Az 1919-es tűzvész 1A tűz és terjedése
Az 1919-es tűzvész
Eredeti cím: Incêndio em 1919
Beszámoló az 1919 augusztusában szándékosan gyújtott nagy erdőtűzről, amely a száraz keleti szél hatására nyolc napon át pusztított Madeira jelentős részén, és több mint 2000 conto kárt okozott. Felsorolja az érintett területeket és a tűz megfékezésén dolgozókat, a sziget erdőinek pusztulásáért pedig a gyújtogatók iránti elnéző bánásmódot okolja.
1A tűz és terjedése
A Madeira erdeiben João Gonçalves Zarco életében pusztító tűzvész után kétségtelenül az 1919 augusztusában gyújtogatás miatt kitört tűz érte el a legnagyobb méreteket és okozta a legtöbb kárt. Nyolc napon át folyt az oltás. A tűz augusztus 21-én, Madeira nyugati részén keletkezett, majd gyorsan átterjedt a sziget más vidékeire. Az a rendkívül száraz és forró szél azonban, amelyet a helyiek leste (Afrikából fújó forró, száraz keleti szél) néven ismernek, az említett naptól augusztus 27-ig szokatlan erővel fújt. A tüzes levegőben sokszor meghiúsította azoknak az erőfeszítéseit, akik nagy bátorsággal és odaadással próbálták feltartóztatni a pusztító tűz terjedését. Többször attól tartottak, hogy a lángok elérik a lakott településeket, amelyek közül néhány, mint tudjuk, a sziget középső régiójának közelében fekszik. Ezt szerencsére sikerült elkerülni, noha a szél jelentősen akadályozta a tűz terjedésének megfékezésére irányuló munkát. A magasabban fekvő vidéken néhány kisebb ingatlant elemésztettek a lángok, sok haszonállat elpusztult, és sok termés megsemmisült. Súlyos személyi sérülés nem történt, bár az oltás során néhányan könnyebben megsérültek. Augusztus 28-án és 29-én eső esett a hegyekben, ami nagyban hozzájárult az előző napokban legszebb erdeink közül sokat elpusztító tüzek teljes eloltásához. A tűz az egész szigeten több mint 2000 conto kárt okozott.
2Az érintett területek és a tűz elleni fellépés
Porto do Moniz községében (concelho) a Ribeira da Janela és Fanal környéki erdők szenvedtek jelentős károkat; São Vicente községében a Paul melletti, a Lombada das Vacas, a Lombo da Palha és a Serra da Ponta Delgada erdei; Sant’Anában az Arco de São Jorge és Faial környéki erdők; Machicóban a Pico da Suna és Lamaceiros erdei; Funchalban a São Roque és Monte erdei; Câmara de Lobosban a Ribeiro Garcia és Fontainhas erdei; Ribeira Bravában a Serra de Água erdei; Calhetában pedig a Lombada Gorda, a Ribeira dos Moinhos, Rabaçal és a Paul da Serra melletti erdők.
Rabaçalban, azon a településrészen (sítio), amelyet a látogatók az onnan feltáruló nagyszerű tájak miatt lelkesen járnak be, a károk nem érintettek mindent. A házakban nem esett kár, mert nagy erőfeszítéssel és odaadással dolgoztak a megmentésükön. Montéban és São Roquéban a tűz valóban félelmetes méreteket öltött: több kilométeres területre terjedt ki, és számos lakóházat fenyegetett pusztulással. A Paul da Serrán (’hegyi mocsár’) fekvő Bica da Canánál (’nádas forrás’) pedig súlyosan károsodtak azok az ültetvények, amelyeket a Mezőgazdasági Tanács (Junta Agrícola) létesíttetett ott.
A szigetet sújtó súlyos helyzetben Simões Soares tábornok, polgári kormányzó (governador civil), Veiga ezredes, katonai parancsnok, Schiappa de Azevedo erdőfelügyelő (regente silvícola), az erdészeti személyzet és a 27. gyalogezred több egysége végzett hasznos munkát. Hatáskörük keretein belül valamennyien kitartóan dolgoztak, és minden rendelkezésükre álló eszközt bevetettek a tüzek körülhatárolására és eloltására. A gyújtogatók felkutatására és bíróság elé állítására azonban már kevés gondot és erélyt fordítottak, pedig így lehetett volna őket kíméletlenül megbüntetni. Erdőink ellenségeivel mindig elnézően bántak; ez a fő oka a hegyek erdőtlenné válásának, valamint annak, hogy a szigetet ismételten pusztították a lezúduló vízáradatok és hordalékárak.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 01-
Egy hosszan tartó leste szél idején, amely Funchal legmagasabb mért árnyékbeli hőmérsékletét (38,4°) hozta, szándékosan – állítólag feldühödött pásztorok által – gyújtott tüzek pusztították el Madeira erdeinek nagy részét, köztük a montei és São Roque-i fenyveseket, amíg az eső el nem oltotta őket; a kár meghaladta a 2000 contót.
