Madeira és Afonso de Albuquerque

A portugálok keleti uralmának történetében valamelyest jártas olvasók tudják, hogy a nagy Afonso de Albuquerque politikai, gazdasági és vallási okokból merész tervet dolgozott ki Egyiptom megtámadására. Tervének része volt, hogy a Nílus egyes forrásfolyóit eltérítse természetes medrükből, talán egymást követő, fáradságos vízelvezetési munkálatokkal.

Azt azonban már nem mindenki tudja, hogy Afonso de Albuquerque e merész, talán megvalósíthatatlan tervének ezen részéhez a „madeirai sziklavágókra” számított.

Érdemes itt felidéznünk, amit másutt már elmondtunk levadáink (öntözőcsatornáink) építésének hatalmas munkájáról: ezt mindig különösen hangsúlyoznunk kell. A veszélyes és gyötrelmes építkezés során olykor magas, meredek hegyoldalak mentén kellett haladni, függőleges falú szurdokokon átkelni és hegyeket átfúrni. Ez a veszedelmes, titáni munka hosszú éveket, jelentős tőkét, sőt sok emberéletet követelt. Az emberek vérüket adták a földnek, amelyet így termékennyé tettek, a növényeknek pedig azt a nedvet és életerőt, amelytől bőséges termést hoznak.

Portugáliába és Indiába is eljutott a híre annak, milyen szívósan és kitartóan törték fel Madeira első telepesei a szűzföldeket, és különösen annak, milyen nehéz és veszélyes munkával építették meg az öntözésükre szolgáló vízvezetékeket.

Nem csoda, hogy India legkiválóbb kormányzója a „madeirai sziklavágókra” gondolt Egyiptom megtámadására vonatkozó tervének megvalósításakor. Így nevezte a sziget földmunkásait ma már kötetekben kiadott, oly érdekes és tanulságos Cartas című leveleiben.

Mivel e sorok írásakor nem tudjuk szó szerint idézni Afonso de Albuquerque szavait, Pinheiro Chagas „Portugália története” (História de Portugal) című művéből, a III – 322. oldalról közöljük a tárgyra vonatkozó, állításunkat teljes mértékben alátámasztó részleteket.

“

„Egészen bizonyos, noha általában nem tudják, hogy e hamarosan feledésbe merült terv megvalósítása, úgyszólván, kezdetét vette. Maga a kormányzó fia, a Commentarios szerzője állítja, hogy apja többször írt I. Mánuel királynak, kérve őt: küldjön Abesszíniába néhány százat azokból a madeirai parasztokból, akiket akkoriban a legkitartóbb hegyvágó munkásoknak tartottak. A sziget domborzata miatt hozzászoktak a hegyek lebontásához és a völgyek elegyengetéséhez, hogy levadákat építsenek, s így könnyebben öntözhessék cukornádjukat.