Abreu (António de)

Ez a madeirai férfi azok közé a portugálok közé tartozott, akik a keleti hódítások és felfedezések során a leginkább kitűntek. Már korábban, Marokkóban is jelentős tanújelét adta rendkívüli bátorságának és vitézségének. João Fernandes de Andrade fia volt. Apját João Fernandes do Arco néven ismerték, mert sok földet kapott sesmaria (királyi földadomány telepeseknek, megművelési kötelezettséggel) formájában Arco da Calhetában (’calhetai ív’), és ő volt ennek az egyházközségnek (freguesia) az első telepese.

Miután Marokkóban katonáskodott, 1511-ben Indiába ment, és elkísérte Afonso de Albuquerque-t egy Vörös-tengerre vezetett hadjáratra, ahol különösen kitűnt. Ott megsebesült, Albuquerque pedig le akarta váltani a tisztségéből. Erre azt felelte a nagy kapitánynak: ha ereje már nincs is a harchoz, és nyelve sem engedelmeskedik, hogy parancsokat adhasson, az élete még megmaradt, hogy elveszítse; amíg ez meg nem történik, nem hagyja el a helyét.

Pinheiro Chagas szerint António de Abreu részt vett Malakka elfoglalásában, majd a nagy portugál hadvezér azzal bízta meg, hogy derítse fel és kutassa át a Molukki-szigeteket, amelyek mesés gazdagságáról csodákat beszéltek. António de Abreu három hajóval indult útnak: az egyiket maga, a kis hajóraj vezetője irányította, a másodiknak Francisco Serrão, a harmadiknak Diogo Afonso volt a kapitánya. A három, jól felszerelt tüzérségű hajó 120 emberrel a fedélzetén 1515 novemberében futott ki Malakkából. António de Abreu és társai Szumátra partjai mentén haladtak, majd Jáva szigetére átkelve Madeirán, Balin, Sumbawán, Soloron és Új-Guineán át folytatták útjukat. António de Abreu végül Ambon szigetén kötött ki. Francisco Serrão Ternaténél elveszítette hajóját, de legénységével együtt megmenekült, és a helyiek igen jól fogadták. António de Abreu tehát felkereste a Molukki-szigetek főbb szigeteit, majd rendkívül gazdag rakománnyal tért vissza.

Richard Henry Major azonban a portugál hajóutakról írt, Vida do Infante D. Henrique című jelentős munkájában továbbmegy: úgy véli, António de Abreu Ausztrália partjaihoz is eljutott. Valóban létezik egy nagyjából 1530-ból származó térkép, amely Szumátrával szemközt Nagy Jáva néven egy hatalmas területet jelöl. Ebbe több olyan szigetet is belefoglal, amelyről tudjuk, hogy António de Abreu felkereste, például Sumbawát; a jelölt terület pedig olyan földrajzi szélességekig és hosszúságokig nyúlik, amelyek már Ausztráliához tartoznak. Major szerint 1530 előtt António de Abreun kívül senki sem adhatott hírt Óceánia távoli vidékeiről, mert ő járt ott. Major meglehetősen valószínűnek tartja, hogy Abreu az Indiai-óceán és a Déli-tenger elszórt szigeteit, sőt az ausztrál kontinenst is – amelyet, úgy tűnik, megpillanthatott – egyetlen összefüggő területnek vélte.

António de Abreu tehát nemcsak a Molukki-szigeteket fedezhette fel, hanem az első portugál is lehetett, aki Ausztráliában járt. A kontinenst egy évszázaddal később egy másik portugál hajós, Heredia bizonyíthatóan felismerte.

A Molukka-szigetekről visszatérve António de Abreu tengeri kapitányként Malaccában maradt. Jelentősen hozzájárult a portugálok védelméhez, amikor a terület korábbi birtokosai, akiket Afonso de Albuquerque űzött el, megpróbálták visszaszerezni azt.

Nem sokkal később visszatért a királyságba (reino, azaz a portugál szárazföld), majd 1526-ban ismét Indiába indult: Malacca főkapitányává (capitão-mor, a helyi milícia parancsnoka) nevezték ki. Mozambikban kellett áttelelnie, így csak a következő évben érkezett Goába. Ott Lopo Vaz de Sampaio és Pedro de Mascarenhas viszályával találta szemben magát. Az előbbi mellé állt, sőt a karakkján szállított állami pénzből is támogatta. Pártján belül azonban a mérsékeltebbek közé tartozott, és nyomatékosan kérte Lopo Vaz de Sampaiót, hogy vetélytársával folytatott vitájában tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás szabályait. Amikor úgy döntöttek, hogy a kérdésben tizenkét, a két vitázó fél által hat-hat fővel kijelölt nemesember ítélkezzen, António de Abreu a Lopo Vaz által választott bírák egyike lett. Malaccában Dom Estevão da Gama indiai kormányzósága idején is jelentős érdemeket szerzett.

António de Abreu volt az egyetlen madeirai, aki valóban kitűnt tengerészként és felfedezőként, s akinek nevét dicsfény övezi tengeri felfedezéseink történetében. Neve mégis szinte ismeretlen ezen a szigetcsoporton. Sajnálatos, hogy itt semmi sem őrzi Madeira e jeles fiának emlékét. Remélhetjük, hogy egyszer igazságot szolgáltatnak neki, és pótolják az évszázados mulasztást.

Ez a rövid összefoglalója annak, amit több szerző írt António de Abreu harcosról és tengerészről. Beszámolóikat néhány régi madeirai nemesi családtörténet is alátámasztja: ezek szerint a szigeten született, és az „Andrades” és „Abreus” nemesi családhoz tartozott. Az Arquivo Histórico da Madeira (’Madeirai Történeti Archívum’) című jelentős kiadvány I. és IV. kötetében azonban nyomós érvekkel vitatják madeirai születésének bizonyosságát, kétséget ébresztve az olvasóban. Ezt itt csupán azok számára jelezzük, akik alaposabban szeretnének utánajárni az állítás igazságának.