Bubópestis

A II. kötet 404. oldalán, a „Népi zavargások” című szócikkben már írtunk az 1905 novemberében Funchalban jelentkező bubópestises esetekről és az őket követő rendkívüli eseményekről. Ezeket az váltotta ki, hogy a nép meg volt győződve: a betegség nem létezik a szigeten, a Lazaretóba (’vesztegzár-kórház’) zárt betegeket pedig dr. Balbino do Rêgo és az ápolószemélyzet a helyi hatóságok beleegyezésével meggyilkolja. Az akkor elmondottakhoz most csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy a Lisszabonban végzett bakteriológiai vizsgálatok teljes mértékben megerősítették dr. António Balbino do Rêgo állítását a bubópestis madeirai jelenlétéről. Csupán az különös, hogy a Lazaretóban történteket titokzatosságba igyekeztek burkolni. Ez adott alkalmat arra, hogy a városban és azon kívül elterjedjenek azok a képtelen, fantasztikus hírek, amelyekre az említett szócikkben utaltunk. Feltételezhetjük, hogy ha minden érdeklődő teljes és pontos tájékoztatást kapott volna az ott ápolt betegek állapotáról, az 1906. január 7-i eseményekre nem került volna sor. Ezek azonban nem okozták azokat a közegészségügyi károkat, amelyeket sokan jósoltak.

Azt mondták, a nép megölte a pestist. Tény, hogy az említett január 7. után egyetlen újabb megbetegedést sem jegyeztek fel Funchalban, noha a betegeket szabadítóik a karjukban hordozták, otthonukba pedig sok tucat ember ment el, hogy lássa őket és beszéljen velük.

A későbbi választási győzelmet előkészíteni kívánó regenerador párti politika járult hozzá leginkább ahhoz, hogy a nép elhiggye: a Lazaretóban a legszörnyűbb bűnöket követik el. Az említett események után azonban kiderült, hogy a betegek ott mindig jó bánásmódban részesültek mind az igazgató, mind az ápolószemélyzet részéről. Csak az elkülönítés szigorúságára és a kötelező higiéniai előírások okozta kellemetlenségekre panaszkodtak.