Serra de Água (egyházközség)

A Madeiras című szócikkben (II. kötet, 323. oldal) elmondtuk, hogy az első telepesek által gyújtott nagy tűz után a szigetet gyorsan újra benépesítették a fafajok. Bár a tűzben elvesztette erdeinek eredeti, őshonos gazdagságát, kétségtelen, hogy rövid idő alatt ismét kiterjedt és dús erdő borította. A faanyaggal folytatott kereskedelem és kivitele ennek a buja növényzetnek a bőségéből következett. A sziget számos pontján különféle szerkezeteket és gépeket állítottak fel, főként a bővizű patakok partján, hogy kihasználják azok hajtóerejét. Ezeket a bizonyára igen kezdetleges mechanikus berendezéseket vízifűrészeknek (serra de água) nevezték. Madeirán sok hely mindmáig őrzi ezt a nevet; Boaventura, Faial, Machico, Santana és Seixal egyházközségeiben (freguesia) viszonylag jelentős, lakott településrészek (sítio) is viselik.

A sziget belsejében fekvő Serra de Água egyházközség területén egykor bizonyára hatalmas, gazdag erdők álltak, amint az ma is megállapítható. Bővizű patak szeli át, így viszonylag könnyű lehetett itt vízifűrészt létesíteni. A közeli Ribeira Brava (’vad patak’) kikötőhelye pedig kedvezett a faanyag behajózásának. Volt itt egy ilyen nevű településrész; neve átterjedt a környékre, később pedig az egész egyházközségre. Amikor az egyházközséget létrehozták, a helyet már Serra de Água néven ismerték.

Az egyházközség nagyrészt egy hosszú, mély és szűk völgyben fekszik, amelyet magas, meredek hegyek öveznek. Körülötte emelkedik a Pico da Cruz, a Pico do Cedro, a Pico Grande és több más csúcs; valamennyi óriási termetű, zord és lenyűgöző fenségű.

A Serra de Água-i plébániát az 1676. december 28-i királyi rendelet (alvará régio) hozta létre. Dom Frei Antonio da Silva Teles megyés főpásztor az 1678. február 2-i püspöki rendelkezéssel (provisão) állította fel.

Az új egyházközség székhelye az ott már meglévő kis Segítő Szűz Mária-kápolnában (Nossa Senhora da Ajuda) kapott helyet. Nem tudjuk, mikor épült a kápolna, és ki alapította. 1699 körül jelentősen kibővítették; a Pénzügyi Tanács 1698. május 2-i utasítása elrendelte a megkezdett munkálatok befejezését.

Az 1680. március 5-i királyi rendelet az akkori plébános, Manuel da Silva atya éves járandóságát 12 000 réisben (régi portugál számolópénz; 1$000 = 1000 réis, 1:000$000 = egy conto = 1 000 000 réis), egy pipa (boroshordó és űrmérték, kb. 400–500 liter) borban és egy moio (gabonaűrmérték, 60 alqueire) búzában állapította meg. Ezt a javadalmat (côngrua) az 1749. október 5-i királyi rendelet (alvará) minden emelés nélkül megerősítette.

Serra de Água 1835-től, Ponta do Sol (’Nap-fok’) község létrehozásától fogva ahhoz tartozott. Jelenleg az 1914-ben létrehozott és ugyanazon év augusztus 2-án megalakult Ribeira Brava község része. Főbb településrészei: Achada dos Aparicios, Boqueirão, Caminho do Matias, Eira da Moura, Fajã Redonda, Fajã dos Vinháticos, Lage, Passal, Pedra, Penedo, Pereira, Pinheiro, Poiso, Rocha Alta, Terra Grande és Travessa.

Lakossága 1580 fő (1921).