Bubópestis
Eredeti cím: Peste Bubónica
Leírja az 1905 novemberében Funchalban fellépő bubópestises eseteket és az utánuk támadt népi zavargást. Sokan úgy vélték, hogy a betegség nem létezik, és a Lazaretóban meggyilkolják a betegeket. Megemlíti, hogy a lisszaboni bakteriológiai vizsgálatok igazolták dr. António Balbino do Rêgo diagnózisát.
Az 1905-ös pestis és a Lazaretónál kitört zavargás
A II. kötet 404. oldalán, a „Népi zavargások” című szócikkben már írtunk az 1905 novemberében Funchalban jelentkező bubópestises esetekről és az őket követő rendkívüli eseményekről. Ezeket az váltotta ki, hogy a nép meg volt győződve: a betegség nem létezik a szigeten, a Lazaretóba (’vesztegzár-kórház’) zárt betegeket pedig dr. Balbino do Rêgo és az ápolószemélyzet a helyi hatóságok beleegyezésével meggyilkolja. Az akkor elmondottakhoz most csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy a Lisszabonban végzett bakteriológiai vizsgálatok teljes mértékben megerősítették dr. António Balbino do Rêgo állítását a bubópestis madeirai jelenlétéről. Csupán az különös, hogy a Lazaretóban történteket titokzatosságba igyekeztek burkolni. Ez adott alkalmat arra, hogy a városban és azon kívül elterjedjenek azok a képtelen, fantasztikus hírek, amelyekre az említett szócikkben utaltunk. Feltételezhetjük, hogy ha minden érdeklődő teljes és pontos tájékoztatást kapott volna az ott ápolt betegek állapotáról, az 1906. január 7-i eseményekre nem került volna sor. Ezek azonban nem okozták azokat a közegészségügyi károkat, amelyeket sokan jósoltak.
Azt mondták, a nép megölte a pestist. Tény, hogy az említett január 7. után egyetlen újabb megbetegedést sem jegyeztek fel Funchalban, noha a betegeket szabadítóik a karjukban hordozták, otthonukba pedig sok tucat ember ment el, hogy lássa őket és beszéljen velük.
A későbbi választási győzelmet előkészíteni kívánó regenerador párti politika járult hozzá leginkább ahhoz, hogy a nép elhiggye: a Lazaretóban a legszörnyűbb bűnöket követik el. Az említett események után azonban kiderült, hogy a betegek ott mindig jó bánásmódban részesültek mind az igazgató, mind az ápolószemélyzet részéről. Csak az elkülönítés szigorúságára és a kötelező higiéniai előírások okozta kellemetlenségekre panaszkodtak.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 02-
1905 végén Funchalban megjelent a bubópestis, de nem vált járvánnyá; a betegeket a Gonçalo Aires-i vesztegzárban különítették el, amelynek szigorú elszigeteltsége táplálta a lakosság félelmét és nyugtalanságát.
-
A bubópestis-járvány idején népi zavargás során kifosztották a Gonçalo Aires-i funchali vesztegintézetet, és kiszabadították betegeit; a zavargások miatt Balbino do Rego, a bakteriológiai laboratórium igazgatója kénytelen volt elhagyni tisztségét.
Hely
Említett helyek · 03Külföldön
- Funchal
A város, ahol az 1905-ös bubópestises esetek előfordultak.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lazareto do Funchal
Funchal. Elkülönítő kórház, ahol a pestises betegeket tartották, és ahonnan a tömeg kiszabadította őket.
Elkülönítő kórház, ahol pestisbetegeket tartottak, majd a tömeg kiszabadította őket.
- Lisszabon
Portugal. Ahol a bakteriológiai vizsgálatok megerősítették a pestis diagnózisát.
Portugália fővárosa, a Relação bíróság és a Misericórdia székhelye; ez utóbbi kiváltságait és szabályzatát Funchalra is kiterjesztették. Henrique Franco de Sousa az itteni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, Luiz José Baiardo pedig 1821-ben költözött ide.
Személyek
Említett személyek · 01- António Balbino do Regoszül. 1874
Orvos, a funchali Lazareto igazgatója, aki 1905-ben bubópestist diagnosztizált. A lakosság alaptalanul azzal vádolta, hogy meggyilkolja a betegeket.