Hely
Említett helyek · 27- Arco de São Jorge
Santana. Erdői károsodtak.
Santana község északi parti egyházközsége, amely 1676-ban vált külön São Jorgétól, és amely fölé a Pico do Arco de São Jorge (837 m) emelkedik. 1862-ben még nem volt temetője, 1927-ben pedig a funchali bírósági kerület helyi bírói körzete lett. Boaventurával az Entrosa meredélyén átvezető ösvény köti össze; erdeit az 1919-es tűzvész károsította.
- Bica da Cana
Ponta do Sol. A Mezőgazdasági Tanács ültetvényei súlyosan károsodtak.
Hegyvidéki hely a Paul da Serra fennsíkon, a Paul da Serrát Currallal összekötő hegygerincen. Madeira Mezőgazdasági Tanácsa 1914 körül mezőgazdasági kísérleti állomást létesített itt. A kísérletek a zord éghajlat miatt nagyrészt kudarcot vallottak, az ültetvényeket pedig 1919-ben súlyosan megrongálta egy tűzvész. Az 1621 m magasan fekvő hely csapadékmérő állomásként és csillagászati megfigyelőállomásként is szolgált.
- Calheta
A tűz által érintett község.
Calheta mezőváros és község Nyugat-Madeirán, amelyet 1502. július 1-jén királyi oklevéllel hoztak létre. Később a Funchal kapitányainak adományozott grófság székhelye lett, majd 1835-ben községként szervezték újjá.
- Câmara de Lobos
A tűz által érintett község.
Câmara de Lobos Madeira egyik községe, amelynek székhelye történetileg „lugar” volt, nem pedig mezőváros. Az Elucidário idézi Gaspar Frutuoso róla szóló leírását, és ismerteti a község 1835-ös létrehozását, valamint az egyházközségeit érintő későbbi változásokat.
- Faial
Santana. Erdői károsodtak.
Faial Santana község északi partján fekvő, 1550-ben létrehozott egyházközség, amelynek hegyi forrásai a Levada da Serrát táplálják. Területén található Chícharos és a Diferença-kápolna, hozzá tartozik a Pico Ruivo keleti része, és sajtgyártásáról, valamint oszlopos bazaltjáról is ismert.
- Fanal
Porto Moniz. Erdői károsodtak.
Magaslati hely Seixal és Ribeira da Janela hegyei között. Kettős, kúp nélküli krátere télen tóvá alakul; nagy fái vannak, és szép kilátást nyújt. Itt találhatók a legjobb elvadult sertések, erdeit pedig 1919-ben tűz károsította.
- Fontainhas
Câmara de Lobos. Erdői károsodtak.
Fontainhas festői településrész Quinta Grande egyházközségében; az 1820-ban létrehozott lelkészséghez tartozott, erdeit pedig megrongálta az 1919-es tűzvész. Az Elucidário azonos című szócikke egy másik helyet ír le: egy kis dombot Porto Santón, nem messze Pico do Fachótól.
- Funchal
A tűz által érintett község.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lamaceiros
Machico. Erdői károsodtak.
Lamaceiros festői településrész Santo da Serrában, ahonnan kilátás nyílik az északi egyházközségekre. Itt több levada közös vízvezetéken halad, mielőtt szétválna.
- Lombada das Vacas
São Vicente. Erdői károsodtak.
Lombada das Vacas São Vicente egyik településrésze. A vörös kínafa termesztésének lehetséges helyszíneként javasolták; erdeit az 1919-es tűzvész károsította.
Személyek
Említett személyek · 04-
Erdészeti felügyelő, aki részt vett az 1919-es tűz oltásában.
- Daniel Telo Simões Soaresszül. 1864
Madeira polgári kormányzója, aki 1919-ben segített irányítani a tűzoltást.
- João Gonçalves Zarcomegh. 1467
Felfedező és Funchal első kapitánya; életében zajlott az egyetlen ennél nagyobb erdőtűz.
-
Madeira katonai parancsnoka, akit az 1919-es tűz elleni munkájáért méltattak.