Igazságügyi Tanács

Ezt a testületet az 1803. október 26-i királyi rendelet (alvará régio) hozta létre a szigetcsoportban. Tagja a kormányzó és főkapitány, a bírósági kerület (comarca) corregedorja (királyi kerületi bírája), a juiz de fora (a korona által kinevezett, kívülről érkező bíró), valamint a hagyatékok és kápolnai alapítványok bírája vagy felügyelője volt. Nem tudjuk, pontosan meddig terjedt a hatásköre, de valahol azt olvastuk, hogy feladata „a kerületben elkövetett bűncselekmények elbírálása volt, határozatai ellen pedig a lisszaboni Casa da Suplicaçãohoz (a legfelsőbb fellebbviteli bírósághoz) lehetett fellebbezni. A kormányzó és főkapitány számunkra ismeretlen okból 1809-ben arról tájékoztatta az anyaország kormányát, hogy célszerű volna kizárni az Igazságügyi Tanácsból a hagyatékok és kápolnai alapítványok bíráját. 1824-ben a kormányzó a felsőbb hatóságoknál panaszt tett az említett tanács túlkapásai miatt, és javasolta, hogy az 1810. október 15-i királyi rendelet hatályát terjesszék ki erre a szigetcsoportra is. A rendelet az Azori-szigeteken létrehozta a Büntető Igazságügyi Tanácsot. Nem tudjuk, mikor szűnt meg a madeirai tanács, de 1830-ban még működött nálunk.