Macedo (Dom Álvaro da Costa de Sousa) 1Kormányzósága és a polgárháborúk
Macedo (Dom Álvaro da Costa de Sousa)
Eredeti cím: Macedo (D. Álvaro da Costa de Sousa)
Dom Álvaro da Costa de Sousa Macedo volt Madeira utolsó kormányzója és főkapitánya az abszolutista uralom alatt (1830–1834). A polgárháborúk idején pártatlanságáról volt ismert, ugyanakkor ő rendelte el a funchali Teatro Grande lebontását.
1Kormányzósága és a polgárháborúk
Dom Álvaro da Costa de Sousa Macedo volt e szigetcsoport utolsó kormányzója és főkapitánya, egyben az abszolutista kormányzat utolsó itteni képviselője. Hivatalát 1830. április 1-jén foglalta el, Madeirát pedig 1834. július 13-án hagyta el.
Dom Álvaro de Macedo nemhogy a legkisebb ellenállást sem tanúsította az alkotmányos kormányzat kikiáltásával szemben a szigeten, hanem teljes egészében elfogadta az új rendet. Ha kívánta volna, Madeira kormányzója is maradhatott volna: erre maga IV. Péter uralkodó kérte fel közvetlenül.
Bár a tartomány élén maradt polgárháborúink viharos időszakában, amikor a gyűlölet és a mély viszályok két kibékíthetetlen táborra szakították a madeiraiakat, úgy járt el, hogy nem szította tovább a pártok közötti ellentéteket. Amennyire a körülmények engedték, figyelemre méltó pártatlanságot tanúsított, és ezzel kivívta a sziget lakóinak megbecsülését és tiszteletét.
2A Teatro Grande lebontása
Bár becsületesség és igazságérzet vezette, kormányzói tevékenységét pedig a megbékélés szándéka határozta meg, egyszer mégis engedett a pártpolitika zsarnoki követeléseinek. Párthívei és rossz tanácsadói sürgetésére alapjáig lebontatta a Teatro Grande do Funchalt (’funchali Nagyszínház’). Az ország második színháza volt ez, és mintegy hatvan évvel korábban épült.
Erről a színházról később bővebben is szólunk. Azon a téren állt, amelyet a nép ma is Largo da Fortalezának nevez. Befogadóképessége és méretei meghaladták azt, amit egy olyan kis vidéki várostól, mint Funchal, várni lehetett. Egészében véve nagyszabású, fenséges látványt nyújtott, és igen kellemes benyomást tett a látogatókra. Egyes előadások estéjén az alkotmányos eszmék hívei kihasználták a nagyszámú néző jelenlétét: kifejezték liberális érzelmeiket, és az általuk vallott elveket terjesztették. Propagandájuk a színpadról a nézőtérre is átterjedt, noha ez az intézményekkel szembeni szentségtörésnek számított.
A lebontás valódi oka ez volt. A színház egyszerű bezárásával meg lehetett volna menteni a teljes pusztulástól. Dom Álvaro de Macedo azonban arra hivatkozott, hogy az épület egy erőd mellett áll, és akadályozza a város védelmét; emellett rontja a környék és a kormányzók palotájához vezető bejárat látványát. Ezért a radikális megoldást választotta: lebontatta a színházat, és követ kövön nem hagyott.
Dom Álvaro de Macedo megkapta Madeira grófja címet. Néhány évvel azután, hogy elhagyta a szigetet, Franciaországban halt meg. Dom Bernardo da Costa de Sousa Macedo nagybátyja volt; unokaöccse kétszer is betöltötte e kerület (distrito) polgári kormányzójának (governador civil) tisztségét.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 02-
Dom Álvaro da Costa de Sousa Macedo Madeira utolsóként felsorolt kormányzójaként és főkapitányaként hivatalba lépett, ezzel véget ért José Maria Monteiro kormányzósága; Monteiro április végén elhagyta a szigetet.
-
Dom Álvaro da Costa de Sousa Macedo kormányzó Madeiráról Lisszabonba távozott; helyét ideiglenes kormány vette át.
Hely
Említett helyek · 05Külföldön
- Franciaország
France. Az ország, ahol Macedo meghalt.
Franciaországban több madeirai harcolt és halt meg az első világháborúban, köztük Gabriel Rocha de Gouveia és João Paulo da Veiga Pestana. A madeiraiak számára tanulmányok, száműzetés és menedék helye is volt. Innen indult a Saque dos Franceses mögött álló expedíció, és a Robert Machin-legendában ide akartak eljutni a szökevények.
- Funchal
A város, ahol a lebontott színház állt.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Largo da Fortaleza
Funchal. A tér, ahol a Teatro Grande állt.
A Largo da Fortaleza funchali tér Madeirán; itt állt a Teatro Grande. 1821. január 28-án tömegek és katonák gyűltek össze itt, hogy Madeira csatlakozását követeljék az alkotmányos mozgalomhoz.
- São Lourenço-palota
Funchal. A kormányzók palotája, amelynek bejáratát állítólag elcsúfította a színház.
A Palácio de São Lourenço, Funchal kormányzóinak palotája és erődje, kézcsókceremóniáknak, fogadásoknak, báloknak és vacsoráknak, valamint az 1861-es kiállításnak adott helyet. Az Elucidário feljegyzése szerint 1699-ben nagy tűzvész pusztított benne, 1850-ben természettudományi múzeum működött ott, 1829-ben pedig katonák próbáltak bejutni az épületbe. Vele szemben állt a Teatro Grande.
- Teatro Grande do Funchal
Funchal. Színház, amelyet Macedo utasítására bontottak le, mert a liberálisok propaganda céljára használták.
A Teatro Grande funchali színház volt, ahol Oliveira Paixão játszott. Dom Álvaro da Costa de Sousa Macedo utasítására 1832-ben lebontották, mert a liberálisok propagandacélokra használták.
Személyek
Említett személyek · 03-
Madeira utolsó kormányzója és főkapitánya (1830–1834), aki elrendelte a funchali Teatro Grande lebontását.
-
Dom Álvaro unokaöccse, aki kétszer volt a funchali kerület polgári kormányzója.
-
Portugália királya, aki az alkotmányos rendszer kikiáltása után személyesen kérte Macedót, hogy maradjon kormányzó.