Ugrás a tartalomhoz
Elucidário Madeirense Kezdőlap
Madeira kormányzó testülete 1847-ben 1Maria da Fonte és a madeirai junta
Szócikk 1963 Történelmi esemény Köt. II · o. 389–391 4 perc olvasás

Madeira kormányzó testülete 1847-ben

Eredeti cím: Junta Governativa da Madeira em 1847

Beszámoló az 1847. április 29-én Madeirán, a Maria da Fonte-felkelés és a portói Junta támogatására létrehozott forradalmi kormányzó juntáról, valamint annak 1847 júliusában, brit és francia haditengerészeti nyomásra történt feloszlásáról.

Madeira kormányzó testülete 1847-ben

1Maria da Fonte és a madeirai junta

Az 1846-ban Minho tartományban kitört népfelkelés gyorsan átterjedt az ország más vidékeire, és történelmünkben Maria da Fonte forradalmaként vált ismertté. Miután Porto városában Junta Governativa do Porto néven ideiglenes kormány alakult, több mezővárosban és városban is megszervezték a neki alárendelt testületeket. Ezek a forradalmi mozgalmat támogatták, amely a Cabralok kormányának megdöntésére és a hatalmi körökben élvezett nagy befolyásuk megszüntetésére törekedett. Ezután valóban súlyos polgárháborús időszak következett, amely egyes külföldi hatalmak beavatkozása nélkül akár végeláthatatlanná is válhatott volna.

A forradalom 1847. április 29-én hajnalban Madeirán is visszhangra talált: a helyőrség katonái fellázadtak, és a régi nyilvános sétányon ünnepélyesen csatlakoztak a forradalomhoz és a portói kormányzó testülethez (junta governativa). Aznap reggel öt óra tájban a Hospital de Santa Isabel (Portugáliai Szent Erzsébet Kórház) udvarán összegyűlt a városi tanács (Câmara Municipal), több tisztviselő, néhány tekintélyes személy és sok helybéli; a fegyveres erők néhány méterre tőlük sorakoztak fel. A jelenlévők kihirdették a forradalom elveit, csatlakoztak a portói főtanácshoz, és kinevezték Madeira kormányzó testületét. Ennek elnöke Luis de Ornelas e Vasconcelos, alelnöke Francisco Correia Heredia lett; tagjai Diogo Berenguer, Luis Agostinho de Figueiroa és dr. José Julio Rodrigues, titkára pedig Antonio Correia Heredia volt. Luis de Ornelas e Vasconcelos kezdettől fogva nem vett részt a testület munkájában, így annak feloszlatásáig Francisco Correia Heredia hitbizományos vette át az elnöki tisztséget. A kerület (distrito) polgári kormányzója (governador civil) ekkor az érdemdús José Silvestre Ribeiro tanácsos (conselheiro, a királyi tanács tiszteletbeli címe) volt. Nem csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz: azonnal távozott hivatalából, és előbb a Quinta do Pico de São João, majd a Quinta do Deão birtokra vonult vissza, ahol az ott élő két brit alattvaló vendégszeretete nyújtott számára oltalmat.

2A junta működése és feloszlása

Madeira kormányzó testülete megalakulásának első pillanataitól fogva bámulatos tevékenységet fejtett ki, amely, úgy tűnik, még a Portugália számos településén létrejött hasonló testületek munkáját is felülmúlta. Polgári kormányzóvá nevezte ki Manuel Joaquim da Costa Andrade gimnáziumi (liceu) tanárt. Ő azonban nem sokkal hivatalba lépése után felmentését kérte, így Manuel José Júlio Guerra alezredes lépett a helyére, akit Madeira katonai parancsnokává is kineveztek. Dr. António Ribeiro Pacheco Nunest királyi ügyészhelyettessé, dr. Luís da Costa Pereirát a tanács elnökévé, dr. Juvenal Honório de Ornelast pedig tisztiorvossá (delegado de saúde) nevezték ki. Sok köztisztviselőt elbocsátottak, és olyanokkal helyettesítettek, akik csatlakoztak a forradalmi mozgalomhoz vagy elfogadták a portói főtanács által meghirdetett elveket. A helyőrség néhány tisztje magasabb rangot kapott, több őrmestert pedig hadnaggyá léptettek elő. A madeirai testület kormányzati tevékenysége olykor valóban önkényesen éreztette hatását a közigazgatás számos területén. Ez heves tiltakozást váltott ki a lakosságból, noha a testület rendkívüli felhatalmazással ruházta fel magát. Egy korabeli dokumentum szerint teljesen kiürítette a kerület közpénztárait.

