Nádvető játék
Eredeti cím: Jogo das Canas
A mór eredetű, lovasok által játszott botjáték népszerű volt Madeirán a donatárius kapitányok idején, különösen az 1555-ös ünnepségeken.
A donatáriusok korában igen népszerű volt Madeirán ez a játék; Simão Gonçalves da Câmara kapitány, Calheta (’kis öböl’) grófja különösen kedvelte. A „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) 202. oldalán azt olvassuk, hogy amikor António Gonçalves da Câmara 1555-ben második felesége, Dona Margarida de Vila-verde királynéi udvarhölgy társaságában visszatért Madeirára, számos ünnepséget rendeztek itt. Ezeken kitűnt Francisco Leomelim, aki olyan ügyesen játszotta a nádvető játékot, „és olyan jól tudott kitérni, hogy nem találták el a náddal, még a lova patáját sem”.
A mór eredetű nádvető játék lényege Pinheiro Chagas szerint az volt, hogy „az efféle gyakorlathoz szoktatott ló sebes vágtája közben könnyedén elhajítottak egy könnyű nádszálat; az ellenfélnek ki kellett térnie előle, miközben a sajátját is elhajította”.
J. Reis Gomes A Filha de Tristão das Damas című kisregényében érdekes beszámoló olvasható a szigeten játszott „nádvető játékról”.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 01Személyek
Említett személyek · 06-
Második feleségével 1555-ben tért vissza Madeirára; hazatérését ünnepségekkel köszöntötték.
-
Ügyes játékos, aki kitűnt az 1555-ös ünnepségek botjátékában.
-
Az A Filha de Tristão das Damas című regény szerzője; művében leírja a madeirai botjátékot.
-
A királyné udvarhölgye és António Gonçalves da Câmara második felesége.
-
Portugál író, akinek a játékról szóló leírását idézik.
- Simão Gonçalves da Câmara1579–1580
Donatárius kapitány és Calheta grófja, aki nagyban támogatta a botjátékot.