszivárgást.
A São Lourenço-palotában (’Szent Lőrinc’) végzett nagyszabású javítási munkálatok során, 1939 novemberében eltűntek a jól ismert Fontes de João Diniz.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 06-
Montluc vezette francia hugenotta kalózok Gaspar Caldeira kalauzolásával partra szálltak a Praia Formosán, és kifosztották Funchalt: bevették a São Lourenço-erődöt, meggyalázták a székesegyházat és a Santa Clara-kolostort, amelynek apácái a Curralba menekültek; Gaspar de Braga az ellenállás közben életét vesztette. A támadás, amely Francisco Gonçalves da Câmara kapitánysága idején történt, új parti erődítmények építésére ösztönzött.
-
Gaspar Frutuoso már João Diniz nevével illette a forrásokat.
-
Funchal tanácsa elhatározta, hogy védőgátat épít, hogy a tenger ne iszapolja fel a João Diniz-forrásokat.
-
Megépült a Fontes de João Diniz mai kútja.
-
Guilherme Teles de Meneses, Funchal adminisztrátora gyanúsnak nyilvánította a João Dinis-források vizét, és megtiltotta a lakosságnak, hogy onnan vizet merítsen.
-
A São Lourenço-palota javítási munkálatai során eltűntek a João Diniz-források.
Hely
Említett helyek · 03- Fontes de João Diniz · Tárgy
Funchal
A funchali São Lourenço-erőd melletti források, amelyek hosszú ideig a városlakók és a hajók nyilvános vízvételi helyéül szolgáltak. A palotán végzett javítások során, 1939 novemberében eltűntek.
- Funchal
A város, ahol a források találhatók voltak.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- São Lourenço-erőd
Funchal. Erőd, később palota, amely mellett a források fakadtak; tenger felőli ütegét 1841-ben lebontották.
A funchali São Lourenço-erőd építését a negyedik és az ötödik donatárius kapitány idején egyszerű bástyaként kezdték meg, és Sebestyén király uralkodására fejezték be erődként; főbejárata a Largo da Restauração térre néz. Később palotaként szolgált, és a funchali meteorológiai állomásnak is otthont adott. 1910. október 6-án és 7-én itt vonták fel a köztársasági zászlót. Az Elucidário feljegyzi heraldikai jelképeit, egy 1635-ös feliratot, régi São Lourenço-kápolnáját és a szent szobrának 1911-es pusztulását is.
Személyek
Említett személyek · 05-
Orvos, aki Noticia sobre o Clima do Funchal című művében dicsérte a források vizét.
- Gaspar Frutuoso1522–1591
Krónikás, a Saudades da Terra szerzője, aki már 1590-ben João Diniz nevén említette a forrásokat.
- Guilherme Teles de Menesesszül. 1855
Funchal községének elöljárója, aki 1896 márciusában gyanúsnak minősítette a források vizét.
-
Valószínűleg a róla elnevezett források eredeti tulajdonosa vagy hasznosítója volt.
- Pedro da Silvamegh. 1639
A 16. századi, idézett szabályzat szerint a király az ő közvetítésével rendelte el egy kút létesítését az erőd udvarában.