Mivel a polgárháború elhúzódott, Anglia, Spanyolország és Franciaország úgy döntött, beavatkozik országunk, Portugália belügyeibe, hogy véget vessen a mindenütt terjedő anarchiának. Június 23-án megjelent Funchal kikötőjében a brit Thetis hadifregatt. Parancsnoka Madeira kormányzó testületének azonnali feloszlását követelte; a testület 1847. július 14-én eleget tett a követelésnek, és ebből az alkalomból kiáltványt intézett szigetcsoportunk minden lakójához.

Július 21-én kikötőnkben horgonyt vetett a brit Terrible és Recruit hadihajó, valamint a francia Armide fregatt. Parancsnokaik ugyanazon hónap 26-án átadták a kerület kormányzását José Silvestre Ribeiro tanácsosnak. A Palácio de São Lourençóban (Szent Lőrinc-palota) tartott átadásra nagy ünnepélyességgel került sor, és több alkalommal is kifejezték örömüket.

Augusztus 11-én, amikor a forradalmi mozgalom már véget ért, Funchal öblében horgonyt vetett a Porto városából érkező D. Luiz hadi gőzhajó. Fedélzetén a 6. vadászzászlóaljat (caçadores, könnyűgyalogság) szállította José Marques Salgueiral alezredes parancsnoksága alatt.

A témáról lásd Alberto Artur Sarmento alezredes Maria da Fonte na Madeira című füzetét.

Ebben a szócikkben

Idő

Említett évek · 02
  1. A Minhóban kitört a Maria da Fonte népfelkelés, amely forradalmi mozgalmat indított el Portugáliában; Justino António de Freitas csatlakozott ideiglenes kormányához, António Alves da Silva pedig megszakította coimbrai tanulmányait.

  2. A Maria da Fonte-mozgalomhoz kapcsolódva a 11. gyalogezred és a 4. tüzérezred a funchali tanáccsal együtt a portói Junta mellé állt, és létrehozta a madeirai kormányzó juntát (Junta Governativa da Madeira), amelynek titkára António Correia Herédia volt, és amely 1847. július 14-ig kormányzott.

  3. A Thetis brit fregatt Funchalba érkezett, és a junta feloszlatását követelte; a junta július 14-én feloszlatta önmagát, a brit és a francia parancsnokok pedig július 26-án visszahelyezték José Silvestre Ribeirót polgári kormányzói tisztségébe.

  4. A D. Luiz hadihajó Funchalba szállította a 6. vadászzászlóaljat (Caçadores n.º 6).

Hely

Említett helyek · 08

Külföldön

Térkép: Madeira (8)
  1. Funchal

    Itt vetettek horgonyt a külföldi hadihajók, hogy kikényszerítsék a junta feloszlását.

  2. Minho

    Portugal. Tartomány, ahol 1846-ban kitört a Maria da Fonte-felkelés.

  3. Passeio Público

    Funchal. Itt állt a helyőrség a forradalom mellé 1847. április 29-én.

  4. Porto

    Portugal. A forradalmi Junta Governativa do Porto székhelye.

  5. Quinta do Deão

    Funchal. Silvestre Ribeiro kormányzó későbbi menedéke.

  6. Quinta do Pico de São João

    Funchal. Silvestre Ribeiro kormányzó első menedéke.

  7. São Lourenço-palota

    Funchal. Itt adták vissza a kormányzást Silvestre Ribeirónak.

  8. Szent Erzsébet-kórház

    Funchal. Udvarán hirdették ki a junta megalakulását.

Személyek

Említett személyek · 14
  1. Az eseményekről szóló Maria da Fonte na Madeira című röpirat szerzője.

  2. Az 1847-es madeirai kormányzó junta titkára.

  3. Az 1847-es junta a koronaügyész helyettesévé nevezte ki.

  4. Az 1847-es madeirai kormányzó junta tagja.

  5. Az 1847-es madeirai junta alelnöke, majd feloszlásáig megbízott elnöke.

  6. Az 1847-es madeirai kormányzó junta tagja.

  7. Az 1847. augusztus 11-én Funchalba érkezett 6. Caçadores-zászlóalj parancsnoka.

  8. Madeira polgári kormányzója, aki nem volt hajlandó csatlakozni az 1847-es felkeléshez, brit lakosoknál talált menedéket, és 1847. július 26-án visszahelyezték hivatalába.

  9. Az 1847-es junta egészségügyi tisztviselővé nevezte ki.

  10. Az 1847-es madeirai kormányzó junta tagja.

+ 4 további
  1. Az 1847-es junta a városi tanács elnökévé nevezte ki.

  2. 1847 áprilisában a madeirai kormányzó junta elnökévé nevezték ki, de azonnal felhagyott a testület munkájában való részvétellel.

  3. Líceumi tanár, akit az 1847-es junta polgári kormányzóvá nevezett ki, de hamarosan lemondott.

  4. Alezredes, akit az 1847-es junta Madeira katonai parancsnokává, majd polgári kormányzójává nevezett ki.

A lapon J

Legutóbb megtekintett

    Az elolvasott oldalak itt jelennek meg.